Jelentős kihívásokkal néznek szembe az albán tulajdonú cégek Koszovó szerb többségű északi részén, az üzleti és az etnikailag terhelt politikai szempontok között manőverezve.
Az ismeretlen ügyfélkör és a helyi ízlés kielégítésére törekvő nagy nemzeti kiskereskedelmi láncok előtt számos tennivaló áll a térségben, kezdve azzal, hogy a polcaikat ismerős szerb termékekkel töltsék fel.
„Nem foglalkozunk politikával” – közölte Nevzad Kadriu, a pristinai székhelyű Interex szupermarketlánc nemrég nyitott leposavici egységének vezetője.. „Üzletelni jöttünk, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsunk a vásárlóknak, és alkalmazkodjunk az ízlésükhöz” – tette hozzá.
Ennek ugyanakkor némileg ellentmond a szerb termékek teljes hiánya a boltban.
Észak-Koszovóban több tízezer szerb él, akik négy településen – Észak-Mitrovicában, Zvecanban, Zubin Potokban és Leposavicben – is többségben vannak, közülük sokan továbbra is Szerbia részének tekintik a területet.
„Egyoldalú” intézkedések
A koszovói kormány az elmúlt évben nagy erőkkel dolgozott a szerb befolyás felszámolásán a régióban, a lakosság mindennapi életében. A nyugati államok körében aggodalmat váltott ki, hogy az „egyoldalú” intézkedések felesleges feszültséget keltenek, de Pristina azt hangoztatja, hogy csupán az alkotmányos rendnek próbálnak érvényt szerezni.
A Szerbiából származó élelmiszerek teljes hiánya a leposavici Interexben annak is következménye, hogy Koszovó tavaly egyéves tilalmat rendelt el a szomszédos országból származó importra, miután a határ közelében egy kolostornál fegyveresek a helyi rendőrökre támadtak, és egyikük életét is vesztette.
A szerb etnikumú gyanúsítottak ezen rajtaütése volt az utóbbi évek legsúlyosabb összecsapása, amely az erőszak szélesebb körű fellángolásának a kockázatával is járt Szerbia és egykori tartománya, Koszovó között.
A koszovói kormány idén október elején végül újranyitotta a merdarei határátkelőhelyet a szerb import előtt, eleget téve a szerb kisebbség nehézségeinek enyhítését célzó, erős nyugati nyomásgyakorlásnak.
Kadriu a Szabad Európának nyilatkozva kifejtette, hogy még nem tudták feltölteni a készleteket a szerb lakosságnak jobban tetsző termékekkel. Szavai szerint viszont ezen áruk hiánya nem is okozott komoly problémát az eddigiek alapján. „De ezen vásárlói szegmens számára valami jót jelentenek, és a jövőben tartania is fogjuk őket” – tette hozzá.
Egy vásárló, Mirsad Huskovic azt mondta, hogy ő szívesen látna több, a szerbek körében népszerű árut, például sertéshúsból készült termékeket, amelyeket Koszovó többségi muszlim lakossága jórészt kerül. „Kellenének szerb áruk is, mert az emberek hozzászoktak. Ezek hiányoznak” – fogalmazott.
Egy másik vásárló szerint az albán tulajdonú boltoknak szerb termékeket is árulniuk kellene. „Elégedett vagyok. A pénzemből ott vásárolhatok, ahol akarok. Nem érdekel, egyáltalán nem” – jelentette ki.
Kadriu szerint a leposavici üzletnek naponta nagyjából ötszáz vásárlója van, többségük szerb. A mintegy ötven alkalmazottjukból pedig negyvenheten szerb nemzetiségűek.
Szerbia évtizedek óta párhuzamos intézmények hálózatát tartja fenn Koszovó északi részén, amelyeket szerb nemzetiségűek vezetnek, szorosan együttműködve Belgráddal.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök azonban drámai módon növelte a nyomást a balkáni országban élő szerb kisebbségen, például idén betiltották a szerb valuta használatát a készpénzes tranzakciókban, de több szerb bankot, postahivatalt és más létesítményt is bezárattak.
A közelmúltig albán tulajdonban lévő vállalkozások – különösen a nagyobbak – gyakorlatilag egyáltalán nem voltak jelen a szerb többségű északi területeken. Az új kormányzati intézkedések nyomán azonban ez változóban van, nem kis részben a Koszovói Privatizációs Ügynökség (AKP) munkájának hatására.
„Őrült idők”
Az illetékes koszovói minisztérium arról tájékoztatott, hogy a négy szerb többségű városban az idei első három negyedévben 220 új vállalkozást jegyeztek be, s ezek közül mindössze 19 van albán tulajdonban.
Észak-Mitrovicában augusztus végén nyílt meg az albán tulajdonú Meridian Express szupermarketlánc helyi egysége. A polcokon itt is alig találni szerb termékeket.
Jeton Hyseni, az üzlet vezetője leszögezte, hogy a készletről a lánc vezetősége dönt. De azt is elmondta, hogy a szerb vásárlók is meglehetősen ritkák. „Hallunk néhány olyan szerb vásárlóról, akik nem mernek vagy alig mernek bejönni” – közölte, hozzátéve, hogy attól tarthatnak, hogy valakiknek szemet szúrhat, hogy ott vásárolnak, akár le is fényképezhetik őket.
Több koszovói szerb is úgy vélekedett, hogy az effajta információkat a szerb nacionalisták használhatják fel, akik az albán tulajdonú üzletek bojkottját sürgetik.
„Nem arról van szó, hogy én nem akarnék, de egész egyszerűen senki nem megy be, senki sem mer (…) Én a népemmel vagyok, bár nem vagyok nacionalista, de mit mondjak? Őrült idők” – mondta egy észak-mitrovicai lakos.
