A Szabad Európa információi szerint június 13-ra tűzte ki az ítélethozatalt az Európai Bíróság a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló, korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt kiszabandó átalány- és napi pénzbírságról.
Az Európai Bíróság június 13-ra tűzte ki a döntést egy olyan magyar vonatkozású ügyben, amelyben korábbi ítéletének végre nem hajtása miatt az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kéri Magyarországgal szemben. Az egy hónap múlva esedékes döntés előzménye a 2020 decemberében meghozott európai bírósági ítélet figyelmen kívül hagyása, amely a magyar menekültügyi rendszert több szempontból is összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós joggal.
Egymillió eurós átalánybírság és napi 16 ezer euró lehet a büntetés
Ez lehet az első olyan eset, amikor Magyarországot pénzbírsággal sújtják az uniós jog tartós megsértése miatt. Elvileg az EU bírósága három döntést hozhat. 1.: A bizottság véleményével szemben teljesültnek minősítheti a 2020-as bírósági döntésben foglaltakat. 2.: Igazat adhat az Európai Bizottságnak az általa indítványozott pénzbírság helybenhagyásával. 3.: A bizottságnak igazat ad ugyan, de módosíthatja (csökkentheti vagy növelheti) a pénzbüntetést.
Az Európai Bizottság 2022. február 21-én nyújtotta be második keresetét, annak megállapítására kérve az Európai Bíróságot, hogy Magyarország nem tette meg a testület 2020. december 17-i ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. Brüsszel ezért napi 5468,45 euró, összesen legalább 1 millió 44 ezer euró (jelenlegi árfolyamon közel négyszázmillió forint) pénzbírság kirovását kérte az Európai Bíróságtól, ami az ítélet végre nem hajtásának időszakára van kiszámolva.
Másrészt a bizottság napi 16.393 euró kényszerítő bírság befizetésére is kötelezné a magyar kormányt az új ítélet időpontjától számítva mindaddig, amíg nem felel meg az uniós jognak, és nem hajtja végre az eredeti ítéletet. Magyarországot ezenfelül az eljárás költségeinek viselésére is kötelezhetik.
Az EU Bírósága a bizottság kontra Magyarország ügyben 2020. december 17-én hozott ítéletében megállapította, hogy a magyar menekültügyi jogszabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. „Bár Magyarország tett bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen az ítéletben foglaltaknak – mindenekelőtt bezárta a magyar–szerb határon létesített úgynevezett tranzitzónákat –, a bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek az említett ítéletben foglaltak teljesítéshez” – áll a bizottsági beadványban.
Ehhez kapcsolódóan: A guruló rubelekre is lecsapna az új uniós szankciós csomag
Egy másik menekültügyben is pénzbírság jöhet
Közben április második felében Brüsszel egy másik, ugyancsak a magyar menekültügyi szabályozást elmarasztaló európai bírósági ítélet nem megfelelő végrehajtása miatt is felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Ha a válasz nem kielégítő (erre két hónap van), a bizottság újabb pénzbírság kiszabását kérheti az Európai Bíróságtól.
Az Európai Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Kimondta, hogy Magyarország – azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést – megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó, közös eljárásokról szóló 2013/32/EU-irányelvet.
A magyar jogszabályok szerint ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, a harmadik országbeli állampolgároknak először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. Mivel a bizottság nem kapott tájékoztatást arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna a megállapított jogsértés orvoslására, úgy véli, hogy Magyarország nem teljesítette a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor a magyar EU-tagságról: Amikor beléptünk, nem erről volt szó
A CEU-ügyben hozott ítélet sem jutott nyugvópontra
Ugyanaznap a magyar felsőoktatási rendszer (ismertebb nevén a CEU-ügy) kérdésében még 2020-ban meghozott bírósági ítélet nem kielégítő végrehajtása miatt is felszólító levelet küldött a bizottság Budapestnek.
Emlékezetes, hogy az Európai Bíróság 2020. október 6-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek Magyarország területén történő gyakorlását.
E szerint Magyarország kormánya és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták továbbá, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban az EGT tagállamainak esetében is. A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második követelményt, azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi chartájában lefektetett elvek – húzta alá a bizottság.
