Írásban válaszolt a Szabad Európa kérdéseire Vít Rakušan cseh belügyminiszter, a Polgármesterek és Függetlenek Pártja elnöke. Azután kerestük meg Kolín város korábbi polgármesterét, hogy a magyar polgármesterek körében is önszerveződés indult.
Korábban már írtunk róla, hogy információink szerint több szinten is egyeztetés kezdődött független vagy ellenzéki polgármesterek között annak érdekében, hogy szervezettebben, közösen léphessenek fel településeik érdekéért, ezt több érintett is megerősítette. Azt is megemlítettük cikkünkben, hogy néhány szereplő azt sem zárja ki, hogy valamilyen politikai párt szerveződhet a 2026-os választásokra polgármesterekből.
Csőzik László, Érd nagy többséggel újraválasztott polgármestere egy, a Szabad Európának adott interjúban már beszélt erről még a 2024-es választások előtt. „Egy teljes kormányt ki lehetne állítani kreatív, rátermett, jól kommunikáló, tisztességes magyar polgármesterekből. Ha belőlük gyúrnánk össze egy pártot, meggyőződésem, hogy az már az EP-választáson is sikeresen szerepelhetne. Mert ott lenne mögöttü(n)k, hogy ezek a lányok és fiúk éles helyzetben is letettek valamit az asztalra: tudják, milyen kormányozni, döntéseket hozni, fennmaradni. Erre építenie kellett volna az ellenzéknek. Ezt használhatta volna ki a Szabad Városok Szövetsége” – mondta Csőzik László. (A Szabad Városok Szövetsége Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezése volt még 2019-ben, de végül nem lett belőle semmi.)
Erős frakció
Az interjúban Csőzik László is hivatkozik a cseh Polgármesterek és Függetlenek Pártjára, amely sikeres politikai formáció. A párt jelenleg is kormányon van, elnöke, Vít Rakušan (aki 2010–2019 között Kolín város polgármestere volt) jelenleg belügyminiszter. Vít Rakušan írásban válaszolt kérdéseinkre.
A Polgármesterek és Függetlenek Pártjának (STAN) most 33 tagja van a kétszáz tagú cseh alsóházban, közülük tizenkilencen ma is aktív polgármesterek. (Csehországban nem összeférhetetlen a két tisztség, mint nálunk.) A 81 tagú szenátusban tíz aktív polgármester ül, de a STAN-hoz tartozó lazább szerveződésnek, a szenátusi klubnak 19 tagja van. Ezek az arányok már jelentős politikai befolyást tudnak biztosítani – a 33 tagú alsóházi frakció a harmadik legnagyobb a hét képviselőcsoport közül. A STAN tagjai először 2010-ben nyertek parlamenti mandátumot, akkor még a TOP 09 nevű párt listáján, azóta viszont önállóan. Különböző kormánykoalícióknak több alkalommal is a tagjai voltak.
Ehhez kapcsolódóan: Önszerveződés indult az ellenzéki polgármesterek között – a polgármesterek pártja sem kizárt
Korábbi cikkünkben azt írtuk: a magyar polgármesterek közül „a pártot akarók a sikeres cseh példa mellett azzal is érvelnek, hogy a magyar politika egyik alapkérdése régóta a kormányzóképesség: az ellenzék ezt próbálta minden választás előtt demonstrálni – sikertelenül (bevallottan ezért alakított árnyékkormányt a DK), és ugyanezt kérték számon az Orbán-kormányon is. Egy városát már öt-tíz éve (vagy még régebben) sikerrel irányító polgármester akár már személyében demonstrálhatja ezt a képességet.”
Ezzel kapcsolatban Vít Rakušan azt írta lapunknak: a STAN sikerének egyik záloga (amivel a helyi népszerűséget országos szavazatokra lehet konvertálni), hogy „kapcsolatban maradunk az emberekkel. Ez minden polgármester legfőbb tartaléka. Ezenkívül az, hogy a választóinkat valóban érintő, praktikus, mindennapi problémák megoldására koncentrálunk.” Mint írta, a STAN politikusaival kapcsolatban riválisaik még mindig sokszor próbálják szembeállítani az érvet, hogy nincs tapasztalatuk az országos politizálásban. Ezzel szemben „csakis a személyes teljesítménnyel védekezhetünk. Persze nem ment egyszerűen, nem juthatott valaki könnyen egy kistelepülésről kormányzati pozícióba csak úgy. Kezdetben a regionális tanácsokban szereztünk pozíciókat, majd így jutottunk fokozatosan egyre feljebb.”
Kis falvakból Prágáig
Érdekes regionalitás volt megfigyelhető a STAN indulásának kezdetén: a párt először a délkelet-csehországi (morvaországi) Zlín régióban ért el sikereket, ezt követte a Prága körül fekvő Közép-Bohémia, majd az északi Liberec meghódítása – mára ezek a STAN erős hátországának számítanak. Településszerkezetileg a párt első választási sikereit a falvakban, kisvárosokban érte el, de mára ez is megváltozott. A nagyobb városokon kívül Prágában is erős képviselettel bírnak. Ideológiailag – ha beszélhetünk ilyenről – a liberális, mérsékelt jobboldali platformhoz sorolják őket.
Konkrét ügyeket tekintve a STAN mindig nagy figyelmet fordított a lakhatási ügyekre. Elérték például, hogy a jelzáloghitelük törlesztésével bajba kerülők komoly jogvédelemben részesüljenek, és nagyon fontosnak tartják a lakbér megfizethetőségét. Ezenkívül a nevükhöz fűződik a lobbiszabályozás szigorítása. Fontosnak tartják a kiegyensúlyozott költségvetési politikát, ezzel együtt a védelmi kiadások növelését is – utóbbi érdekében elérték, hogy a magasabb jövedelműek adóját emeljék.
