Esztergomnak saját babakötvénye volt 2004 óta egészen mostanáig, amikor a város fideszes többsége egy rendkívüli közgyűlésen hatályon kívül helyezte az erről szóló rendeletet. A jogi helyzet több szempontból is furcsa, még az is lehet, hogy akár nagyságrendileg kétezer esztergomi gyerek nevében indíthatnak pereket.
„Példátlan életkezdési támogatásnak” minősítette még 2009 márciusában Meggyes Tamás, Esztergom fideszes polgármestere a Szent Miklós Alap öt évvel korábban történt létrehozását. Tény, hogy kevés olyan bőkezű önkormányzati támogatási forma létezett akkor, mint az alap juttatásai. A Szent Miklós Alapból ugyanis minden, Esztergomban született gyermek nagykorúvá válása után három évvel – amennyiben a városban marad, és legalább érettségit vagy szakképesítést szerez – 3,3 millió forintot kapott volna. Ezt vagy lakásvásárlásra, vagy felsőfokú tanulmányok finanszírozására fordíthatta volna a kedvezményezett.
A jogosultság 2005. január 1-jétől élt. A Szent Miklós Alap működési szabályai szerint a gyermek születése után az önkormányzat szerződést köt a szülőkkel, amelyben vállalja, hogy egy kezdeti félmillió forintos összeg letétbe helyezését követően úgy egészíti ki, hogy az illető 21 éves korára összejöjjön a 3,3 millió forint.
Bezzeg Gyurcsány…
A gyermek nagykorúvá válása után immár ő lesz a szerződő fél az önkormányzattal, a megállapodás szerint ő maga vállalja, hogy a pénzt esztergomi ingatlan vásárlására vagy felsőfokú tanulmányaira költi. A helyi Fidesz természetesen nem hagyta ki az alap létrehozásában rejlő politikai lehetőségeket. Több gúnyos nyilatkozat is elhangzott, hogy a Gyurcsány-kormány szintén 2005-ben bevezetett babakötvénye csak 250 ezer forintot juttat majd a gyerekeknek.
Ehhez kapcsolódóan: Az elmúlt évtized magyar demográfiai folyamatairól.
A 3,3 millió forintot úgy kalkulálta ki az önkormányzat, hogy az alap pénzét befektetik, de mint utólag kiderült, irreálisan magas banki és értékpapírhozamokkal számoltak. Az első Szent Miklós-gyerekek idén váltak-válnak nagykorúvá, így most lenne esedékes, hogy az önkormányzat megkösse velük a szerződést. Csakhogy nem ez történt, hanem Hernádi Ádám fideszes polgármester javaslatára, a kormánypárti képviselők támogatásával hatályon kívül helyezték a Szent Miklós Alapról szóló rendeletet.
Feljelentés itt, feljelentés ott
Igaz, az alap mára tetszhalott állapotba került, és sorsa mindvégig hányatott volt. A bőkezű juttatási forma is része volt ugyanis Meggyes Tamás nagyívű, de Esztergom lehetőségeit messze meghaladó terveinek. Ezek azt eredményezték, hogy a város 2010-ben a csőd szélére került, az újonnan megválasztott független polgármester, Tétényi Éva pedig kénytelen volt adósságrendezési eljárást kezdeményezni. A város svájcifrank-alapú adósságait – hasonlóan a többi önkormányzathoz – végül a kormány rendezte.
Hivatalba lépése után Tétényi Éva az alap pénzügyeit is átnézette. Ekkor derült ki, hogy egy ízben Meggyes Tamás az alap kötvényeit használta fel fedezetként egy 610 millió forintos hitel felvételéhez. A polgármester emiatt feljelentést tett elődje ellen, de ezt az ügyészség elutasította, nem marasztalták el Meggyes Tamást. Az adósságrendezési eljárás előtt az alap pénzét a hitelt adó bank fedezetként el is vonta, emiatt Tétényi Évát jelentették fel, de a rendőrség néhány hónap múlva megszüntette a nyomozást.
