Az Európai Unió kész tovább szigorítani szankcióit és „példátlan intézkedéseket” hozni Oroszország ellen, amennyiben Moszkva a szomszédos Ukrajna megtámadása mellett dönt – figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén felszólalva hangsúlyozta, hogy az EU szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a különböző forgatókönyvek kidolgozásában az esetleges jövőbeli büntetőintézkedéseket illetően.
Jelenleg magán- és jogi személyekkel, illetve egyebek mellett az orosz pénzügyi és energetikai szektorral, a védelmi iparral szemben vannak érvényben nyugati korlátozások.
„Bármilyen újabb agresszióra a meglévő szankciós rezsimek jelentős felturbózásával és kiterjesztésével válaszolhatunk” – szögezte le.
„Természetesen készek vagyunk további példátlan intézkedéseket hozni, súlyos következményekkel Oroszországra nézve” – tette hozzá.
Északi Áramlat 2.?
Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akit óva intett Ukrajna megtámadásától. Ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a berlini és a moszkvai kormány között Olaf Scholz új német kancellár előző heti beiktatása óta.
A zöldpárti tárcavezető nyílt és őszinte párbeszédet sürgetett a konfliktus megoldása érdekében, és hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna területi integritását.
Később svéd és norvég hivatali partnereivel közös sajtótájékoztatóján Baerbock kijelentette: „Ukrajna szuverenitásának bárminemű megsértése súlyos következményekkel járna az orosz rezsim számára gazdasági és diplomáciai tekintetben.”
Egyik alkalommal sem említette nyilvánosan az Oroszországot Németországgal összekötő, sokak által bírált Északi Áramlat 2. gázvezeték kérdését, miután vasárnap egy tévéinterjúban úgy vélekedett, hogy annak üzembe helyezését egyelőre nem lehet engedélyezni az európai uniós előírások miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda délután Brüsszelben egyeztet Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral.
Fokozódó feszültség
Ukrajna nemrég arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg több mint százezer katonát vont össze az ország határainak közelében. Amerikai hírszerzési információk szerint ennek létszáma hamarosan elérheti a 175 ezret, és a hadvezetés jövő év elején többfrontos offenzívát indíthat.
Oroszország tagadja, hogy beavatkozásra készülne, és épp ellenkezőleg, az Egyesült Államokat vádolja feszültségkeltéssel. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is leszögezte, hogy vörös vonalnak tekinti a NATO további keleti bővítését és támadó fegyverrendszerek telepítését a szomszédos államokban.
Kelet-Ukrajnában eközben jelenleg is zajlik a 2014-ben kezdődött fegyveres konfliktus a Moszkva által támogatott oroszbarát szakadár erők és a hadsereg között. A Kreml a felsorakoztatott bizonyítékok ellenére következetesen tagadja, hogy anyagilag vagy katonai eszközökkel segítené a szeparatistákat. A térségből az évek során több mint egymillió ember elmenekült, a harcok mintegy 13 200 emberéletet követeltek eddig.
