A rendszerváltásig nem lehetett hozzáférni az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc áldozatairól készült hivatalos statisztikai adatokhoz. A mintegy húsz napig tartó harcokban országosan körülbelül 2700-an haltak meg, és csaknem húszezer sebesültet láttak el kórházban. A halálos áldozatok majdnem nyolcvan százaléka Budapesten vesztette életét a KSH adatai szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal 1957-re készítette el az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak összesítését, de a rendszerváltásig titkosították az adatokat. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő KSH-elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása.
A KSH adatai szerint az október 23-i és az azt követő eseményekben országosan mintegy 2700-an haltak meg, ebből 2195 esetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a statisztikai hivatal. Ezenkívül 100-150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma. A halottak 85 százaléka férfi, 15 százaléka nő – derül ki a KSH korábbi közleményéből.
A halálozások 78 százaléka Budapesten történt. Minden kerületben találtak halottakat, de a legtöbb a VIII. (435 fő), a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) volt. Jelentős volt a halálozások száma az V., a XXI. és a XX. kerületben is, 218 áldozatról pedig nem lehet eldönteni, hogy hol vesztette életét.
Az állami kórházakban október 23-tól év végéig csaknem húszezer sebesültet láttak el. A sérülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, negyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta. A sebesültek csaknem fele 19 és 30 év közötti volt, csaknem negyede pedig 18 éven aluli. A sebesültek hetede volt nő.
Vidéken a legtöbb halálozás Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) volt.
Budapesten a legtöbb haláleset október 24-én (212 fő) és 25-én (206 fő) történt, de száznál többen haltak meg október 26-án, valamint a november 4. és 8. közötti napokon.
Az elhunytak több mint fele harminc éven aluli volt. Az áldozatok csaknem hatvan százaléka fizikai munkás vagy eltartottja, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is. Az elhunyt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkás volt, de jelentős számú közlekedési munkás is életét vesztette a harcokban – derül ki a KSH adataiból.
