A háborúban egymás ellen harcoló Szerbia és Koszovó csütörtökön magas szintű válságtárgyalást tart, amely az Európai Unió közvetítőinek reményei szerint enyhíti majd a növekvő feszültséget a Balkánon, ahol Oroszország az ukrajnai háború közepette megpróbálja tovább növelni befolyását.
Arra csekély a remény, hogy áttörést hozhat Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök Brüsszelben tartott, ritka személyes találkozója.
A két szomszéd között évtizedek óta fennálló patthelyzetet felügyelő nyugati tisztviselők azonban azt remélik, hogy a találkozó legalább gátat vethet az egyre erősebb háborús retorikának mindkét oldalon.
„Minden nyitott kérdés terítékre kerül és terítékre is kell kerülnie az EU által tető alá hozott párbeszéd során – mondta Nabila Massrali, az Európai Bizottság külügyi szóvivője újságíróknak. – Ezen a ponton mindkét félnek véget kell vetnie az ellenségeskedésnek (…) felelősségteljesen kell cselekednie.”
Nem fogadják el a szerb okmányokat
A legutóbbi feszültség Szerbia és egykori tartománya, Koszovó között múlt hónap végén erősödött fel, amikor Kurti kormánya kijelentette, hogy a szerb személyazonosító okmányok és rendszámtáblák a továbbiakban nem lesznek érvényesek Koszovó területén. Nyugati nyomásra Kurti egy hónappal későbbre, szeptember 1-jére halasztotta az intézkedés végrehajtásának megkezdését.
A többnyire Észak-Koszovóban élő kisebbségi szerbek feldühödtek, barikádokat emeltek az utakon, megszólaltatták a légiriadó-szirénákat, a levegőbe és a koszovói rendőrök irányába lövöldöztek. Senki sem sérült meg.
A koszovói kormány azzal vádolta a szomszédos Szerbiát, hogy ő maga szította a zavargásokat, destabilizálandó az országot, amely 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét a NATO beavatkozása után, amellyel a szövetség 1999-ben megállította Szerbia véres fellépését az albán szakadárok ellen.
Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter Szerbiát és szövetségesét, Oroszországot vádolta a zavargások kirobbantásával és támogatásával.
Szinte bizonyosan szélesebb körű konfliktust szülne
„Látjuk Belgrád közvetlen érintettségét, nemcsak retorikájában (…) hanem a szerbiai csoportok, köztük a biztonsági ügynökségek közvetlen részvételében is – mondta az Associated Pressnek. – Ezt Szerbiából és Oroszországból, az úgynevezett nagyobb testvérüktől táplálják és importálják, hogy erőszakot szítsanak Koszovóban.”
Szerb tisztviselők azzal vádolták a koszovói hatóságokat, hogy az összes, még ott maradt szerb kiűzését tervezik Koszovóból, és közölték, hogy Belgrád „minden rendelkezésre álló eszközt” bevet a „pogrom” leállítására.
Miközben az EU nyugalmat kért, Vučić felkereste a szerb hadsereg belgrádi főhadiszállását, amit alig burkolt figyelmeztetésnek tekintenek arra, hogy minden lehetőség – beleértve a katonai akciót is – szóba jöhet. Körülbelül 3800 békefenntartó állomásozik Koszovóban a NATO irányítása alatt, és bármilyen szerb vagy orosz katonai beavatkozás szinte bizonyosan szélesebb körű konfliktust szülne.
Ugyanaz az ürügy, mint Ukrajna esetében
A Szerbiában nagyon aktív orosz tisztviselők és propagandájuk gyorsan csatlakozott a szerb narratívához, és azt állítottja, hogy a többségi albánok elnyomják és erőszaknak teszik ki a koszovói szerb kisebbséget – ugyanezt a narratívát használta ürügyként Moszkva is, amikor megtámadta Ukrajnát.
Nyugaton tartanak attól, hogy Oroszország felhasználhatja Szerbiát a Balkán destabilizálására, és így legalább a figyelem egy részét elterelheti az ukrajnai háborúról. Orosz tisztviselők a közelmúltban egy katonai támaszpont létrehozásába kezdtek Szerbiában, amelyet szinte teljes egészében NATO-tagországok vesznek körül.
„A katonai támaszpont ötletének bedobása Oroszország részéről egy olyan ország nyilvánossága elé, amelyet az Európai Unió és a NATO tagjai vesznek körül, következményekkel jár Szerbián belül is, ahol Oroszország befolyása kétségkívül erős” – mondta a szerb sajtónak Srećko Đukić volt szerb diplomata.
Szerbia, Oroszország és Kína nem ismeri el Koszovó függetlenségét, miközben az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati állam támogatja.
