A globális felmelegedés okozói a fluortartalmú gázzal működő berendezések is, amelyek az Európai Unióban az üvegházhatású gázok okozta szennyezés 2,5 százalékáért felelősek. Az EU 2050-ig szeretné teljes mértékben megszüntetni az F-gázok okozta káros hatásokat, ezért kivonja őket a forgalomból. Helyettesítésüket természetes alternatívákkal kell megoldani, a vállalatok fejlesztései már el is indultak ebbe az irányba.
Az éghajlatváltozás már most is hatással van az egész világra, és Európában is egyre gyakoribbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a hőhullámok, a heves esőzések, az árvizek és a földcsuszamlások. A gyorsan változó éghajlat következménye a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása és a biológiai sokféleség csökkenése is. A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a XXI. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet. Ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is.
Az uniós tagállamok megegyeztek abban, hogy az EU 2050-re eléri a karbonsemlegességet. Ehhez a 2019 decemberében bemutatott Európai Zöld Megállapodás jelöli ki az utat, az abban megfogalmazott célok teljesítése érdekében rendkívül összetett jogalkotási munka vette kezdetét. Pontosan egy évvel később, 2020 decemberében az uniós vezetők újabb lépést tettek a klímasemlegesség felé. A 2050-re kitűzött cél felé tett köztes lépésként megállapodtak abban, hogy 2030-ig (az 1990-es szinthez képest) több mint felére csökkentik az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását. 2030-ig az uniós kibocsátás legalább 55 százalékkal csökken. Az új cél jelentős előrelépést jelentett a korábban 2030-ra kitűzött, 2014-ben elfogadott, negyvenszázalékos uniós kibocsátáscsökkentési célhoz képest.
Ennek a folyamatnak talán az eddigi legjelentősebb állomása, hogy két héttel ezelőtt az Európai Parlament és a tagállamokból álló Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célokról. Ennek értelmében 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral felszerelt autót értékesíteni. Ez a megegyezés azonban hirtelen veszélybe került: a március 7-re tervezett formai döntést a svéd elnökség elnapolta, mert több ország, elsősorban Németország az utolsó pillanatban fenntartásait hangsúlyozza. A németek azt szeretnék, ha létezne egy terv az e-üzemanyagok 2035 utáni használatára. Rajtuk kívül Olaszország, Lengyelország és Bulgária is módosításokat szeretne.
Ehhez kapcsolódóan: Csehország vitát kezdeményezett az EU károsanyag-kibocsátási céljairól
Ezerszer károsabb
Most egy újabb terület szabályozása öltött ha nem is végleges, de ahhoz közelítő kereteket: az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) tagjai 64 igen, 8 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett fogadták el álláspontjukat a fluortartalmú gázok (F-gázok) kibocsátására vonatkozó uniós jogszabályi keret felülvizsgálatáról. Ennek azért van jelentősége, mert ez a dokumentum jelenti majd az Európai Parlament tárgyalási mandátumát akkor, amikor a tagállamokkal egyeztetnek az uniós törvényhozók a végső szövegről. Ugyan kisebb-nagyobb módosítások még elképzelhetők ezután is, azonban a szabályozás főbb pontjai, alapvető célkitűzései aligha változnak.
Az F-gázokról a klímavédelem kapcsán nem sok szó esik. Holott ezek a gázok az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nagyjából 2,5 százalékát teszik ki, és gyakran több ezerszer erősebbek, mint a szén-dioxid. A fluorozott üvegházhatású gázok, köztük a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC), a kén-hexafluorid és a nitrogén-trifluorid mesterséges üvegházhatású gázok (ühg), amelyek nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek. Olyan berendezésekben használják, mint például hűtőszekrények, légkondicionálók, hőszivattyúk, tűzvédelmi eszközök, habok és aeroszolok. A szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal együtt a párizsi megállapodás hatálya alá tartoznak.
Az asztalon lévő szabályozás értelmében az F-gázok használatának fokozatos visszaszorításával párhuzamosan fel kell gyorsítani a klímabarátabb megoldások innovációját és fejlesztését. Az F-gázok használatát olyan ágazatokban tiltják be, ahol technológiailag és gazdaságilag is megvalósítható az alternatívákra való átállás, ez elsősorban a hűtést, a légkondicionálást, a hőszivattyúkat és az elektromos kapcsolóberendezéseket érinti. A hőszivattyúk esetében külön gondossággal kell eljárni, ezek a berendezések ugyanis kiemelkedő szerepelt töltenek be a fosszilis tüzelőanyagok kivonását felgyorsító REPowerEU elnevezésű programban. Ezért az iparnak azon kell majd dolgoznia, hogy a hőszivattyúknál használt fluorozott szénhidrogéneket természetes alternatívákkal helyettesítsék.
Gáznepperek és csempészek
A jelentés 2039-től meredekebb pályát vezet be az EU-piacon forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének fokozatos visszaszorítására azzal a céllal, hogy 2050-re elérhető legyen a nulla célkitűzés. Ugyancsak a parlament módosító javaslatai között szerepel, hogy a képviselők határozottabb fellépést javasolnak e gázok illegális kereskedelme ellen azáltal, hogy minimális közigazgatási bírságot javasolnak az előírások be nem tartása esetén. Azt is szeretnék elérni, hogy a vámhatóságok foglalják le a szabályokat megsértve behozott vagy kivitt F-gázokat.
A Szabad Európának is eljuttatott közlemény szerint a holland Bas Eickhout, a téma parlamenti előadója, aki majd az intézményközi tárgyalásokon is az EP tárgyalója lesz, a következőket mondta: „Az F-gázok nem közismertek, de jelentős hatással vannak éghajlatunkra, mivel nagyon erős üvegházhatású gázok. A legtöbb esetben természetes alternatívák állnak rendelkezésre. Ezért szavaztuk meg azt az ambiciózus álláspontot, hogy 2050-re, a legtöbb ágazatban pedig már ennek az évtizednek a végére teljesen megszüntetjük az F-gázokat. Világos jelzést adunk a piac számára, és jelzést adunk az alternatívákba való befektetésre. Sok európai vállalat már most is élen jár ebben a fejlesztésben, és piaci pozíciójuk és exportlehetőségeik miatt profitál is belőle.”
A jelentést március végén hagyja jóvá az Európai Parlament plenáris ülése, az azonban már csak egy formai döntés lesz, a tárgyalások a fentiek figyelembevételével kezdődnek meg a tagállamokkal.
