Lehet, hogy az irániaknak fel kell hagyniuk azzal a „tisztátalan” szokásukkal, hogy macskát, kutyát, nyuszit tartanak otthon. Egy friss törvényjavaslat szerint a gazdiknak fel kéne adniuk a háziállatokat, vagy szigorú büntetéssel sújtanák őket.
Az iráni parlamentben olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely betiltaná a legtöbb házikedvencet annak érdekében, hogy megvédje az országot a „tisztátalan” állatok veszélyes befolyásától.
A keményvonalas konzervatív törvényhozók által november 17-én előkészített, a „Közjogok védelméről a veszélyes és ártalmas állatokkal szemben” szóló törvényjavaslat értelmében az irániaknak megtiltanák a kutyák, macskák, nyulak és más közönséges háziállatok tartását, tenyésztését és szállítását.
A jogszabály elfogadása esetén a vadon élő állatok, például kígyók, gyíkok, krokodilok, egerek, majmok, szamarak és teknősök tartása is tilos lenne, a törvénysértőket súlyos büntetéssel sújtanák.
Padzsam Mohebi, az iráni állatorvosok társaságának egyik vezető tagja gúnyolódva kommentálta, hogy egy kalap alá veszik állatok változatos listáját.
„Állatorvosként határozottan úgy vélem, hogy egy nyúl, egy egér, egy krokodil, egy kutya, egy macska és egy teknős nem sorolható ugyanabba a kategóriába veszélyesség szempontjából” – mondta a Szabad Európához tartozó Radio Farda műsorában november 18-án.
„Milyen értelemben veszélyes?” – kérdezte, megjegyezve, hogy az egzotikus háziállatok, például a krokodilok esetében egészségügyi protokollok vannak érvényben.
A hatóságok az elmúlt években megpróbáltak hasonló korlátozásokat bevezetni a háziállatokkal szemben, mivel a kutyák és más háziállatok tartása egyre népszerűbbé vált annak ellenére, hogy az uralkodó klérus érvelése szerint házban való tartásuk nem higiénikus és nem felel meg az iszlámnak. A kóbor kutyák által megtámadott emberek esetei szintén a szigor fokozását követelő hangoknak kedveztek.
Míg azonban a korábbi kísérletek, amelyek a kutyasétáltatás és -szállítás helyi tilalma révén próbálták korlátozni a kedvtelésből tartott állatok tartását, nagyrészt kudarcot vallottak vagy ellenállásba ütköztek, a legújabb javaslat országos szintű lenne. Párhuzamosan ezzel az ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi elnök júniusi megválasztása után növekszik a keményvonalasok befolyása.
Masszív pénzbüntetés és a kedvencek elkobzása
A 290 fős parlament 75 keményvonalas képviselője által kidolgozott törvényjavaslat értelmében a jogszabály kihirdetése után három hónappal az ilyen háziállatok birtoklásán kapott irániak állatait elkoboznák, és a hivatalos havi minimálbér tíz–harmincszorosának megfelelő pénzbírsággal sújtanák őket. A jelenlegi árfolyamon ez körülbelül 1300–3900 dolláros kifizetést jelentene.
Ugyanilyen bírsággal sújtanák azokat a főbérlőket, akik nem tartatják be a szabályokat a bérlőikkel. A bűnüldöző szervek kötelesek lennének kivizsgálni a szomszédoknak az esetleges jogsértésekkel kapcsolatos panaszait.
A hatályos büntető törvénykönyv javasolt módosításai azt is megtiltanák az irániaknak, hogy sétáltassák a kisállataikat, és akit rajtakapnak a szállításán, pénzbírságra és járművük elkobzására számíthatnak.
Mentességet kaphatnak a falusiak, nomádok és pásztorok, akiknek a megélhetésük vagy vagyonuk védelme miatt szükségük van kutyára. Ezeket a kivételeket a helyi önkormányzati és tartományi bizottságok – amelyek a bűnüldöző szervek, az egészségügyi hivatalok, az állatorvosi egyesületek és a kormány tagjaiból állnak – adhatják ki.
