Bár az Európai Parlament részéről volt kísérlet ennek megakadályozására, Magyarország rendes soros EU-tanácsi elnökséget ad majd július 1. és december 31. között. A fő cél a zökkenőmentes intézményi átmenet biztosítása lesz az EU-ban. Az, hogy a magyar elnökség mennyire lesz zökkenőmentes, a meglepetésfaktorok mellett elsősorban a miniszterelnöktől és a belpolitikától függ.
Tizenhárom és fél év elteltével második soros EU-tanácsi elnökségére készül Magyarország, amely egy intézményi átmenetben tartja kézben a következő hat hónapban a tanácsi munkát. A néhány napon belül elstartoló magyar soros elnökséggel az EU több szempontból is új vizekre evez. Először fordul majd elő, hogy egy olyan tagállamra bízzák az irányítást a tanácsban, amely ellen jogállami eljárás (a 7. cikk szerinti procedúra) folyik, és amelynek esetében az EU hasonló fenntartások miatt több milliárd euró forrást zárolt. Arra sem volt még példa, hogy egy olyan tagállam vegye át a kormányrudat, amelyről az előző Európai Parlament kimondta, hogy nem tekinthető többé demokráciának. Valószínűleg arra is hiába keresnénk precedenst, hogy jó két héttel a soros EU-elnökség kezdete előtt az Európai Bíróság rekordösszegű pénzbírságot szab ki a tisztséget ellátó országra egy korábbi bírósági ítélet végrehajtásának elszabotálása miatt.
Hiába lobbizott az EP, nem nyirbálták meg Orbán szárnyait
Az EP még előző összetételében egyáltalán nem tekintette normálisnak ezt a helyzetet, a többség kísérletet is tett a magyar soros tanácsi elnökség meghiúsítására – és ha ez már túl meredeknek tűnne, legalább a jogköreinek korlátozására. Ha a másik két intézményben, a tanácsban és a bizottságban voltak is aggódó hangok, az EU végül félresöpörte a parlamenti képviselők aggodalmait, és előzetes bizalmat szavazott az Orbán-kormánynak. Ebben forrásaink szerint az a megfontolás is szerepet játszott, hogy a magyar fél év az ötéves politikai és jogalkotási ciklus végére esik, amelynek során a fő esemény a tisztújításon áteső intézmények zökkenőmentes felállása lesz, amelyben a mindenkori elnökségnek nem sok lapot osztanak. Mivel lényegében egyedül a tanács marad a helyén, a magyar kormány egyik fő teendője a zökkenőmentes átmenet elősegítése lesz a következő hónapokban.
A magyar elnökség első fele mindenképpen a politikáról szól majd, és a szokásos ügymenetnél jóval kisebb szerepet játszik a jogalkotás. Bár a június 30-án záró belga elnökség egyfajta mérsékelt kapuzárási pániktól vezérelve mindent megtett az asztal letakarításáért, a magyarokra így is marad munka, főleg a második félidőben. Magyarországra összesen 122, az előző ciklusból áthúzódó eljárás menedzselése vár. Ennek durván egyharmada az úgynevezett korrigendumeljárás alá esik, amikor már csak a korábban elfogadott jogszabály jogi formába öntése és lefordítása van hátra. A kormány várakozásai szerint 30-35 jogalkotási dossziéról kell majd háromoldalú tárgyalásokat folytatni a tagállamok nevében a fél év során – de valószínűleg csak október közepe után – az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel.
Informális csúcstalálkozó lesz Budapesten
A magyar elnökség idejére körülbelül 1500 ülés van betervezve a különböző tanácsi munkacsoportokban és nagyköveti szinten. Miniszteri szinten 37 tanácsülés lesz, és a két hivatalos európai tanácsi ülés (EU-csúcstalálkozó) mellett november 8-án Budapesten egy informális állam- és kormányfői találkozót is rendeznek, amelyen a vezetők nyilatkozatot fogadhatnak el az új európai versenyképességi paktumról.
Budapesten három helyszínen (a Bálnában, a Várkert Bazárban és a Puskás stadionban) összesen tizenhat informális tanácsülést bonyolítanak majd le a 27 tagállam minisztereinek részvételével.
