Egy bécsi múzeum tárgyalásokat folytat a Parthenon két márványdarabjának visszaadásáról Görögországnak – közölte kedden Ausztria külügyminisztere. Görög kollégája azt mondta, reméli, hogy ez elősegítheti a Nagy-Britanniával folyó tárgyalásokat az ott lévő, sokkal nagyobb kincsről.
A bécsi Kunsthistorisches Museum apró márványgyűjteménnyel rendelkezik – mindössze két töredékkel a Parthenon északi frízéből. Görögország azonban reméli, hogy minden egyes olyan megállapodás, amelyet a darabok Athénba visszajuttatásáról kötnek, növeli a „pozitív lendületet” a máshol őrzött márványok visszaadásáról szóló tárgyalásokon.
„Nagyon örülök, hogy technikai megbeszélések folynak a Kunsthistorisches Museum és az Akropolisz Múzeum között a Parthenon-fríz kölcsönadásáról egymásnak” – mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter görög kollégájával, Nikosz Dendiásszal tartott sajtótájékoztatóján.
„Nagyon remélem, hogy a tárgyalások nagyon gyorsan haladhatnak, és a márványokat kiállítják Athénban.”
Dendiász szerint a megbeszélések fontosak a nagyobb gyűjtemények, különösen a londoni British Museumban kiállított darabok sorsának szempontjából is.
1832-es függetlenné válása óta Görögország többször kérte Nagy-Britanniától azoknak az Elgin-márványokként ismert szobroknak a visszaszolgáltatását, amelyeket Lord Elgin brit diplomata vitt el az athéni Parthenon-templomból a XIX. század elején, amikor Görögország oszmán uralom alatt állt.
„2022-ben a regionális szicíliai kormány, 2023-ban pedig Ferenc pápa adta vissza Görögországnak a Parthenon-szobrok egy részét, így ez lesz a harmadik ilyen eset, és ez óriási, óriási jelentőséggel bír számunkra” – mondta Dendiász.
„Magán a tényen túl, úgy gondoljuk, olyan lendületet is ad majd, amelyet felhasználhatunk a Londonnal folytatott megbeszéléseink során.”
A Vatikán még több műtárgyat ad vissza
Ferenc pápa vasárnap közölte, hogy tárgyalások folynak a gyarmati időszak olyan, a Vatikáni Múzeumban található műtárgyainak visszaszolgáltatásáról, amelyeket a kanadai bennszülött népektől szereztek, és kifejezte hajlandóságát a Vatikán gyűjteményében lévő egyéb, problémás tárgyak eseti alapon történő visszaadására.
„A hetedik parancsolat jut az eszembe: ha valamit ellopsz, vissza kell adnod” – mondta Ferenc a Magyarországról hazafelé tartó repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatóján.
Ferenc nemrégiben visszajuttatta Görögországnak a Parthenon-szobrok három töredékét, amelyek két évszázadon át voltak a Vatikáni Múzeumok gyűjteményében. A pápa vasárnap kijelentette, hogy a visszaszolgáltatás „helyes gesztus” volt, és amikor ilyen visszaadás lehetséges, a múzeumoknak hozzá kell fogniuk a végrehajtásához.
„Abban az esetben, ha vissza lehet adni dolgokat, ha gesztusra van szükség, jobb megtenni – mondta. – Néha nem lehet, ha nincs lehetőség rá – politikai, valós vagy konkrét lehetőségek. De azokban az esetekben, amikor vissza tudják szolgáltatni, kérjük, tegyék meg. Mindenkinek jó, így nem szokják meg, hogy valaki más zsebében turkáljanak.”
Az Associated Pressnek adott megjegyzései voltak Ferenc első megnyilvánulásai egy olyan kérdésben, amely Európa és Észak-Amerika számos múzeumát arra kényszeríti, hogy újragondolja néprajzi és antropológiai gyűjteményeit. A restitúciós vita felerősödött az afrikai, amerikai és ázsiai gyarmati hódításokkal való számvetés közepette, amikor a származási országok és közösségek egyre hangosabban követelik a háborúkban fosztogatással szerzett zsákmány visszaszolgáltatását.
A Vatikánnak kiterjedt művészeti és műtárgygyűjteménye van a világ minden tájának bennszülött népeitől, ennek nagy részét katolikus misszionáriusok küldték Rómába a vatikáni kertekben megrendezett 1925-ös kiállításra.
