Erős minőségbiztosításon és a tagállamok automatikus elismerésén alapul az európai diploma, amelynek fokozatos bevezetéséről szerdán mutatta be elképzeléseit az Európai Bizottság. A közlemény és két másik ajánlás célja a felsőoktatás terén meglévő szűk nemzeti keresztmetszetek és bürokratikus akadályok önkéntes rendszeren alapuló lebontása.
A nemzeti szabályok mentén szétszabdalt, ezért európai szinten nehezen konvertálható felsőoktatási képzés és tudás útjában álló akadályok lebontását irányozza elő az a közlemény és két ajánlás, amelyet szerdán mutatott be az Európai Bizottság.
Tanulmányi mobilitás, konvertálható képességek és nagyobb versenyképesség
A kezdeményezés középpontjában az európai diploma több lépcsőben történő önkéntes bevezetése áll, ami a javaslatot előterjesztő Európai Bizottság szerint hasznos lenne mind a hallgatók, mind a felsőoktatási közösség számára, mivel lendületet adna az EU-n belüli tanulmányi mobilitásnak, és javítaná a hallgatók átvihető képességeit. Az európai diploma ezen túl segítene kielégíteni a munkaerőpiac szükségleteit, vonzóbbá tenné a diplomásokat a leendő munkáltatók szemében, és hallgatókat vonzana Európába a világ minden tájáról, hozzájárulva az európai versenyképesség javításához.
A három kezdeményezés a bizottság szerint az alap-, mester- vagy doktori szinten versenyképes közös képzési programokat létrehozó partneregyetemek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokkal foglalkozik. Brüsszel azt állítja, hogy a javaslatok az egyetemek intézményi autonómiájára és a tudományos élet szabadságára épülnek, és „teljes mértékben tiszteletben tartják a tagállamok és a regionális kormányok hatásköreit a felsőoktatás területén”.
A csomag magában foglalja az európai diplomára vonatkozó tervről szóló közleményt, valamint a felsőoktatási ágazat támogatását célzó két tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot: az egyik a felsőoktatásban a minőségbiztosítási folyamatok és a képesítések automatikus elismerésének javítása, a másik pedig a tudományos életpályák vonzóbbá és fenntarthatóbbá tétele.
Ehhez kapcsolódóan: „Méltatlan, ami a tanárokkal történik” – Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa
Az európai diploma bevezetése két lépésben
Az európai diploma tervezete egy új típusú közös program előtt nyitná meg az utat, amely önkéntes alapon, nemzeti, regionális vagy intézményi szinten valósul meg, és amely az európai szinten elfogadott közös kritériumokon alapul.
Egy ilyen európai oklevél csökkentené a bürokráciát, és lehetővé tenné a különböző országok felsőoktatási intézményei számára a határokon átnyúló zökkenőmentes együttműködést és közös programok létrehozását.
Az európai diploma tervezete hat Erasmus+ kísérleti projektre épül, amelyekben uniószerte több mint 140 felsőoktatási intézmény vesz részt.
Az európai felsőoktatási rendszerek sokféleségére tekintettel a bizottság fokozatos megközelítést javasol a tagállamok számára az európai diplomák felé, két lehetséges belépési ponttal:
- Előkészítő európai címke, amely erős európai márkaépítést biztosítana. Olyan közös képzési programoknak adhatók, amelyek megfelelnek a javasolt európai kritériumoknak. A diákok közös diplomájukkal együtt európai diplomacímke-igazolást kapnak.
- Európai diploma: ez az új típusú képesítés a közös kritériumokon alapulna és a nemzeti jogszabályokban gyökerezne. A díjat vagy közösen ítélné oda különböző országok több egyeteme, vagy esetleg az ilyen egyetemek által létrehozott európai jogi személy: a diákok automatikusan elismert európai diplomát kapnának.
A bizottság azt tervezi, hogy 2025-ben az Erasmus+-programon belül „európai diplomával kapcsolatos projekteket” indít annak érdekében, hogy pénzügyi ösztönzőket nyújtson a tagállamoknak, akkreditációs és minőségbiztosítási ügynökségeiknek, egyetemeknek, diákoknak, gazdasági és szociális partnereknek, hogy részt vegyenek az európai diplomáról szóló kezdeményezésben.
Mivel az európai diploma az erős minőségbiztosítástól és az automatikus elismeréstől függ, a testület további két ajánlással rukkolt elő; az egyik az európai felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerről, a másik a vonzó és fenntartható felsőoktatási karrierekről szól.