A „Zombi Alap”
Sem Tétényi Éva idején, sem utána már nem is kötött új szerződéseket az önkormányzat, így az alap már csak zombiként létezett. Úgy viszont még egészen a mostani közgyűlésig, ugyanis az elmúlt tizenhárom évben valahogy senkinek nem jutott eszébe, hogy megszüntesse. 2010 után az önkormányzat már nem kereste meg a városban született gyerekek szüleit a támogatási szerződés megkötésének lehetőségével, és a jelek szerint az esztergomiak is hamar megfeledkeztek a lehetőségről, mert különösebben senki nem piszkálta az alap ügyét az elmúlt években.
Kivéve talán Cserép Jánost, a Szeretgom Egyesület önkormányzati képviselőjét. Neki négy gyermekéből három Esztergomban született, így jogosultak lennének az alap pénzére. Mint lapunknak János elmondta: 2017-ben be is ment a város akkori jegyzőjéhez, hogy szeretne szerződést kötni. „Nagyon készségesek voltak, azt mondták, semmi akadálya, majd értesítenek. Aztán azóta sem történt semmi” – mondta Cserép János.
Ehhez kapcsolódóan: Nézze meg a magyar migrációs trendeket!
Ha új szerződések nem is köttettek 2010 óta, az addig megkötöttek azóta is élnek. Ez pedig – mint azt a rendkívüli közgyűlésen Bádi Gábor (szintén a Szeretgom Egyesület lokálpatrióta, civil színekben megválasztott képviselője) elmondta – 1369 gyermeket érint. Nekik ha nem is 3,3 millió, de hozamok nélkül fejenként mintegy másfél millió forint járna, vagyis a várost még így is bő kétmilliárd forintos fizetési kötelezettség terheli öt évre elosztva.
Bádi Gábor kérdésére, hogy velük mi lesz, Gál Gabriella jegyző azt mondta, hogy a város elismeri az érintettek jogosultságát a pénzre, és ki is fogják fizetni, de azt nem tudta megmondani, mi lesz a forrása. (Cserép János kérdésünkre azt mondta, azért nem tudott jelen lenni a rendkívüli ülésen, mert egy nappal korábban postázták a meghívót, így már nem tudta megoldani a hiányzást a munkahelyéről.)
Felsőbb jogszabály
A jegyző szerint egyébként nemcsak azért kell megszüntetni a Szent Miklós Alapot, mert 2010 óta de facto nem működik, hanem azért is, mert az önkormányzati, illetve az úgynevezett stabilitási törvény már nem teszi lehetővé az ilyen jellegű juttatásokat a helyhatóságok számára, vagyis egy magasabb szintű jogszabályban előírtakat kell követnie Esztergomnak.
Cserép szerint ugyanakkor Esztergom költségvetésének kiadási oldala mintegy húszmilliárd forint egy évben, ennyi pénzből igazán lehetne találni forrást az alap további működtetésére, hiszen ez jó kezdeményezés volt. Úgy véli, jogilag bonyolult helyzet alakult ki, hiszen a város kötelezettsége volt, hogy megkeresse a szülőket és felajánlja a szerződés lehetőségét, és ez 2010 után is megmaradt. Ebből pedig az is következhet, hogy egy 2010 után született gyerek szülei – vagy ő maga – akár pert is indíthatnak az önkormányzat ellen. Esztergomban évente két-háromszáz gyermek születik, vagyis akár bő kétezer érintettről is beszélhetünk.
„Most viszont, hogy megszűnt az alap, előállt egy másik probléma: hiszen a város hiába ismeri el, hogy a már megkötött szerződések érvényesek, azokat még a gyerekek szüleivel kötötték meg. A kifizetésre viszont már a nagykorúvá váló jogosulttal kell új megállapodást kötni, ami a jegyző szerint állítólag lehetetlen magasabb törvények miatt. De ha nincs Szent Miklós Alap, akkor ki szerződik kinek a nevében?” – tette fel a kérdést.
Szerinte egyébként a rendelet indoklásának azon pontja sem állja meg a helyét, amely arra hivatkozik, hogy a kormány úgyis bőséges családtámogatást juttat minden szülőnek Magyarországon, hiszen ez hangsúlyozottan nem család-, hanem életkezdési támogatás volt, amellyel a város az itt felnővő fiatalok itthon maradását, lakáshoz jutását és szakmai képzését tudná támogatni – ezek olyan területek, amelyeket semmilyen formában nem támogat jelenleg a kormányzat.
Kérdéseinkkel megkerestük Gál Gabriella jegyzőt is, ha válaszol, közölni fogjuk.