A magyar kormány – akárcsak 2011 első felében – egyedül a tengerjogi szabályozást megvitatni hivatott négy tanácsi munkacsoport elnöklését engedi át a témában közelebbről érintett Spanyolországnak. Máskülönben semmi sem köti meg a kezét – parlamenti képviselők nagy bánatára abban sem, hogy elnökségként jogállami kérdések napirendre tűzéséről vagy mellőzéséről döntsön. Ebben a témában egyébként nem várható nagy aktivitás a magyar fél évben – erősítette meg egy nevének mellőzését kérő forrás, hozzátéve, hogy a hazánkkal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban a magyar kormány sem meghallgatást, sem helyzetértékelést nem tervez. Ha mégis lenne igény rá a tagállamok többségének részéről, „akkor legfeljebb fontolóra veszi”.
Charles Michel, az Európai Tanács ősszel öt év után leköszönő elnöke néhány hete egy interjúban a Szabad Európa kérdésére azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek álmatlan éjszakái a magyar soros elnökség miatt. Michel két okkal magyarázta, miért nem rágja le a körmét a brüsszeli buborékban mozgók közül némelyek által rock and roll stílusúnak tippelt magyar elnökség előtt. Először is – mutatott rá – az Orbán-kormány elkötelezte magát a következő öt év első számú uniós kihívásának ígérkező versenyképességi projekt mellett. Másodszor a bővítési folyamat szerinte eleve olyan kötött pályán mozog a különböző jelentésekkel, amelyek nem sok lehetőséget adnak a soros elnökségeknek az eltérésre tőle.
A bővítés és a jogállamiság kivételével szinkronban lehetünk az EU-val
Véletlen egybeesésnek tűnik, de a magyar kormány uniós elnöklése körüli görcsöt oldhatja, hogy csupa olyan politikai téma kerül a következő fél évben napirendre, amelyben nem térnek el érdemben a magyar kormány és az EU érdekei. Ezek közül kiemelkedik az uniós versenyképesség előmozdítása, amely az Orbán-kormánynak is régi mantrája (lásd Európa lemaradását Kína és az USA mögött), még ha nem is feltétlenül ugyanazt érti ez alatt, mint az EU nagyobb fele. Budapestnek kell előkészítenie és kompromisszumos állapotba hoznia azt a nyilatkozatot, amely majd számos területen új jogalkotáshoz, illetve – mint a tőkepiaci unió esetében – régebb óta függőben lévő jogszabályok elfogadásához vezethet. A szamárvezetőt a munkához az Enrico Letta már bemutatott belső piaci és Mario Draghi nemsokára prezentálandó versenyképességi jelentései biztosítják majd.
Az európai védelmi ipar támogatása is közel áll Orbán Viktor és kormánya szívéhez. A magyar elnökség egyik legfontosabb eredménye a közös tanácsi megközelítés kialakítása lehet az ezt a célt szolgáló EDIP-rendeletről, illetve a védelmi ipari integráció finanszírozásáról.
Az uniós politikai prioritások terén általában konzervatívnak mondható magyar kormány asztalán lesz a 2027 utáni közös agrárpolitikáról szóló vitához a tanácsi iránymutatások elfogadása, valamint a kohéziós politika körülbástyázása is többek között úgy, hogy miképpen járulhat hozzá jobban a demográfiai kihívások kezeléséhez.
A migráció külső dimenziója és a külső határok védelme is az elnökség prioritásai közé tartozik. Amire itt különösen érdemes lesz figyelni, az a harmadik, származási vagy tranzitországokkal kötendő átfogó stratégiai megállapodások, valamint a 2024 végén lejáró EU–török megállapodás megújítása.
Az EU további bővítése is kiemelt téma lesz, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság ősszel teszi közzé éves bővítési országjelentéseit. Az Orbán-kormány kiegyensúlyozott megközelítést ígért a keleti trió (Ukrajna, Moldova és Georgia) és a nyugat-balkáni országok között. Szerbiával bizonyosan megnyílik majd egy-két új fejezet, Bosznia-Hercegovina pozicionálása azonban már sokkal keményebb diónak ígérkezik, már csak azért is, mert az EU-n belüli ukrán és boszniai táborok kölcsönösen revolverezik és blokkolhatják egymást.
A 2025-ös uniós költségvetés tanácsi és intézményközi kitárgyalása is a magyar kormány képviselőire vár.
Lehet-e érvényesíteni nemzeti érdekeket?
Orbán Viktor tizenhárom évvel ezelőtt már határozott jelét adta annak, hogy ha választania kell akár az EU magára haragítására alkalmas belpolitikai húzások és egy zökkenőmentes soros EU-elnökség levezénylése között, az előbbit választja. A nagy vihart kavaró médiatörvény megszavazása politikai értelemben megbélyegezte a 2011 első fél évében sorra került magyar soros tanácsi elnökséget. Ebből okulva lapunknak nyilatkozó intézményi források a magyar soros tanácsi elnökség legnagyobb kockázatát éppen Orbán Viktorban és esetleges újabb bel- és külpolitikai húzásaiban látják, amelyek miatt megfagyhat a levegő a magyar elnökség körül.
