Az Európai Parlamentben információink szerint azzal számolnak, hogy az Európai Tanács tagjai a június 17-i informális vacsorán megállapodnak a személyi kinevezésekről, és az EP július 18-án szavazhat várhatóan Ursula von der Leyen második bizottsági elnöki mandátumáról.
Megbízható forrásokból származó információnk szerint az Európai Parlament három legnagyobb frakciója (az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a centristák és liberálisok) informálisan megállapodtak abban, hogy már az EP alakuló ülésén, július 18-án szavazást tartanak az Európai Bizottság következő elnökéről, szinte bizonyosan Ursula von der Leyenről. Korábban még úgy tűnt, hogy a képviselő-testület szeptember előtt nem fogja tudni megválasztani a bizottság következő elnökét.
Amögött, hogy erre most mégis esélyt látnak már júliusban, az a számítás áll, hogy az EU27-ek állam- és kormányfői június 17-én, tehát alig egy héttel az európai választások után, egy brüsszeli informális vacsorán képesek lesznek jelöltet állítani a bizottsági elnöki posztra, egyúttal döntést hozni az Európai Tanács következő elnökének és következő kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a személyéről.
Orbán kisebbségben maradhat Von der Leyen ellenzésével
Mindez intézményi megfigyelők szerint arra utal, hogy a tagállamok vezetőinek körében megvan a szükséges minősített többség egy bizottsági elnökjelölt személye körül, aki minden bizonnyal az eddigi elnök és az Európai Néppárt hivatalos jelöltje, a német Ursula von der Leyen lesz. Úgy tűnik tehát, hogy a Von der Leyen újraválasztását ellenző magyar miniszterelnök kisebbségben marad, és a következő öt évben ugyanazzal a bizottsági elnökkel kell folytatnia az előző öt évben meglehetősen konfliktusos viszonyát.
Ha a vezetőknek már június 17-én sikerül megállapodniuk a jelölésről, akkor a kiszemeltjüknek – aki az európai választásokon borítékolhatóan legtöbb parlamenti mandátumot szerző Európai Néppárt jelöltje is – egy hónap áll majd a rendelkezésére a július 18-i szavazásig a megválasztásához szükséges támogatás (a 720 képviselő közül legalább 361 szavazatának) megszerzéséhez. Úgy tudjuk, hogy a július 18-i dátumot a június 17-i informális csúcsvacsora után, illetve annak függvényében fogják bejelenteni az EP hangadó pártjai.
Információink szerint az EP – immár új összetételben – július 17-én, szerda reggel vagy kora délután hallgathatja meg Orbán Viktort a magyar soros EU-tanácsi elnökség terveiről. Ez az időpont egyelőre céldátum, formailag az EP elnökének kell levélben meghívnia a magyar vezetőt.
Ehhez kapcsolódóan: Mindenki lőtt mindenkire az EP-választás előtti csúcsjelölti vitán
A zöldek és az ECR a királycsináló szerepében
Az Eurasia Group nevű európai agytröszt becslései szerint Ursula von der Leyennek hetvenszázalékos esélye lenne a megválasztásához szükséges 361 szavazat megszerzésére az EP-ben. Emlékeztetőül: öt évvel ezelőtt a korábbi német védelmi miniszter mindössze kilenc vokssal kapott többet a minimálisan szükségesnél, mert az európai zöldek ellene szavaztak.
Számos jel szerint az európai zöldek a konzervatív-euroszkeptikus Európai Konzervatívokkal és Reformerekkel (ECR) együtt ezúttal még inkább kulcsszerepet kaphatnak a bizottsági elnök megválasztásában még úgy is, ha a májusi közvélemény-kutatások többsége szerint közel húsz mandátumot bukhatnak 2019-hez képest.
Von der Leyennek – a nagyon egymásra hajazó májusi közvélemény-kutatások szerint – elegendő lenne a szavazás megnyeréséhez a három nagy centrista párt támogatása, mert az EPP, az S-D és a Renew együtt az Eurasia Group-felmérések átlagán alapuló becslése szerint körülbelül 405 mandátumot szerezhet (az eddigi 444 helyett). A három frakcióból azonban – ahogy 2019-ben – ezúttal is számítani lehet majd kiszavazókra, a kérdés csupán a mérték. Tíz- és húszszázalékos kiszavazás esetén (2019-ben 13 százalék volt) Von der Leyen újraválasztása már veszélybe kerülhet, sőt utóbbi esetben új jelölt után kellene nézni.
Ezért lehet fontos Von der Leyen számára az európai zöldek 55 körülire becsült szavazatának megszerzése, illetve a vele kifejezetten jó munkaviszonyt ápoló Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjának támogatása. Meloni pártja előreláthatóan az ECR legerősebb nemzeti delegációja lesz. Elemzői várakozások szerint a királycsináló szerepbe kerülő Meloni befolyásos uniós csúcspozíciókért és kormánya számára kedvező háttéralkukért cserébe kész lehet szállítani a szavazatokat Von der Leyennek.
Ennek a progresszív oldalon, főleg a szociáldemokraták körében sokan egyáltalán nem örülnének, de elemzők szerint fenyegetéseik ellenére végül nem fogják megvonni a bizalmukat a bizottsági elnöktől, különösen azután, hogy várakozások szerint támogatásuk fejében engedményeket fognak kicsikarni Von der Leyentől.
A szélsőjobboldali áttörés valószínűleg elmarad
Az Eurasia Group a választások előtt közzétett gyorselemzése szerint az európai választások után bizonyosan nem lesz szélsőjobboldali–jobboldali többség az új Európai Parlamentben, de még egy koherens radikális jobboldali blokk sem alakul majd. A progresszív centrum ugyan megőrzi abszolút többségét (a három nagy párt a 720 helyből körülbelül 405-öt kaparinthat meg), de együttesen közel negyven mandátumot veszíthet. A konzervatívok és a szélsőjobboldal (Identitás és Demokrácia) a felmérések többsége szerint ugyan növelni fogja képviselőinek számát, de csak körülbelül 25-30 fővel. (Ebben a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt kizárása az ID-ből is szerepet játszik.)
„Újraválasztását követően a bizottsági elnök továbbra is a centrista koalícióval fog együttműködni a jogszabályok elfogadásában” – jósolja az Eurasia Group. A jobboldali csoportosulások megerősödése ugyan a várakozások szerint nem fogja kifordítani a sarkából a világot az EU-n belül – többek között Ukrajna támogatását illetően –, arra viszont alkalmas lehet, hogy az Európai Néppárttal taktikailag együttműködve részlegesen aláássa az EU környezet- és klímavédelmi és fenntarthatósági ambícióit, és nagyobb hatása legyen a migrációs politikára is – húzza alá friss elemzésében az európai agytröszt.
