A magyar kormány számos olyan intézkedést kezdeményezett és hajtott végre, amelyek hátrányosan érintették a magyarországi bíróságok függetlenségét és pártatlanságát, állítja az Amnesty International jogvédő szervezet egy friss tanulmányában.
Az Amnesty International szerint 2010 és 2020 között számos intézkedés született, amelyek együttesen hozzájárultak a „bíróságok függetlenségét érintő rendszerszintű és negatív változásokhoz”.
Hiába a jogállamisági jelentés
A szervezet visszautal az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentésére is, a jelentés szerint bár az európai intézmények számos, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémát fogalmaztak meg, az ezzel kapcsolatos ajánlásaik többségével Magyarország nem foglalkozott.
Az Amnesty International kutatása másodelemzésen és egy nem reprezentatív online kérdőíven alapszik, amelyet 2020. június és július között 18 magyar bíró töltött ki.
A jelentés legfontosabb megállapításai a következők:
- az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ellensúly nélküli bírósági igazgatási hatásköre továbbra is veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Bár az Európai Bizottság, az Európa Tanács Velencei Bizottsága, valamint az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa is már többször felszólította a magyar kormányt, hogy ellensúlyozza az OBH elnökének bírósági vezetők kinevezésére és más jogosítványaira vonatkozó hatáskörét, erre mostanáig nem került sor.
- Az OBH korábbi elnökét komoly kritikák érték, miszerint a hatalmával visszaélve nevezett ki bírósági elnököket és más bírósági vezetőket. 2019. december 10-e óta az OBH új elnöke Senyei György Barna. Az Amnesty International kutatása alapján az OBH elnöke 2020-ban jogszerűen nevezte ki a bírósági elnököket. Mindazonáltal az Amnesty International úgy véli, hogy a vonatkozó szabályozás nem szolgál elegendő rendszerszintű garanciával az OBH Elnökének hatalmi visszaélései ellen.
A Kúria új elnökének kiválasztását is problémásnak tartja az Amnesty
A szervezet emellett azt is kifogásolja, hogy a magyar Országgyűlés olyan törvénymódosításokat fogadott el 2019-ben és 2020-ban is, amelyek együttesen lehetővé tették, hogy a Kúria potenciális elnökjelöltjei szélesebb személyi körből kerüljenek ki, és megnövelte a köztársasági elnök jelöltállítási lehetőségeit a bírói karral szemben. 2020 októberében a magyar Országgyűlés Varga Zsolt Andrást választotta a Kúria elnökévé.
Az OBT nem támogatta Varga megválasztását, mivel korábban a rendes bírósági szervezetrendszerben nem dolgozott, és a megválasztását lehetővé tevő két törvényt az OBT véleménye szerint a személyére szabták.
„Általános dermesztő légkör”
Az Amnesty International jelentése szerint „néhány pozitív fejlemény ellenére” a bíróságokon uralkodó hangulat és az „általános dermesztő légkör” jelenléte továbbra is problémákat vet fel.
Az OBH elnöke nem támogatta a bírákat abban, hogy bármilyen ügyben véleményüket nyilvánosan elmondják. Az EJEB ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatosan az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgy fogalmazott, hogy „fennállnak a Bíróság aggályai a bírák véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos 'dermesztő légkör' miatt, amelyet az ilyen ügyekben előforduló jogsértések okoztak”.
Az Európa Tanács ezért felszólította a magyar kormányt, hogy mutasson be akciótervet, illetve intézkedjen ezen területen, ideértve a bírókat az indokolatlan beavatkozásoktól védő garanciák és biztosítékok létrehozását.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
