Az elmúlt hetekben nagyon sok szó esett az ukrán gabonáról, leginkább azért, mert az uniós országok raktáraiban felhalmozott ukrán áru értékesítése veszteséget okozott a helyi gazdáknak. Az Európai Parlament vendége volt az ukrán tárcavezető-helyettes, akinek beszámolója rávilágított arra, milyen körülmények között működik jelenleg az ukrán mezőgazdaság, de az is kiderült, hogy a termékek értékesítése piaci körülmények között nincs tekintettel a gazdák nemzetiségére.
Markian Dmitraszevics, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterhelyettese az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában számolt be arról, milyen manapság egy ukrán gazda élete, különösen, ha az ország nyugati vagy déli területén él. A földek egy része továbbra is megszállás alatt áll vagy alá van aknázva, illetve különböző lőszerek által szennyezett. Ezért a gazdák, mielőtt kimennek a földekre dolgozni, betakarítják az aknákat. Fémkereső detektorral járják a területet, besegítenek egymásnak, eközben azonban elkerülhetetlenek a tragédiák.
Ukrajna területén a civil lakosság óriási áldozatokat szenved az aknák miatt. Csak az elmúlt hónapban 724-en léptek robbanószerkezetre, közülük 270-en vesztették életüket – mondta a miniszterhelyettes. Arra nincs külön adat, hogy közülük hány volt a mezőgazdasági termelő, de mivel a földeket aknásították el az oroszok, ezért jellemzően a gazdák szenvednek sérüléseket.
Jelenleg összesen 2600 aknamentesítő szakember segítségét tudják igénybe venni, de tudni kell, hogy egy aknamentesítő egy nap alatt 15-20 négyzetmétert tud átvizsgálni. Tekintettel arra, hogy 450 ezer hektáron vannak aknamezők, ezzel a kapacitással ez a munka körülbelül húsz évig tartana. Léteznek aknamentesítő gépek is, amelyek naponta akár hat négyzetkilométert is át tudnak fésülni. Ezek természetesen egyrészt jóval biztonságosabbak, másrészt azonban Ukrajna nem rendelkezik ilyenekkel, vagyis marad a fémdetektor.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán gabonadömping: Brüsszel egyelőre nem fegyelmez, jön a magyaroknak is a segélycsomag
Szolidaritási vita
A miniszterhelyettes szavaiból az is kiderült, hogy a fenti okok miatt ebben az évben hétmillió hektárt nem tudnak bevetni, ami tízszázalékos terméscsökkenést jelent majd. Mivel a bombázások során az oroszok célzottan támadtak mezőgazdasági gépeket is, a gazdák kénytelenek egymással megosztani az eszközeiket, miközben sokan nem tudják visszafizetni a felvett hiteleket. „Az ukrán gazdák a túlélésre játszanak, ezt vegye figyelembe mindenki – hívta fel a figyelmet Dmitraszevics. Ki óvatosabban, ki kevésbé, de felvetették a képviselők, és az ukrán politikus is előhozakodott a szomszédos országok aggodalmaival, az uniós raktárakban felhalmozott vagy onnan értékesített gabonával. – Elismerjük, hogy ez befolyásolta a helyi piacokat. De azt is meg kell érteni, hogy a piacukra pozitív befolyást is jelent, mert versenyképesebbek az árak, és adóbevételek keletkeztek” – magyarázta Dmitraszevics.
A vita az elmúlt hetekben csúcsosodott ki, és még mindig nem jutott nyugvópontra. Az EU úgynevezett szolidaritási folyosókat létesített, amelyeken keresztül a gabona elhagyhatta Ukrajnát. Az áru a szomszédos országok raktáraiba került, végcélja azonban – ahogy minden évben – az afrikai és közel-keleti piac. A fő problémát az okozta, hogy a tengeri szállítás az orosz blokád miatt sokáig lehetetlen volt, később korlátozottan indult meg. Így az összesen 59 millió tonnás tavalyi ukrán gabonaexportból 32 millió ezeken a szolidaritási folyosókon hagyta el Ukrajnát – holott békeidőben a szállítmányok 95 százaléka hajón közlekedik.
Innentől kezdve azonban – ahogy többen is rámutattak – a piac elkezdett működni, a termékek és megjelentek az árutőzsdéken, miközben egyre jobban hiányoztak a fejlődő országoknak. Az ukrán összesítés szerint egyébként ötven százaléknál nagyobb mértékben egyik tagállamban sem ragadt be a termék, Magyarország például ebbe a körbe tartozik. A magyarországi helyzet megértéséhez tudni kell, hogy tavaly nagyon rossz volt a kukoricatermés, amit az ukrán készletekből pótoltak. Hasonló volt a helyzet a búza esetében is, ahol a termésátlag 20-25 százalékkal csökkent a nyári aratás után.
Ehhez kapcsolódóan: Ursula von der Leyen levelet írt a keleti országok vezetőinek az ukrán importkorlátozások jövőjéről
Barátok közt
Mindenesetre több ország – köztük Magyarország is – behozatali tilalmat rendelt el az ukrán mezőgazdasági termékekre. Az Európai Bizottság – bár a belső piaci szabályokkal ellentétesnek minősítette – mégsem akart szankcionálni, hanem egy olyan javaslatot készített elő, amely garantálja, hogy az ukrán áru csak a tranzitforgalomban vesz részt, nem kerülhet a piacra ezekben az országokban. Valdis Dombrovskis uniós biztos ezt az öt érintett állam mezőgazdasági minisztere elé tárta, azonban nem született megegyezés – további tárgyalásokra van szükség. A tagállamok azzal érvelnek, hogy az ukrán termékek azért is olcsóbbak, mert nem felelnek meg az uniós élelmiszer-biztonsági szabályoknak. „A barátok közötti viták elfogadhatók, az ellenség ezt a saját céljaira akarja felhasználni, de nem fogjuk engedni” – mondta az ukrán miniszterhelyettes. Az Európai Bizottság magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy a fő probléma az orosz agresszió, nem az ukrán gabona. Buda Dániel román kereszténydemokrata képviselő viszont jelezte, hogy már nem tudják hová tenni a román gabonát, mert tele vannak a raktárak az ukránnal – ami ráadásul előbb-utóbb megromlik. „Ez a háború nemcsak az önök háborúja, hanem a világ háborúja Putyin ellen” – tette hozzá a képviselő.
Amire még számíthatnak az Ukrajnával szomszédos országok gazdálkodói, az egyfajta kárpótlás. Egy csomagot már kiosztott az Európai Bizottság: 56 millió eurót juttattak három ország termelőinek, a magyar gazdák azonban kimaradtak az első körből. Most készítik elő a következő, százmillió eurós csomagot, amelyből már a magyar termelők is számíthatnak kompenzációra.
Logisztikai csata
A tengeri szállításokra vonatkozó megállapodás május 18-án lejár, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül meghosszabbítani, holott békeidőben az ukrán gabona 95 százaléka valamelyik tengeri kikötőn keresztül hagyja el az országot. Felkészülve arra, hogy nem sikerül a megegyezés, most arra vonatkozóan folyik előkészítő munka, hogy a balti kikötőket lehessen igénybe venni erre a célra. Ez azonban többszörös logisztikai kihívás. Egyrészt a hajóknak sokkal nagyobb utat kell majd megtenniük, másrészt az árut változatlanul át kell rakodni, mert az ukrán vasút nyomtávja eltér az unióstól. Mindez eddig is és ezután is nagyon komoly logisztikai kihívás, nincs ugyanis elegendő konténer és rakodójármű.
