A szűkös olajkészletekkel és a megugró inflációval kapcsolatos aggodalmak felerősödtek, miután az OPEC+ országcsoport a legnagyobb kínálatcsökkentést jelentette be 2020 óta, éppen az Európai Unió orosz energiaembargója előtt.
A lépés tovább mélyítette a diplomáciai szakadékot a Szaúd-Arábia vezette tömb és a nyugati országok között, amelyek attól tartanak, hogy a magasabb energiaárak ártani fognak a törékeny világgazdaságnak, és visszavetik azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja Moszkva megfosztása az olajbevételektől az ukrajnai invázió után.
A kőolaj globális határidős árfolyama megugrott a héten, és háromhetes csúcsra tért vissza, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, köztük Oroszország megállapodtak abban, hogy napi kétmillió hordóval csökkentik a kitermelést a téli csúcsidőszak előtt.
Ez valószínűleg megemeli az azonnali árakat, különösen a közel-keleti olaj esetében, amely Ázsia keresletének körülbelül a kétharmadát elégíti ki – mondták iparági résztvevők. Így tovább nőnek az inflációs aggodalmak, mivel Japántól Indiáig a megélhetési költségek emelkedésével küzdenek a kormányok, miközben Európa várhatóan több olajat használ el az orosz gáz helyettesítésére ezen a télen.
„Aggódunk, amiért újra felfutnak a nemzetközi olajárak, amelyek a második negyedév óta a megnyugvás jeleit mutatták” – mondta a Reutersnek a legnagyobb dél-koreai finomító, az SK Energy szóvivője.
Egy másik dél-koreai finomítói forrás szerint a kínálatcsökkentés a második negyedévben tapasztalt szintre vezetheti vissza az árakat.
Dél-Koreában, Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában és egyik fő gyártási központjában a költségek az egekbe szöktek a nyersanyagárak emelkedése miatt.
A Brent hordónkénti ára márciusban – amikor az ukrán háború félelmet váltott ki, hogy leáll az orosz olajellátás – elérte a 139,13 dollárt, amely 2008 óta a legmagasabb érték volt.
Tényleges csökkentések
Abdulaziz bin Szalman szaúdi energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a valós kínálatcsökkentés körülbelül napi 1-1,1 millió hordó lenne, válaszként az emelkedő globális kamatokra és a gyengülő világgazdaságra.
A lépés éles reakciót váltott ki Washingtonból, amely rövidlátónak minősítette az OPEC+ megállapodását. A Fehér Ház közölte: Joe Biden elnök továbbra is mérlegeli, hogy engedélyezze-e újabb stratégiai olajkészletek felszabadítását az árak csökkentésére.
„Valószínűleg Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait fogja átvállalni a termeléscsökkentés terheinek nagy részét” – mondta Tilak Doshi, a Doshi Consulting ügyvezető igazgatója, aki korábban a szaúdi Aramco munkatársa volt.
„Ez pofon Bidennek az OPEC+ részéről” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia kapcsolatai egyre szorosabbnak tűnnek.
Miközben az SK Energy szóvivője arra számít, hogy az Egyesült Államok tartalékainak felszabadítása felgyorsul a novemberi félidős amerikai választások előtt, az RBC Capital elemzői szerint a további eladások valószínűleg nagyobb mértékben fognak növekedni.
„Nem valószínű, hogy a közeljövőben újabb sikerfilmet fogunk látni” – tette hozzá a bank.
Az OPEC+ kitermeléscsökkentési döntése fokozza az ellátási aggodalmakat, mivel decemberben és februárban életbe lépnek az orosz kőolajra és olajtermékekre vonatkozó európai uniós szankciók.
Az ipar szereplői az orosz nyersolajveszteséget napi egy- és kétmillió hordó közöttire becsülik attól függően, hogy Moszkva hogyan reagál a G7-ek orosz olajat érintő ársapkájára. Ennek a politikának az a célja, hogy az orosz olaj továbbra is áramoljon a feltörekvő gazdaságokba, de alacsonyabb áron, hogy csökkentse Moszkva bevételeit.
„A piac még mindig alulárazza a tényleges veszteséget” – mondta egy szingapúri székhelyű kőolajkereskedő, aki a cég politikája miatt nem volt hajlandó a nevét elárulni.
Az OPEC+ lépése vészjelzéseket váltott ki az olajimportáló feltörekvő piacokon, amelyek közül néhány különösen sebezhetővé vált az ársokkokkal szemben a közelmúltban tapasztalt globális kínálati zavarok miatt.
Srí Lanka a Nagy-Britanniától való 1948-as függetlenedése óta a legrosszabb gazdasági válsággal küzd, bezuhant valutával, elszabadult inflációval és akut dollárhiánnyal az élelmiszerek, üzemanyagok és gyógyszerek alapvető importjának kifizetéséhez.
Ranil Wickremesinghe elnök arra figyelmeztetett, hogy Srí Lankának még többet kell fizetnie az üzemanyagért, miközben a gazdagabb országok a saját szükségleteik miatt felhalmoznak.
„Ez nemcsak a mi problémánk, hanem több dél-ázsiai országé is – mondta csütörtökön a parlamentben. – A globális infláció jövőre mindannyiunkat érinteni fog.”
