Mennyire kommunista a kínai Fudan Egyetem, cseberből vederbe kerültek a hazai civilek, ismét oltásszervezési smsekkel próbálkozik a kormány. Ezek voltak legfontosabb cikkeink a héten.
A Fudan budapesti campusának terve volt az egyik legtöbbet tárgyalt téma a héten a híroldalakon. Kiderült, hogy az elképzelések szerint a sanghaji egyetem budapesti hídfőállását a kínai állami építőipari vállalat húzná fel, méghozzá éppen ott, ahova a főváros vezetése Diákvárost álmodott a magyar tanulóknak. A Fudan ugyan a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt áll, egy többször is ott járt magyar kutató szerint azonban az oktatók többsége liberális és ellenzéki, ezért is szigorított a kommunista rezsim a chartáján.
Keletre kacsintott az a 2017-es törvény is, ami szerint egyéb elvárások mellett „külföldről támogatott szervezetként” kell jelölniük magukat azoknak, akik külföldről egy bizonyos összegnél több adományt kaptak egy évben. Ezt az orosz mintájú törvényt szünteti meg a kormány most beadott módosító javaslata, melyre az Európai Unió kötelezte a kabinetet. Ha átmegy a tervezet, nem kell majd külföldi ügynöknek feltüntetnie magát annak a civil szervezetnek, aki kap külföldről is pénzt. Viszont az Állami Számvevőszék ellenőrizheti azt is, aki egy fillért sem kap az államtól, de 20 millió forintnál vagyonosabb.
Újabb oltási SMS-ek
Magyarországon új oltásszervezési módszert próbálnak ki a négy orvosegyetemi városban és azok környékén. György István, az oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs tájékoztatóján megerősítette, hogy a kormány kísérleti jelleggel, az általános védettség kialakításának felgyorsítása érdekében egy új internetes foglalási rendszert vezet be Budapesten, Pécsett, Debrecenben és Szegeden. Ismét tömeges SMS-küldésbe vágtak, ami után egy weboldal várta a címzettek időpont- visszaigazolásait.
A vakcinák közül az orosz fejlesztésű Szputnyik V-t övezi a legnagyobb bizalmatlanság. Részletes cikkben ennek lehetséges okait kutatjuk: az egymásnak ellentmondó kutatási tanulmányokat, a klinikai eredmények gyanús adatait, az első tesztalanyok körét, az orosz oltási program akadozását. Azt is számba vesszük, mennyit javítottak a készítmény megítélésén a jövőbeli európai gyártásról szóló egyezmények.
Covid-generáció
Belefáradtak a diákok az online kommunikációba ‒ mondta a Szabad Európának egy tavaly érettségizett fiatal. Óriási kihívás az önálló felkészülés, és rengeteg a megválaszolatlan kérdés is. Két végzős diák úgy nyilatkozott: a jövőt tervezni kell, és tenni érte. Ennek első lépése pedig a sikeres érettségi. A négy fal között szükség van egy nagy adag szorgalomra: nehezebb a koncentráció és az időbeosztás önálló megtervezése. Ezt is segíti az egyik záróvizsgákra készülő diák által létrehozott és ma már 20 ezer követőnek örvendő Facebook-csoport.
A lezárások komolyan megviselik a gyerekeket és a fiatalokat is, és azoknak a szülőknek kellene segíteni rajtuk, akik maguk is hasonló nehézségekkel küzdenek. Rédei Zsuzsanna pedagógiai szakpszichológust a leggyakoribb problémákról, valamint arról kérdeztük, mit tehetnek ilyen helyzetben a szülők, tanárok. Mint mondta, sokan úgy állnak hozzá ehhez a gyorsan változó helyzethez, hogy csak a következő hetet bírjuk ki, aztán a következőt is valahogy. Nincs szisztematikus, hosszabb távú tervezés. Pedig az nagyon fontos lenne, hogy legyen napirend, egy beosztás.
A járvány gyermekei - öröm egy fájdalommal teli évben
Helyhatóság - hejj, hatóság
Néhány hónapnyi lakbérért több mint 93 millió forintot követelt az újszentiváni polgármester egy gyerekeit egyedül nevelő édesanyától. A csillagászati összegű tartozást az asszonynak 8 napon belül kellett volna rendeznie, annak ellenére, hogy már hónapokkal ezelőtt elmenekültek a bérelt házból, mert a polgármester még tavaly télen elzáratta a vizet az önkormányzati ingatlanban. Azt is megemlítette a Szabad Európának eljuttatott levelében a falu első embere, hogy a családnak április közepéig át kell adnia a szociális bérlakást az önkormányzatnak, méghozzá kifestve és kijavítva az esetleges hibákat, bár az önkormányzat már hónapokkal ezelőtt lecserélte a zárakat a bejáraton.
300 milliós keretszerződést kötött a terézvárosi vagyonkezelő egy olyan céggel, amely már az előző, fideszes kerületvezetéstől is megkapta ezt a megbízást, és a Kocsis Máté irányította Józsefváros állandó tendernyertese volt néhány másik céggel együtt. Terézvárosban is együtt bukkantak föl. Tavaly ősszel már felfigyeltünk egy hasonló döntésre: a 2019 előtt fideszes vezetésű VIII. kerület kedvelt építőipari beszállító cége, a Hufer-Bau Kft. a már momentumos polgármester vezette Terézvárosban is elnyert egy nagyobb tendert.
Hírszerzés diplomáciai fedésben?
A magyarok többsége ugyan szkeptikus a Nyugattal szemben, és nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot sem, de ennek ellenére szinte senki nem akar az orosz érdekszférába tartozni Magyarországon. Magyarországon a fiatalok a legnyitottabbak Oroszország felé. Ezek a főbb megállapításai a Globsec felmérésének. A pozsonyi székhelyű kutatóközpont kilenc közép-kelet-európai és nyugat-balkáni országban vizsgálta meg, hogyan vélekednek az emberek Oroszországról. A legtöbben Szerbiában, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban szimpatizálnak Oroszországgal.
A Cseh Köztársaság korlátozza a prágai orosz nagykövetség személyzetének létszámát. A napokban kipattant kémbotrányban mindkét fél kiutasította egymás diplomatáit. A cseh indoklás szerint azért döntöttek így, hogy megegyezzen a két képviseleten dolgozók létszáma. Ez eddig az országok nagyságának arányában eltért: az orosz nagykövetség jóval népesebb volt Prágában, mint a cseh külposzt Moszkvában. A két ország közötti feszültség az egyik cseh fegyverraktárban 2014-ben történt halálos robbanásban játszott állítólagos orosz szerep miatt nőtt meg.
Ide tartozik, hogy valószínűleg a 2018-as, angliai Salisburyben megpróbált, de félresikerült orosz merénylet óta nem volt olyan súlyú hírszerzési ügy Európában , mint a mostani cseh kémbotrány. Jellegéből fakadóan nem lehet pontosan tudni, hogy hogyan működnek az orosz kémek a régiónkban. De nem is annyira titokzatosak, hogy semmit ne tudjunk róluk. A cseh vagy a szlovák elöljárók például sokkal nyíltabban beszámolnak a tapasztalatokról, mint a magyarok, erről szól összefoglalónk.
