A palesztin enklávé lakosságának csaknem harmada, mintegy 677 ezer ember az éhezés legsúlyosabb formájával néz szembe – áll az ENSZ Világélelmezési programjának (WFP) friss jelentésében.
Az ügynökség arról számolt be, hogy Gázában gyakorlatilag ma mindenki számára nehézséget jelent az elegendő mennyiségű élelmiszer beszerzése, de az övezet 2,3 millió lakosa közül minden harmadiknak az éhezés legsúlyosabb formájával kell szembenéznie.
Az északi területeken maradt lakosság körében ennek aránya mintegy hetven százalék, vagyis nagyjából 210 ezer embert sújt éhínség ott – mutattak rá, arra figyelmeztetve, hogy ha Izrael kiterjeszti az offenzívát a déli Rafahra is, már a teljes népesség fele, azaz több mint egymillió ember süllyedhet éhezésbe.
Ehhez kapcsolódóan: Heves összecsapások törtek ki egy kórháznál a Gázai övezetben
„Ez ma a világon a legnagyobb számú ember, akit éhezés fenyeget, és csak öt hónap kellett ennek bekövetkeztéhez” – közölte Matthew Hollingworth, a WFP illetékes regionális igazgatója.
„Még mindig lehetséges ezt visszafordítani, azonban ehhez tűzszünet kell, és állandó, nagy mennyiségű élelmiszersegély, valamint az emberek számára biztosítani kell a hozzáférést a tiszta vízhez és az egészségügyi ellátáshoz” – tette hozzá.
Az izraeli katonai műveletek első számú célpontja kezdetben Észak-Gáza volt, ahol teljes városrészeket tettek a földdel egyenlővé a légitámadások. Most ez a térség a humanitárius katasztrófa epicentruma, sokan kényszerülnek állati takarmány fogyasztására, legalább húsz ember halt bele az alultápláltságba, köztük gyerekek.
Éhínségre böjt: elkezdődött a ramadán a Gázai övezetben
Eközben Izrael egyre erősebb nemzetközi nyomásnak van kitéve – legszorosabb szövetségesei részéről is – annak érdekében, hogy tegye lehetővé a segélyszállítmányok hatékonyabb célba juttatását. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője például azt hangoztatta, hogy a zsidó állam háborús fegyverként használja az éhezést, a humanitárius katasztrófát pedig teljes egészében ember okozta.
Az Egyesült Államok és több más ország repülőről dob le segélycsomagokat, és egy új tengeri útvonalon keresztül is megkezdődtek a szállítások, ezek azonban nem tudják kiváltani a szárazföldi tranzitot.
Ehhez kapcsolódóan: Segélyszállító hajó indult Gázába, ahol már százezrek éheznek a háború ötödik hónapjában
Jeruzsálem leszögezte, hogy nem korlátozzák a segélyszállítmányok belépését a területre, és azzal vádolja az ENSZ ügynökségeit, hogy az ő hibájuk, hogy nem képesek az ellátás megfelelő elosztására. Az illetékes szervek szerint azonban a harcok, a hadsereggel való koordináció nehézségei és a közrend megbomlása miatt rendkívül nehéz a művelet.
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy szélsőséges fegyveresek a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek, körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 130 továbbra sem jutott haza. Mintegy harmincan valószínűleg már meghaltak, nagyjából százan lehetnek még életben.
A pusztító hadműveletek nyomán a 2,3 milliós helyi lakosság nyolcvan százaléka lakóhelye elhagyására kényszerült.
A gázai egészségügyi hatóságok szerint a halálos áldozatok száma már átlépte a 31 ezret, nagy részük civil.
Ehhez kapcsolódóan: Átlépte a harmincezret a halottak száma a Gázai övezetben
Izrael többször leszögezte, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolta a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból. A hadsereg tájékoztatása szerint eddig mintegy 13 ezer fegyveressel végeztek, erre viszont nem mutattak be bizonyítékot.
