Az Egyesült Államok újabb szankciókat rendelt el Bidzina Ivanisvili volt miniszterelnök, a kormányzó Georgiai Álom párt alapítója ellen. Az oroszbarát milliárdos Washington szerint az „Orosz Föderáció érdekében” aláássa a demokráciát Georgiában.
„Ivanisvili vezetése alatt a Georgiai Álom a Kreml érdekeit szolgálta Georgia euroatlanti törekvéseinek kisiklatásával, ami nyíltan ellentmond a georgiai emberek elképzeléseinek és a georgiai alkotmánynak” – fogalmazott közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter december 27-én. Hozzátette, hogy „Ivanisvili és a Georgiai Álom tettei erodálták a demokratikus intézményeket, lehetővé tették az emberi jogok megsértését és gátolták az alapvető szabadságjogok gyakorlását Georgiában. (…) Határozottan elítéljük a Georgiai Álom Ivanisvili vezetése alatt végrehajtott akcióit, beleértve a georgiai polgárok, tüntetők, újságírók, emberi jogi aktivisták és ellenzékiek folyamatos és erőszakos elnyomását.” Az új intézkedések ellehetetlenítik az Ivanisvili tulajdonait érintő tranzakciókat – áll a közleményben.
A Bloomberg News 7,5 milliárd dollárra becsüli Ivanisvili vagyonát; nagy részét a kilencvenes években szerezte oroszországi fémipari, pénzügyi és távközlési eszközökből.
Irakli Kobakidze miniszterelnök zsarolásnak nevezte az amerikai lépést, és azt mondta: ez Ivanisvili jutalma Georgia nemzeti érdekeinek védelméért. Giorgi Vasadze, az Egység Nemzeti Mozgalom ellenzéki vezetője azonban üdvözölte az Egyesült Államok döntését a georgiai Interpress hírügynökség szerint. „Üdvözlöm az amerikai lépést. Hiszem, hogy gyorsan haladunk a győzelem felé. Ünnepelni fogjuk a káoszt és nyomort hozó Ivanisvili nélküli Georgiát.”
Az Egyesült Államok december 12-én már bejelentette, hogy „megtiltja a vízumkiadást azoknak, akik felelősek a georgiai demokrácia aláásásáért, vagy bűnrészesek benne”.
A lépés mintegy húsz embert érint, „köztük kormánytagokat és parlamenti képviselőket, rendészeti és biztonsági tisztviselőket, valamint magánszemélyeket” – áll a közleményben nevek említése nélkül.
Georgia, amely egykor az Egyesült Államok szoros szövetségese volt, magára haragította Washingtont és az Európai Uniót azzal, hogy Oroszország felé közeledik, és erőszakkal felszámolja az ellenvéleményt. A tbiliszi rendőrség az elmúlt hetekben rendre összecsapott a Nyugat-barát tüntetőkkel. Több tucat embert vettek őrizetbe és bántalmaztak, akik azzal vádolják a Georgiai Álom kormányát, hogy eltávolította az országot az Európai Uniótól, és közelebb vitte Moszkvához.
A politikai válság azután robbant ki, hogy a Georgiai Álom nyerte az októberi parlamenti választásokat, amelyeken az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint előfordult szavazatvásárlás, kettős szavazás, fizikai erőszak és megfélemlítés is. A tüntetések felerősödtek, miután a kormány múlt hónapban úgy döntött, hogy elhalasztja a Georgia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.
A New York-i székhelyű Human Rights Watch december 24-én vizsgálatot kért a georgiai biztonsági erők ellen, amiért „brutális rendőri erőszak” ért nagyrészt békés kormányellenes tüntetőket.
Szalome Zurabicsvili elnök – aki a kormánnyal szemben a tüntetőket támogatja – december 22-én felszólította a Georgiai Álom pártot, hogy december 29-ig tűzzön ki új parlamenti választásokat, és hozzátette: jövő héten is ő lesz az államfő.
Joe Wilson, az amerikai képviselőház republikánus tagja azt írta az X-en: üdvözli az új szankciókat, és hozzátette, hogy „Georgia egyetlen legitim vezetőjeként” meghívta Zurabicsvilit Donald Trump január 20-i elnöki beiktatására. „Csodálattal tölt el a bátorsága Ivanisvili, illetve kínai és iráni barátainak támadásaival szemben” – tette hozzá Oroszország említése nélkül.
A hónap elején a Georgiai Álom befolyása alatt álló választói kollégium az 53 éves egykori focistát, jobboldali populistát, Miheil Kavelasvilit választotta meg Georgia elnökének. Beiktatása a tervek szerint december 29-én lenne, bár a 72 éves Zurabicsvili – akinek mandátuma idén jár le – azt mondta, hogy nem adja át a székét. Ez robbanásveszélyes helyzethez vezethet.
Georgia 2023 decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt az Európai Uniótól, de az elmúlt hónapokban feszültté váltak a kapcsolatai Brüsszellel, miután májusban a 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom nyomására a parlament elfogadta az orosz mintára készült, vitatott külföldiügynök-törvényt.
