Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei olyan minősített iratokat kereshettek a Mar-a-Lagóban található házban, amelyeket a volt elnök jogsértő módon hazavitt hivatali idejének végén.
Bár Trump ekkor éppen New Yorkban tartózkodott, hosszú nyilatkozatában arról számolt be, hogy a nyomozók feltörték az otthonában lévő széfet, az eljárást pedig „bejelentés nélküli rajtaütésnek”, „ügyészségi visszaélésnek” és „a radikális baloldali demokraták támadásának” minősítette.
Úgy vélekedett, hogy „fegyverként használják ellene az igazságszolgáltatási rendszert”, ugyanis „kétségbeesetten küzdenek az ellen, hogy 2024-ben induljon az elnöki tisztségért”.
Ennek az állításnak ellentmond, hogy a Fehér Ház hivatal szóvivője szerint nem volt előzetesen tudomása arról, hogy mi készül, valamint az is, hogy az FBI igazgatóját, Christopher Wrayt még maga Trump nevezte ki öt évvel ezelőtt.
„Sötét idők ezek nemzetünk számára, ugyanis gyönyörű otthonom a floridai Mar-a-Lagóban jelenleg ostrom alatt áll, nagyszámú FBI-ügynök ütött rajta és szállta meg. Soha hasonló nem történt korábban az Egyesült Államok egyetlen elnökével sem” – írta.
„Miután együttműködtem az illetékes kormányhivatalokkal, a mostani, bejelentés nélküli rajtaütés sem szükséges, sem helyénvaló nem volt” – tette hozzá.
A történtekről szóló sajtójelentések megjelenését követően az épületegyüttes közelében Trump-párti tüntetők jelentek meg.
Dena Iverson, a belügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni az ügyet, így azt sem árulta el, hogy a házkutatásra Merrick Garland főügyész adott-e engedélyt.
Az előző amerikai elnök arról nem adott tájékoztatást, hogy milyen eljárás keretében került sor most a házkutatásra. Az igazságügyi tárca azonban korábban vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy hivatali ideje alatt szabályszerűen kezelte-e a keletkezett bizalmas iratokat, miután a Nemzeti Levéltár az idei év elején tizenöt doboznyi dokumentumot foglalt le Mar-a-Lagóban, amelyeket az előírások értelmében Trumpnak át kellett volna adnia archiválásra a mandátuma végén. Ezek között voltak például a Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral váltott üzenetei, amelyeket az exelnök korábban „szerelmes leveleknek” nevezett.
A bizalmas iratok és érzékeny kormányzati dokumentumok kezelésére vonatkozó szövetségi törvények szerint ezek elszállítása vagy visszatartása bűncselekménynek számít.
Bennfentes tisztségviselők közölték, hogy a hétfői házkutatásnak ehhez az ügyhöz van köze, a kiszálló ügynökök további bizalmas iratokat kerestek a birtokon. Sajtóhírek szerint a nyomozók több dobozt magukkal vittek.
Donald Trump előzőleg azt állította, hogy az elnöki iratokat hiánytalanul beszolgáltatta. Fia, Eric pedig hétfő este azt mondta a Fox News tévécsatornának, hogy a Nemzeti Levéltár meg akart győződni arról, hogy apjának a birtokában vannak-e még ilyen dokumentumok.
Arra a kérdésre, hogy egyáltalán hogyan kerülhettek Floridába a bizalmas iratok, azt válaszolta, hogy az új elnök, Joe Biden tavalyi beiktatásának napján csak hat órájuk volt a kiköltözésre a Fehér Házból.
Thomas Schwartz, a Vanderbilt Egyetem professzora elmondta, hogy soha egyetlen volt amerikai elnök ellen nem hajtott végre rajtaütést az FBI. „Ez más, ami jelzi, hogy mennyire egyedülálló is volt a Trump-korszak, mennyire szokatlan volt a viselkedése” – fogalmazott.
Több más ügyben is nyomozás folyik Donald Trump ellen, egyebek mellett a washingtoni Capitolium tavaly januári ostromában játszott szerepét is vizsgálják.
