Hidegzuhanyként érte a magyar kormányt, hogy amerikai szankciós listára került az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank, mert erről szinte a nyilvánossággal egy időben értesültek. De Washingtonban sem számítottak arra, hogy a magyar kormány azonnal kilép a "kémbank"-ból.
Áprilisban az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB, amely nemzetközileg IIB-ként ismert) és annak három vezetője felkerült az amerikai pénzügyminisztérium (OFAC - Office of Foreign Assets Control) által nyilvánosságra hozott szankciós listára. A magyar külügy alig néhány perccel a lista nyilvánosságra hozatala előtt értesült annak tartalmáról, azt semmiféle háttéregyeztetés nem előzte meg az amerikai és a magyar fél között , – tudta meg a Szabad Európa diplomáciai forrásokból. De nem csak a magyar külügyminisztériumot, az amerikai adminisztrációt is érte meglepetés: mégpedig az, hogy a magyar kormány szinte azonnal kilépett az orosz "kémbankként" is emlegetett pénzintézetből.
Válságtanácskozás
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének április 12-i bejelentése előtti napokban már elindultak a találgatások a Mészáros Lőrinchez köthető új óriásbankban, a Magyar Bankholdingban (MBH). „A bankholdingon belül azon töprengtek, hogy mi lesz akkor, ha esetleg [a részben] állami tulajdonú pénzintézet tisztségviselője is érintett”, mondta egy kormányközeli forrás a Szabad Európának.
„Amennyiben ez megtörténne, akkor a külföldi levelezőbankok [más bankoknak számlát vezető közvetítő bank - a szerk.] felmondanák a számlakapcsolatot, ami ahhoz vezetne, hogy az ügyfeleket nem tudnák kiszolgálni es a fizetési kötelezettségeiknek nem tudnának eleget tenni. Tehát egy azonnali csődközeli helyzetet eredményezne,” magyarázta két, a pénzügyi szektorban vezető beosztásban dolgozó forrásunk.
Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter személyesen is találkozott az ügy kapcsán, és forrásunk szerint "válságtanácskozást" tartottak.
Ekkor már a sajtóban is elindultak a találgatások, hogy valószínűleg érkeznek majd a szankciók, bár a megjelent cikkekben nem szerepeltek konkrét nevek. Ezzel párhuzamosan pedig a kormányban és a holding vezetői között is keringtek pletykák ezzel kapcsolatban.
Április 12-én aztán kiderült, hogy nem a Bankholding, hanem az orosz hátterű bank vezetőit, az NBB korábbi elnökét, Nyikolaj Koszovot, Laszlóczki Imre alelnököt és Georgij Potapovot, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettesét szankcionálta az Egyesült Államok. (Potapov számára a magyar állam a szankciók óta is diplomáciai mentességet biztosít.) Információink szerint a magyar kormány szinte egyidejűleg értesült erről a nyilvánossággal, hiszen alig öt perccel a lista nyilvánossá tétele előtt érkezett a hívás a nagykövetségtől a külügyminisztériumhoz.
A szankciók bejelentésével szinte egyidejűleg Nagy Márton sürgős telefonhívást kapott a miniszterelnöki irodából, és azt az utasítást kapta, hogy „azonnal ki kell lépni” az orosz érdekeket képviselő bankból.
Az OTP kilépett, Mészárosék beléptek
Mint azt a Direkt36 márciusi és áprilisi cikkeiben megírta, az elmúlt egy év során a magyar kormány és a kormányközeli gazdasági birodalom vált az orosz hátterű bank legfőbb támaszává. Az Ukrajnában zajló háború miatt ugyanis az NBB-t magára hagyta minden más kelet-európai tagországa, és zár alá került forrásainak egy jelentős része is. A pénzintézettől kiszivárgott, majd az oknyomozó portál által megszerzett iratok szerint ugyanis amikor 2022 tavaszán az OTP úgy döntött, hogy megszünteti az NBB számláit, akkor az orosz bank a miniszterelnök gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló MKB Banknál (amely most már a Takarékbankkal együtt összeállt az MBH-ba) talált menedéket, ott tudott pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő számlát nyitni.
