A magyar kormányzati terminológiájában „békepártinak” nevezett Grúzia, Észak-Macedónia és a Vatikán külügyminiszterei, valamint Feridun Sinirlioğlu EBESZ főtitkár lesznek a hétfőn kezdődő nagyköveti értekezlet külföldi vendégei – értesült a Szabad Európa.
A nagyköveti konferencia egy évente kétszer (tavasszal és ősz elején) megtartott zártkörű rendezvény, amin a magyar nagykövetségek munkatársainak, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium legfontosabb vezetőinek kell részt vennie. Utóbbi azt jelenti, hogy a minisztérium államtitkárai és helyetteseik még beülhetnek a terembe, de mások ki lesznek zárva. Korábban sokkal szélesebb kör vehetett részt a megbeszéléseken, de az elmúlt években Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentősen szűkítette a „beavatottak” körét.
Bár alapvetően egy munkaértekezletről van szó, politikai jelentősége is van, ugyanis a kormányfő és a külügyminiszter egyértelmű útmutatásokat ad arra, milyen szellemiségben képviseljék Magyarországot a következő időszakban.
Ennek megfelelően jelzésértékű volt például, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziót megelőző évben – amikor már egyre feszültebb volt a viszony Oroszország és a Nyugat között – Szijjártó Péter ötlete nyomán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jött Budapestre, hogy “fejtágítást” tartson a világpolitikáról a magyar diplomatáknak – mint a Népszava megírta. Mivel a magyar kormány egyértelműen saját diplomáciai győzelmeként tekint Donald Trump amerikai elnök megválasztására (tény, hogy az Európai Unió tagállamainak vezetői közül egyedül Orbán Viktor támogatta nyíltan és konzekvensen Trumpot), és annak január 20-i beiktatása óta folyamatosan a „soha nem látott jó kapcsolatokról” beszél a két ország között, logikus lenne, hogy amerikai vendége (is) legyen az eseménynek.
Álmaimban Amerika
Úgy tudjuk, a Fideszben és a kormányban is voltak ilyen várakozások, de egy kormányzati forrásunk szerint végül nem hívtak meg senkit Washingtonból. „Szijjártó Péter több magas szintű találkozót bonyolított amerikai kormánytagokkal az elmúlt hetekben, azért elinflálni sem kell ezeket az alkalmakat” – mondta egy kormányzati forrásunk. Orbán Viktor hétfői beszéde ettől függetlenül várhatóan hasonló jellegű lesz, mint például tavaly Tusnádfürdőn, ahol sokadszorra is a „Nyugat alkonyáról”, és a „Kelet felemelkedéséről” értekezett.
Budapesten így is egy kisebb „békepárti minicsúcs” zajlik majd jövő héten a nagyköveti értekezlet keretein belül. Maka Bocsorisvili grúz külügyminiszter (az egyik meghívott külföldi vendég) kormánya – kétségtelenül nagyon nehéz geopolitikai környezetben – igyekszik jó kapcsolatot fenntartani Oroszországgal, ennek jegyében mérsékelt álláspontot foglal el az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatban. Rajta kívül Budapestre jön Timcso Mucunszki, Észak-Macedónia külügyi és külkereskedelmi minisztere, aki egyébként két hete már járt itt egy magyar-macedón közös kormányülés keretében.
Észak-Macedónia Magyarországgal együtt támogatta korábban az ENSZ-ben azt az amerikai határozatot, amelyik nem nevezte agressziónak Oroszország támadását. Szijjártó Péter ennek kapcsán meg is jegyezte, hogy „Magyarország és Észak-Macedónia mindig a béke pártján állt”. Jelen lesz Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni diplomácia vezetője is. A Vatikán folyamatosan próbál közvetíteni a háború kitörése óta és miután tavaly decemberben Szijjártó Péter találkozott Gallagherrel (aznap találkozott Szergej Lavrovval is a Telex szerint) azt írta, Magyarország nagyra becsüli a Vatikán bölcs, békepárti álláspontját. „Gallagher érsek korábban a béke bátorságáról beszélt, és egyetértünk abban is, hogy a tárgyalás nem a gyengeség, hanem a bátorság jele. Gallagher érsek bátorított arra, hogy folytassuk az erőfeszítéseinket az emberéletek megmentése, a béke megteremtése, a kommunikációs csatornák nyitva tartása érdekében” – közölte a magyar külügyminiszter.
Ehhez kapcsolódóan: Donald Trumpéknak sem engedett az Orbán-kormány az Oroszország elleni szankciók ügyében.
Georgiában tavaly október végén tartottak parlamenti választásokat és a hivatalos adatok szerint a kormányzó Grúz Álom nyert. A párt hivatalosan támogatja a csatlakozást az Európai Unióhoz, de lassabban hajtaná végre, mint az ellenzék, az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásait nemrég fel is függesztette a kormány. A választásokat több szabálytalanság is kísérte, emiatt az ellenzék nem ismeri el a végeredményt és azóta is folyamatosak a tüntetések. Ettől függetlenül az EU, valamint az uniós tagállamok diplomáciai kapcsolatai nem szakadtak meg Irakli Kobakhidze kormányával (akinek egyébként Orbán Viktor gratulált elsőként, méghozzá személyesen, Tbilisziben), Grúzia nem vált pária-állammá, mint például Belarusz. (Aminek vezetésével egyébként szintén jó kapcsolatot tart fent az Orbán-kormány.) Maka Bocsorisvili grúz külügyminiszter információink szerint Szijjártó Péterrel vesz részt egy pódiumbeszélgetésen, kérdés, az orosz geopolitikai törekvések milyen kontextusban kerülnek szóba – a grúz politikus tavaly decemberben az Euronewsnak nyilatkozva visszautasította, hogy pártja oroszbarát lenne.
Ehhez kapcsolódóan: magyar jelöltet kaszálhat el a nagypolitika egy fontos nemzetközi szervezetben.
A grúz választásokat összességében „jól szervezettnek” minősítette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely emellett súlyos kritikákat is megfogalmazott. Az EBESZ jelentése szerint a kormánypártok és az ellenzék egyenlőtlen helyzetből kampányolt, a kormánypártok anyagi lehetőségei messze jobbak voltak, az ellenzéki politikusok tevékenységét gyűlöletbeszéd, erős negatív kampány kísérte, nagyon erős volt a társadalmi megosztottság. Ebből a szempontból érdekes, hogy kedden a szervezet török főtitkára, Feridun Sinirlioğlu lesz az értekezlet meghívott vendége. A hátrelévő program már valóban inkább technikai: ugyanezen a napon Bóka János európai uniós ügyekért-, Hankó Balázs kultúráért és innovációért-, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelemért felelős miniszterek tartanak előadást.
Szerdán Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, Jákli Gergely a Paks 2. Zrt. vezérigazgatója és Tuzson Bence igazságügyi miniszter következnek, majd Ferencz Orsolya, a magyar űrprogramért felelős kormánybiztos zárja az előadók névsorát.
„Trump közeli beiktatása okán valóban logikus lett volna, hogy kicsit fordítsanak a logikán, és már a mostani nagyköveti értekezletre meghívjanak valakit az amerikai elnök környezetéből” – mondta egy diplomáciai forrásunk, aki egyébként „mérsékelten politikusnak” minősítette a tervezett programot.
