A háztartások alkalmazkodtak a magas élelmiszerárakhoz, el kezdték felélni a megtakarításaikat, illetve olcsóbb termékeket vásárolnak. Ebben a szektorban stagnált a forgalom, az ársapka eltörlése miatt viszont kevesebbet tankolunk, és emiatt csökkent a kiskereskedelmi forgalom közel 5 százalékkal januárban.
„A kiskereskedelmi forgalom volumene az év első hónapjában 4,5 százalékkal csökkent tavaly januárhoz képest, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint” – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A hivatal szerint januárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
„A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozták” – vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Arra is emlékeztetett, hogy az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is.
A szakember szerint a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, a csökkenő reálbérek miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. Suppan Gergely arra számít, hogy az év egészét tekintve 4 százalékkal eshet idén a kiskereskedelmi forgalom.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a nagykép változatlanul borús: az extrém inflációs környezetben – különös tekintettel az élelmiszer-áremelkedésre – a háztartások továbbra is jelentősen visszafogják az élelmiszerre fordított kiadásaikat.
„Ezért tapasztalhatunk az éves bázisú adatokban ilyen jelentős mértékű visszaesést. A vásárlóerő csökkenése tehát tovább fékezte a fogyasztást” – tette hozzá.
A januári kiskereskedelmi statisztikák alapján elmondható, hogy továbbra is az üzemanyag-árstop kivezetése okozta sokk a legmeghatározóbb egyedi folyamat a szektorban.
A benzinkutak forgalma immár éves bázison is visszatükrözi az árstop elengedésének keresletre gyakorolt negatív hatását. Decemberhez képest újabb 5,3 százalékkal zuhant az értékesítés volumene, és így éves összevetésben is már közel 10 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott.
Ehhez kapcsolódóan: Közel 26 százalékos infláció volt januárban, úgy néz ki, ez volt a csúcs
Az üzemanyagforgalom nélkül számított kiskereskedelmi teljesítmény három hónapja stagnálást mutat.
„Mindez egyáltalán nem nevezhető tragikusnak és nagyjából összhangban van azzal a képpel, amit a negyedik negyedéves fogyasztási statisztikák is mutattak. Fékeződés van, összeomlás még nincs. A háztartások alkalmazkodnak a magas árakhoz, méghozzá elsősorban a fogyasztás simításával, vagyis a megtakarításaik felélésével” – mondta az elemző.
A szektor jövőjével kapcsolatban az elmező elmondta: a legfőbb kérdés az marad, hogy meddig hajlandóak (vagy épp képesek) a háztartások a tartalékból fenntartani egy az előző években megszokott életszínvonalat.
„Mivel a munkaerőpiac eddig meglepő ellenállást mutatott a sokkoknak, a háztartások sem tűnnek reménytelenül pesszimistának, így talán tovább hajlandóak a tartalékok felélésére is” – mondta Virovácz Péter, aki szerint ennek hatására a kiskereskedelem és a fogyasztás is a vártnál jobban vészelheti át a jelenlegi technikai recessziót.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben is zsugorodás volt megfigyelhető, mind havi mind pedig éves összevetésben. Ez utóbbi 1,5 százalékot tett ki.
Érdemben a ruházati, számítástechnikai és a használtcikk üzletek forgalma nőtt az egy évvel korábbihoz képest, minden más területen érdemi visszaesés érzékelhető.