A gyors reakcióra leginkább azért volt szüksége az NBB-nak, hogy legyen egy olyan magyar bank ahol a forint utalásokat tudja intézni. Ezt az egyik, pénzügyi szektorban dolgozó forrásunk úgy kommentálta, hogy „ez már politikai állásfoglalás volt.”
Milliárdos magyar kötvények ragadtak bent a szankciók miatt
A szankciók bejelentése után még mindig nem csitultak a kedélyek. Még több, mint egy héttel később is azon ment a tanácskozás a Bankholding vezetői között, hogy mi legyen a bank több milliárd forint értékű NBB-s kötvényeivel és milyen valutában lenne azt leginkább érdemes mozgatni. Az MBH ugyanis több milliárd forintnyi NBB-s kötvénnyel ‘ragadt bent’ a NBB-ban. Forrásaink szerint az fel se merült, hogy dollárban mozdítsák meg ezeket a kötvényeket, ha euróban akkor pedig tartottak attól a rizikótól, hogy egy európai bank sem vállalja majd a reputációs kockázatot. „Tekintve, hogy nem vagyunk benne az euró rendszerben, egy ilyen pénzmozgatás egy levelező bankon keresztül történne, itt pedig, ha a kötvényt is érintené a szankció, elakadna a folyamat.”
„A magyarok nem túl nagy volument generálnak az európai bankoknak, de azáltal, hogy a pénzügyi rendszerünkben a kínaiak illetve az oroszok is benne vannak, jelentős kockázatot jelentünk számukra,” magyarázta pénzügyi szektorban dolgozó forrásunk.
Forrásunk szerint tekintettel arra, hogy az MBH-nak vannak NBB-s kötvényei, jelentős fejfájást okozhat a KELER-nek (az értékpapírok elszámolását végző központi értéktár) is, hogy ebben a szankciós környezetben hogyan tudja a pénzeket mozgatni az ügyfél oldaláról.
A részleges megkönnyebbülés a kötvényeket illetően bő egy héttel a bejelentés után jött el a Bankholdingnál, amikor kiderült, hogy a folyamatban lévő ügyletek, és a már lejegyzett kötvények nem érintettek a szankciókban. A több milliárd forintot érő kötvények azonban azóta sem mozdultak, ugyanis a kibocsátó EU-s cég blokkolta azokat, így az MBH továbbra sem jut hozzá ezekhez az összegekhez.
A Szabad Európa több kérdést is feltett az MBH Bank Nyrt.-nek, amelyekre csak a következő választ kaptuk:
"Az MBH Bank Nyrt. hitelezési- és befektetési tevékenységére szigorú európai uniós és magyar jogi előírások vonatkoznak, amelyeket az MBH Bank Nyrt. prudens eljárása során minden tekintetben betart, amit a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenysége során rendszeresen ellenőriz."
Kérdéseket küldtünk a Külügyminisztériumnak és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Több évnyi előkészület után a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MHB Bank Nyrt. vagyis a Magyar Bankholding május 1-én jött létre az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank fúziójának lezárultával. A Budapest Bank már 2022-ben beolvadt az MKB-ba, így ezzel az egyesüléssel az MHB lett az OTP után Magyarország legnagyobb, magyar tulajdonban lévő hitelintézete. A holding által lefektetett fúziós menetrendet idén február 6-án engedélyezte a Magyar Nemzeti Bank .
Emlékezetes pillanat volt, amikor a 2022-as MCC Feszten a (konkurens) OTP vezér Csányi Sándor megkérdezte Puskás Andrást, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesét, hogy a 30 százalékos állami tulajdon mellett ki a többi tulajdonos, amire Puskás a sajtóban már megjelent cikkekre hivatkozott, erre Csányi a közönséghez fordulva azt mondta: „ennyire transzparens a Magyar Bankholding és az MKB tulajdonosi szerkezete”.