Az egyetemeket és laboratóriumokat is magukban foglaló szervezetek tudományos kutatás céljából tarthatnának ilyen állatokat.
Lecsapnak a kocsijukban kutyát szállító gazdákra
Mohebi kétségbe vonta a törvényjavaslatban foglaltakat.
„Semmilyen tudományos szakvéleményt nem vettek figyelembe a törvénytervezetben – mondta. – Nem konzultáltak az iráni állatorvosok társaságával. Kétlem, hogy bármilyen állatorvossal konzultáltak volna.”
Azt, hogy mikor bocsátják a tervezetet parlamenti vitára, még nem tudni. A kutyatartás az 1979-es iszlám forradalom óta kényes téma Iránban, ahol a hatalom „erkölcsileg romlottnak” és a nyugati befolyás jelének tekinti a gyakorlatot.
Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a kutyatartás, különösen a fiatalok és a jómódúak körében, akik státuszszimbólumnak tekintik ebeiket. Ez a tendencia kiváltotta az országban a keményvonalasok haragját, különösen Teheránban, ahol a konzervatívok nyomására a városi hatóságok idén nyáron kitiltották a kutyákat a városi parkokból és utcákról.
Mohamad Hoszein Hamidi, a fővárosi közlekedési rendőrség vezetője júliusban bejelentette, hogy a rendőrök le fognak csapni a járművekben nem ketrecben vagy dobozban szállított kutyákra, mondván, hogy elvonják a sofőrök figyelmét.
A társadalomnak „meg kell próbálnia iszlám életmódot kialakítania” – magyarázta, hozzátéve, hogy „a kutyatenyésztés félelmet és pánikot okoz” a polgárok körében.
Magas rangú tisztviselők is megszólaltak: Mohammad Dzsafar Montazeri főügyész azt mondta, hogy az iráni kultúrának szerinte szembe kellene szállnia a „degenerált nyugati kultúrával”, beleértve a kutyák szeretetét is. „Tisztátalan állatnak” nevezte a kutyákat, és azt mondta, hogy „nem lenne szabad a muszlimok életének részévé válniuk”.
Teherán 2007-ben úgy szigorította a kutyatartást, hogy az állatokat még abban az esetben is sintértelepre küldte, ha a gazdájuk sétálni vitte őket.
2014-ben a törvényhozók olyan javaslatot terjesztettek elő, amely 74 korbácsütéssel, az állat elkobzásával és több mint 3500 dolláros bírsággal büntetné a kutyájukat nyilvánosan sétáltató embereket. (Az intézkedést végül nem fogadták el.)
Az említett törvényjavaslat a majmokat is célba vette, és felszólított arra, hogy az elkobzott állatokat „állatkertbe, erdőbe vagy sivatagba” szállítsák, és tegyék büntethetővé a média által „népszerűsített” kutyasétáltatást.
A jelenlegi jogszabálytervezet nem említi, hogy mi történhet a célba vett állatokkal, de a hatóságok kóbor állatokkal szembeni korábbi bánásmódja felháborodást váltott ki a polgárok és az állatvédők körében is.
Az elmúlt években a közösségi médiában közzétett, állatkínzásról szóló sokkoló példák tüntetésekhez vezettek Irán városaiban, köztük Teheránban. (Az egyik videón egy külvárosban összegyűjtött és kínok közt vergődő kóbor kutyák láthatók, miután ismeretlen anyagot fecskendeztek be nekik. Egy másik felvételen egy vadászt látni, amint veri a kutyáját.)
Ezeket az erőfeszítéseket, köztük egy online kampányt, amely az állatokkal szembeni abúzusok megakadályozására irányuló törvényhozást követelt, azzal „jutalmazták”, hogy benyújtottak egy törvényjavaslatot az állatok kínzásának és zaklatásának betiltásáról. Júniusban a parlament többéves tanácskozás után elfogadta a törvénytervezetet.
