A március 17-i orosz elnökválasztáson nem Putyin győzelme a tét, hanem az, hogy a Kreml külföldön és belföldön milyen propagandát tud faragni az eredményből – mutattak rá az emigrációba kényszerült orosz ellenzék tagjai egy, az Európai Parlament által szervezett meghallgatáson.
Vlagyimir Putyin orosz ellenzéke igyekszik az erősen leszűkült mozgástérhez igazítani céljait a március 17-én esedékes, következő elnökválasztáson, amelynek győztesét akár előre ki lehetne hirdetni. Több ismert ellenzéki szerint ezért a teljesen manipulált választás eredménye huszadlagos, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogyan adják el külföldön és belföldön.
2000-ben volt az utolsó szabad és tisztességes orosz elnökválasztás?
Natalia Arno, a Szabad Oroszország Alapítvány elnöke az Európai Parlament által szervezett, a közelgő orosz elnökválasztásnak szentelt meghallgatáson úgy vélte, hogy hazájában 2000 óta nem voltak sem szabad, sem tisztességes választások. „Ez nem szavazás, Putyin semmit sem fog nyerni” – vélekedett Vlagyimir Milov, az alapítvány alelnöke, aki a kétezres évek elején energiaügyi miniszterhelyettes volt az orosz kormányban.
Milov és kollégái szerint nem kérdés, hogy Vlagyimir Putyin hivatalosan a szavazatok több mint nyolcvan százalékával megnyeri majd a márciusi elnökválasztást, amelyen rajta kívül mindössze három, a Kremlhez hű parlamenti part jelöltje indulhat. A hatalom számára ugyanakkor szerinte a legfontosabb annak ki- és befelé történő demonstrálása, hogy az orosz elnök és háborús politikája széles körű támogatást élvez Oroszországban, és akik ellene vannak, azok számszerűen a statisztikai hibahatáron belül vannak.
A Kreml demonstrálni akarja, hogy az egész ország a háborúzó Putyin mögött áll
A korábbi orosz kormánytag egyedül attól tart, hogy a választás másnapján a nyugati média Putyin elsöprő győzelmeként fogja kommunikálni az ellenzékiek szerint teljesen manipulált és torz eredményt. Milov és Alekszandr Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető kabinetfőnöke, Leonyid Volkov úgy véli, hogy a Kremlnek éppen az a PR-célja a fölényes sikerrel, hogy azt üzenje a Nyugatnak és a nyugati közvéleménynek, hogy Putyin egyenlő Oroszországgal, és az egész ország mögötte áll.
Ehhez kapcsolódóan: Sokan propagandának tartják Tucker Carlson Putyin elnökkel készített interjúját
Az ellenzéki mérések ezt elmondásuk szerint cáfolják: decemberben egy ellenzéki telefonos közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 65 százaléka örült volna a háború azonnali lezárásának, függetlenül attól, hogy a határok változnak-e, vagy sem. Egy ugyancsak ellenzéki novemberi telefonos felmérés alkalmával pedig a megkérdezettek 48 százaléka támogatta Putyin újraválasztását. „Egy diktátor számára ez édeskevés. A lakosság több mint fele nem akarja őt. Putyin a márciusi választáson ezért jóval nyolcvan százalék feletti szavazatarányra törekszik” – vélekedett Volkov, aki a korrupció elleni alapítvány egyik vezetője.
Navalnij kabinetfőnöke szerint ezért a 2024-es orosz elnökválasztás a rezsim számára elsősorban nem az eredményről szól, hanem egy PR-mutatványról, arról, hogy az egyszerű oroszok fejébe is beleverje, hogy az elnök továbbra is erős politikai támogatást élvez.
Az ellenzék délben a szavazóhelységekbe szólítja a választókat
Putyin ellenzéke ezért – a represszióval és a független jelöltállítás ellehetetlenítésével szembesülve – inkább a közvélemény mozgósításával próbálkozik. Ennek az előre elkönyvelt csalás ellenére a választási urna is a részét képezi. Milov és Volkov tudomása szerint márciusban közel negyvenmillió orosz elektronikusan adhatja le a szavazatát főleg a Putyint kevéssé támogató nagyvárosokban úgy, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy a rendszer biztonságos, és nem hamisítják meg a szavazatukat.
A Kreml Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásaira fittyet hányva az EBESZ megfigyelőit sem engedi be az országba – mutatott rá a parlamenti eszmecserén Luc Devigne, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) helyettes ügyvezető igazgatója.
Az orosz ellenzék – miután nem tudja befolyásolni a választások tisztaságát – arra próbálja mozgósítani a híveit, hogy március 17-én, a voksolás napján lepjék el a szavazóhelyiségeket, lehetőség szerint követelve a papíron történő szavazást. Az egy időben történő tömeges megjelenés várakozások szerint komoly fennakadásokat okozhat a lebonyolításban, megtörve azt a harmóniát, amelyet a hatalom sugallni akar.
„Putyin eléri majd a célját, a kívánt szavazati arányt, de társadalmi támogatása fokozatosan csökkenni fog. A problémák ugyanis március 17. után is megmaradnak” – szögezte le Leonyid Volkov.
