Az észak-atlanti szövetség tagállamainak képviselői kedden aláírták a két északi ország csatlakozási jegyzőkönyvét Brüsszelben, így megkezdődhet a ratifikációs folyamat, amely az optimista becslések szerint akár már ősszel lezárulhat.
Svédország és Finnország így mostantól részt vehet a NATO ülésein, de egyelőre szavazati jog nélkül.
„Jó nap ez Finnország és Svédország számára, és jó nap a NATO számára is” – jelentette ki a katonai szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg.
„Harminckét nemzettel az asztal körül még erősebbek leszünk, állampolgáraink pedig még nagyobb biztonságban lesznek az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági válsága közepette” – tette hozzá.
A két, hagyományosan semleges állam a február 24-én megindított ukrajnai orosz invázióra tekintettel szakított eddigi politikájával, és kérte felvételét a NATO-ba.
Ehhez mind a harminc jelenlegi tagállam törvényhozásának jóváhagyására szükség van, az eljárás pedig eltérő lehet és hónapokig is eltarthat.
„Várakozással tekintek a gyors ratifikációs folyamat elébe” – közölte Pekka Haavisto, a finn diplomácia vezetője.
Svéd kollégája, Ann Linde pedig a Twitteren mondott köszönetet a jegyzőkönyv aláírásáért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök eleinte azt hangoztatta, hogy nem fog hozzájárulni a bővítéshez, mert a két ország, s különösen Svédország szerinte olyan szervezeteket támogat, amelyek veszélyt jelentenek Törökország biztonságára. Hosszas tárgyalások után azonban végül visszavonta tiltakozását, ugyanakkor leszögezte, hogy amennyiben Helsinki és Stockholm nem teljesíti az ennek fejében tett vállalásait, akkor a ratifikációs folyamatnak még keresztbe tehet.
