Az EU és tagállamai csütörtökön fogadalmat tettek, hogy felgyorsítanak és fokoznak minden szükséges katonai segítséget Ukrajnának, valamint számottevően növelni fogják védelmi kiadásaikat saját biztonságuk megerősítésére. Bosznia-Hercegovina is megkapta az elvi jóváhagyást a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Az EU-tagállamok vezetői csütörtökön hitet tettek Ukrajna minden létező fronton történő támogatása mellett, megfogadva, hogy felgyorsítják és fokozzák a Kijev számára életbevágóan fontos légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták szállítását.
Magyar különvélemény az ukrán támogatás kérdésében
„A helyzet sürgősségére való tekintettel az Európai Unió eltökélt amellett, hogy továbbra is megadjon minden szükséges politikai, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást Ukrajnának és népének, amíg kell, és olyan intenzíven, ahogy csak szükséges” – áll az állam- és kormányfők által elfogadott zárókövetkeztetésben.
Az utóbbi megfogalmazással elsősorban magyar részről nem értettek egyet, mert – mint Orbán Balázs, a miniszterelnök tanácsadója a csúcs közben újságíróknak elmondta – a magyar kormány szerint a javaslatok és a nyilatkozatok az eszkaláció felé mutatnak. „Van egy stratégiai nézetkülönbség a magyar és a többi tagállam között, és ennek a szövegezésben is meg kell jelennie” – szögezte le Orbán.
Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter hét közben Brüsszelben ugyancsak kifogásolta, hogy az akkor még csak szövegtervezet szerinte „stratégiai bizonytalanságot” tükröz, amit magyar részről nem tartanak szerencsésnek. Bóka egyenesen az EU Ukrajna-politikájának tajvanizációjáról beszélt, utalva az USA kétértelmű retorikájára egy Tajvan elleni esetleges kínai támadásra adandó amerikai választ illetően. Az EU mostanáig valóban Ukrajna támogatása mellett tört lándzsát a végsőkig, de Franciaország és számos más tagállam láthatóan már nem zárná ki semmilyen módját a segítségnyújtásnak, így katonák esetleges küldését sem.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor gratulált Putyinnak a választási győzelméhez
Zelenszkij az ukrán városok megvédésére szólította fel az EU-t
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón bejelentkezve az állam- és kormányfőkhöz intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna légvédelmi rendszerei jelenlegi állapotukban nem képesek az ország teljes területét megvédeni. „Arra sürgetem önöket, hogy segítsenek megvédeni az ukrán városokat Harkivtól Odesszáig. El kell érnünk, hogy Putyin elbukja az ukrán égbolt ellenőrzéséért zajló csatát” – mondta.
Zelenszkij ugyanakkor üdvözölte azt a cseh kezdeményezést, amelynek keretében a tagállamok villámközbeszerzés útján nagy mennyiségű lőszert (155 mm-es kaliberről van szó) vásárolnak majd Ukrajnának, leszállítva végre a korábban megígért egymillió darabot.
A csúcson elfogadott zárónyilatkozat Ukrajnáról szóló része arra is felszólítja a miniszterek tanácsát, hogy haladék nélkül hozzanak döntést az Európai Békekeret nyolcadik támogatási csomagjáról. A szöveg ugyan nem nevezi néven, de egyedül Magyarország áll a döntés útjában, hivatalosan azért, mert az ukrán fél továbbra sem hajlandó garanciát adni arra, hogy az OTP Bank nem kerül vissza a háború szponzorait tartalmazó, egyébként félhivatalos ukrán feketelistára.
A magyar blokkolás miatt EU-diplomaták szerint már 1,3 milliárd euró az az összeg, amit az EU nem tud visszatéríteni a tagállamoknak az általuk Ukrajnának szállított haditechnikai eszközök ellentételezéseként. „Mi közünk van nekünk mindehhez? Miért minket büntetnek a magyarok egy kétoldalú vita miatt?” – fortyant fel egy tagállam magas rangú diplomatája az európai partnerek fogyó türelmét tükrözve a magyar hozzáállás miatt. Úgy tudjuk, hogy csak Lengyelországnak több mint háromszázmillió eurója ragadt benn a magyar kormány blokkolása miatt.
