25 millió eurót ajánlott fel a Google egy új alapítványnak, amely az álhírek ellen küzdene az Európai Unióban. Az összeget többek között újságírók és tényellenőrzők felkészítésére fordíthatják.
A világ egyik legnagyobb techcége szerdán jelentette be, hogy jótékonysági alapítványán, a Google.org-on keresztül 25 millió eurót (9,1 milliárd forintot) ajánlanak fel az újjonnan létrehozott Európai Média és Információs Alap (European Media and Information Fund) számára.
Elsősorban oktatási programokat támogat
„Az elmúlt év kihívásai és bizonytalansága rámutatott, hogy minden eddiginél fontosabb a hiteles információhoz való hozzáférés, és az, hogy el tudjuk választani a tényeket a kitalációktól” – fogalmazott Matt Brittin, a Google európai, közel-keleti és afrikai vállalkozásaiért felelős cégvezető március 31-i blogposztjában.
Az uniós szervek támogatásával létrehozott alap elsősorban oktatási tevékenységekért felel majd, többek között a médiatudatosság és az újságírók képzése területén. A pontos program kidolgozása a napokban felel majd, ehhez EU-s, valamint brit, norvég és svájci civil szervezetek, kutatók és kiadók nyújtanak segítséget. A programpontok kiválasztásában a Google saját elmondása szerint nem vesz részt, a felajánláson kívül más módon nem játszanak szerepet az alapítvány működtetésében.
Az Európai Média és Információs Alap két alapítója a portugál Calouste Gulbenkian Alapítvány és az olasz Európai Egyetem Intézet. A szervezet létrehozóinak elmondása szerint fő céljuk „a hamis információk megcáfolása, a független tényellenőrzés támogatása, valamint kutatások folytatása a témában, amelyek segítségével innovatív eszközök fejleszthetők az álhírek elleni védekezés érdekében”.
Az alapítvány az EU-n belül, országonként is támogat majd olyan projekteket, amelyek az álhírekkel kapcsolatos kutatást, újságírók és tényellenőrzők képzését támogatják. Ezeket az Európai Bizottság tavaly létrehozott szerve, az Európai Digitális Médiafigyelő (European Digital Media Observatory) választja majd ki.
Célkeresztben a közösségi média
Az elmúlt évben a koronavírus-járvány, valamint a tavalyi amerikai elnökválasztás gazdag táptalaja volt az álhíreknek. A közösségimédia-platformokat, köztük a Google tulajdonában álló YouTube-ot is sok kritika érte, amiért nem tettek eleget a rajtuk terjedő tévinformációk megfékezéséért. A helyzet addig fajult, hogy egyes kormányok az oldalak korlátozásával fenyegetőztek, ha a működtetőik nem lépnek fel erélyesebben az álhírek ellen.
Az amerikai hírszerzés március 16-án nyilvánosságra hozott jelentése szerint az álhírek jelentős része külföldi titkosszolgálatok hadműveleteinek részei. A jelentés kiemeli, hogy több orosz állami szerv az amerikai elnökválasztás befolyásolására tett kísérletet álhírek terjesztésével. Ezek célja, mint írták, Joe Biden választási kampányának akadályozása, a választási rendszerbe vetett bizalom aláásása, valamint az amerikai társadalmi feszültségek erősítése volt.