Brüsszelben és a fővárosokban azt is árgus szemmel figyelik majd, hogy az Orbán-kormány az elnökség által megkívánt semleges helyzetét sutba dobva nem a saját nemzeti érdekeinek előretolásával lesz-e inkább elfoglalva. Ez nem lenne teljesen egyedi, hiszen tapasztalatok szerint olykor-olykor más elnökségeknek is maguk felé hajlik a kezük. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen mértékben és milyen kérdésekben.
Nem lenne például ördögtől való, ha az Orbán-kormány arra is megpróbálná felhasználni az elnökség nyújtotta privilegizált helyzetet, hogy kiszabadítsa az EU által zárolt forrásokat. Éppen ezért megfigyelők szerint az lehet az érdeke, hogy az új Európai Bizottság minél előbb a helyére kerüljön, különben év végén forrásokat veszíthet. Várakozások szerint a kormány a 7. cikk szerinti eljárás leállításának elérésére is kísérletet tesz majd, de ez sok tényezőtől függhet. Mindenekelőtt attól, hogy valóban sikerül-e átrendeződést elérni az európai politikában, aminek legalábbis egyelőre nem sok jele van.
Más forrásaink úgy vélik, hogy a magyar miniszterelnök lehetőség szerint botrányok és zökkenők nélkül szeretné letudni az elnökséget, ez határozta meg a magyar felkészülést is.
A szakértői gárda felkészült, a kockázatok főleg a politika felől jönnek
Az uniós intézményeknél nem számítanak nagyobb gubancra a magyar soros elnökség alatt. „Operatív szinten rendben lesz a feladatok ellátása” – vélekedett optimistán egy tanácsi illetékes, aki úgy látja, hogy a magyar közigazgatás komolyan vette a felkészülést az elnökségre. „Lehet szeretni vagy nem szeretni a magyar kormányt, de mindent alájuk tolunk majd” – tette hozzá a már idézett EU-diplomata. Az EP köztisztviselői kara hasonlóan viszonyul a magyarokhoz. „Az alapállás az, hogy a tanácsi és a parlamenti adminisztráció is a mindenkori elnökség sikerében érdekelt. Egy hajóban evezünk” – szögezte le egy, az EP főtitkárságához közeli forrás.
A tanácsi munkacsoportok kétharmadát Brüsszelben dolgozó magyar diplomaták elnöklik majd, a többiek ad hoc módon érkeznek Budapestről az ülésekre. A brüsszeli állandó magyar képviselet létszáma szeptember óta két hullámban megduplázódott, mostanra elérte a 265 főt.
Bár az első magyar soros elnökség óta a szakértői réteg – különösen vezető szinten – eléggé kicserélődött, Brüsszelben az a várakozás, hogy tisztviselői szinten nem lehet nagyobb probléma. Már csak azért sem, mert a tanácsi főtitkárság bármikor rendelkezésre áll, és robotpilótaként megóv a nagyobb fejre állástól.
A politikai szinttel kapcsolatban már akadnak aggodalmak. Ezek egy része azzal függ össze, hogy a jelenlegi kormánytagok – az EU-val és Brüsszellel másfél évtizede tartó áldatlan harc egyik lenyomataként – kevés kivétellel ellenségesen tekintenek az unióra, többen közülük nem is beszélnek idegen nyelven. Ez a tolmácsolás miatt a hivatalos üléseken nem jelent problémát, annál inkább a folyosói, informális közegben, ahol sokat számítanak a személyes beszélgetések.
Több beszélgetőpartnerünk is Szijjártó Pétert nevezte meg a magyar soros elnökség egyik kockázati tényezőjének, róla ugyanis köztudott, hogy a külügyi tanácsüléseken – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „ott tesz keresztbe az EU-nak, ahol csak tud”. Ő ugyanakkor csak a kereskedelmi tanács ülésein elnökölhet, a külügyi tanács napirendjének összeállítása és a vita levezetése továbbra is a kül- és biztonságpolitikai főképviselő dolga lesz. Azt ugyanakkor többen érdeklődéssel várják, hogy a sorozatos blokkolásai miatt magyar Gromikónak is nevezett külügyi tárcavezető visszafogja-e magát a magyar soros EU-tanácsi elnökség idejére.