Hamarosan az EU korlátozhatja az orosz agrárexportot is
Zelenszkij beszédében nehezményezte több uniós tagállam negatív hozzáállását az EU-ba irányuló, ideiglenesen vám- és kvótamentessé tett (éppen egy napja újabb egy évvel meghosszabbított) ukrán élelmiszerexporttal szemben, azzal érvelve, hogy nagy az igény az ukrán gabonára Dél-Európában, a cukorra pedig különösen a szomszédos Romániában. „Minden veszteség a kereskedelmen olyan forrás elvesztése, amely megállítaná Oroszországot” – tette hozzá. Az ukrán elnök kifogásolta, hogy eközben az orosz agrártermékek zavartalanul áramolhatnak az EU-ba, amit méltánytalannak nevezett.
Tagállami források szerint ugyanakkor már csak idő kérdése, hogy mikor terjeszti elő az Európai Bizottság a javaslatát előreláthatóan az Oroszországból származó agrárexportra büntetőtarifák kirovásával. A tiltás vagy a behozatali embargó információink szerint többek között azért nincs napirenden, mert egyhangú döntést igényelne, amire nincs garancia. Az mindenesetre tény, hogy az EU-ba irányuló orosz gabonaimport körülbelül a tizedrésze az ukránnak, amelyet főleg Ukrajna szomszédai korlátoznának, illetve a magyarok, a lengyelek és a szlovákok egyoldalúan korlátoznak is.
„Magyarország az ukrán gabona EU-hoz való hozzáférését az asztalon lévő legfontosabb kérdésnek tekinti az Európai Tanács mai ülésén” – írta egy Twitter-bejegyzésében a magyar miniszterelnök.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin harmadik világháborút emleget, és most először kimondta Navalnij nevét
A védelmi ambíciók finanszírozásának módja egy ideig nyitott kérdés marad
A csúcs előzetes legfontosabb témája az európai védelmi ipar termelésének felfuttatása és az EU védelmi erőfeszítéseinek megkettőzése volt. A vezetők által elfogadott szövegben a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelentős mértékben növelik védelmi kiadásaikat, továbbá jobban és együtt gyorsabban fektetnek be a védelembe.
Sokan egyfajta állásfoglalást vártak a vezetőktől a nagyszabású védelmi ambíciók finanszírozását illetően. A tagállamok végül felkérték a tanácsot és a bizottságot, hogy minden finanszírozási opciót mérlegeljenek, és júniusban jelentsenek erről. Az állam- és kormányfők ugyanakkor már most felkérték az Európai Beruházási Bankot arra, hogy igazítsa hozzá hitelezési politikáját a védelmi ipar érdekeihez.
Egy magas rangú tagállami diplomata úgy vélte, hogy szükségtelen eurókötvényekről vagy hasonló megoldásokról filozofálgatni, amikor létezik egyszerűbb megoldás is: ha minden egyes tagállam valóban a GDP-je két százalékát költené védelmi célokra, nyolcvanmilliárd euróval több pénz állna rendelkezésre.
Bosznia-Hercegovina is zöld jelzést kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére
Az Európai Tanács csütörtökön áldását adta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Bosznia-Hercegovinával úgy, hogy a tényleges tárgyaláskezdéshez a nyugat-balkáni országnak előbb még le kell tudnia még meglévő restanciáit. Ukrajna és Moldova hivatalosan tavaly decemberben kapta meg a zöld jelzést a felvételi tárgyalások megkezdésére. Azóta teljesítette is a hiányzó feltételeket, aminek eredményeként az Európai Bizottság néhány napja a tagállamok elé terjesztette az úgynevezett tárgyalási keretet. Ennek elfogadása ugyanakkor legalább két hónapot vehet igénybe, ám a tagállamok számos forrás szerint megosztottak abban a kérdésben, hogy a két tagjelölttel még júniusban, a belga elnökség alatt megkezdődhetnek-e a tényleges tárgyalások egy kormányközi konferencia összehívásával, vagy várni kell a magyar elnökségi félévre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindenesetre csütörtökön arra ösztökélte az uniós vezetőket, hogy a júniusi európai választásokat követően tegyék meg ezt a gesztust, és kezdjék meg a tárgyalásokat a felvételről.
