Az Alkotmánybíróság elkaszálta a hulladékos cégek beadványát, vagyis nem tartotta Alaptörvény-ellenesnek a koncessziós törvényt, az indoklásban azonban megerősítette azt a jogértelmezést, amely szerint a Mol cégének 2022. december 31-ig be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és meg kellett volna kötnie az alvállalkozói szerződéseket.
Furcsa helyzet alakult ki, miután szerdán az Alkotmánybíróság (AB) meghozta döntését a hulladékkoncesszió ügyében. Az AB szerint nem alkotmányellenes, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.-nek (Mol).
Tizenhat, hulladékkezeléssel foglalkozó cég nyújtott be panaszt az Alkotmánybírósághoz, mivel az új hulladéktörvény szerint csak a koncessziós társaság és alvállalkozója folytathatja azt a tevékenységet, amelyet korábban ők láttak el.
Magánvagyon – közvagyon
Az eddig a piacon versengő cégek elveszíthetik fő bevételi forrásaikat, miután az új hulladéktörvény szerint a koncessziót érintő hulladékáramok esetében csak a Mol alvállalkozói, kvázi bérmunkásai lehetnek.
Emellett az általuk megvásárolt és begyűjtött hulladék július 1-jétől a Mol koncessziós cégének tulajdona lesz, ezért kompenzációt fognak csak kapni, ami szerintük alacsonyabb lesz a piaci árnál.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Ezzel a vállalatok megélhetése, eddigi működése lehetetlenülhet el, vagyis meglátásuk szerint csorbul a vállalkozáshoz való alkotmányos alapjoguk. Azt is kifogásolták, hogy a jogszabályok szerint át kell adniuk a koncesszornak (a Mol által alapított cégnek) az általuk gyűjtött hulladékot, ebben az esetben pedig a tulajdonhoz való joguk sérül.
Az alkotmánybírósági döntést először közlő hvg.hu szerint az indoklás szokatlanul sokat hivatkozik az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztérium levelére, és hosszan idéz belőle.
A testület megítélése szerint a döntés közérdek volt, az pedig nem alkotmányos jog, hogy továbbra is ugyanazt a gazdasági tevékenységet folytassa egy hulladékkezeléssel folyó cég, amelyet korábban végzett, még akkor sem, ha engedélye volt rá. Emellett a hulladékátadási kötelezettség az AB szerint nem tekinthető kisajátításnak.
„Szakmai érveket nem tartalmazott az ítélet, pedig negyvenoldalas, ez elég szép teljesítmény” – mondta kissé cinikusan a Szabad Európának Karsai Dániel, a hulladékos cégeket képviselő ügyvéd. Karsai egyebet nem kívánt az Alkotmánybíróság döntéséről mondani.
Elmulasztott határidők
Habár a hulladékos cégek elbukták alkotmányjogi panaszukat, mégis volt értelme a beadványnak. Az AB-határozat 127. pontjában ugyanis a következőképpen foglalt állást: „A koncesszornak már az új integrációs modell működésének megkezdését megelőzően, 2022. december 31-ig rendelkeznie kellett a koncesszióval érintett tevékenységek végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel és azokkal a már megkötött az alvállalkozói szerződésekkel, amelyek biztosítják a feladatellátáshoz szükséges kapacitásokat.”
Ez a mondat azért fontos, mert bár a Mollal kötött koncessziós szerződés és a hulladéktörvény is kimondja, hogy a Mol koncessziós cégének tavaly év végéig be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és a kapacitást biztosító szerződéseket, ez nem történt meg. A Mol szerint elég, ha az alvállalkozók rendelkeznek a szükséges hulladékkezelési engedélyekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
A cég márciusban közölte a Szabad Európával, hogy „a szükséges engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkezniük”.
Ezt az érvelést a kormány is elfogadhatta, hiszen a Mol szája íze szerint módosította a hulladéktörvényt, vagyis elég, ha csak az alvállalkozók rendelkeznek az engedélyekkel.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója ezzel kapcsolatban korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy törvénysértően indulhat a Mol 35 éves hulladékkoncessziója, a kormány egy utolsó pillanatos törvénymódosítással elismerte, hogy a nagy állami hulladékkoncessziót elnyerő Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket.
Erre rímel az Alkotmánybíróság határozata is, amely egyértelműen fogalmazott: be kellett volna szerezni az engedélyeket és meg kellett volna kötni a kapacitást biztosító szerződéseket is.
A koncessziós szerződés is egyértelműen fogalmaz: amennyiben a koncessziós társaság nem szerzi be a szükséges engedélyeket, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
Még márciusban írtunk róla, hogy szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre, a hivatalos állami nyilvántartásokban ugyanis nem szerepelt a MOHU, de még a Mol sem az engedéllyel bíró cégek között.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dobott ki találatot a kormányzati honlap, de hasonló volt a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
A kormány szerint nincs gond a Mollal
Az Alkotmánybíróság szerint a kapacitást biztosító szerződésekkel is rendelkeznie kellett volna a Molnak 2022. december 31-ig. A Szabad Európa információi szerint az egyik tájékoztató fórumon a Mol előadói 2023. április közepére datálták a szerződések aláírását.
Egy fotót is eljuttattak a Szabad Európának az erről szóló prezentációról, ezen látszik, hogy április 13-ig tervezte a Mol megkötni a szerződéseket.
A határidők be nem tartása miatt februárban hat szakmai szervezet kereste meg Lantos Csaba energiaügyi minisztert és Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt. Raisz Anikó június 22-én küldött választ, amelyben azt írta, hogy az indulásig, július 1-jéig „számos felkészülési feladat és mérföldkő van, amelyet a koncesszor a koncesszióba adó tájékoztatása mellett végez”.
„Egyik fontos mérföldkő az önök által is megnevezett, 2022. december 31-i időpont (engedélyek megléte/kapacitások lekötése), amely tekintetében a felek a koncesszortól kapott tájékoztatás és igazolások alapján a hulladékkoncessziós szerződés megszűnését nem állapították meg” – írta az államtitkár. Raisz Anikó szerint ezért nem szükséges további intézkedés.
