A román parlament jóváhagyta az ukrán tengerészgyalogság kiképzésének kétéves programját. Ez Bukarest legújabb lépése annak érdekében, hogy Kijev meg tudja védeni magát Moszkva teljes körű inváziójával szemben. Románia szép csendben Ukrajna egyik nélkülözhetetlen szövetségesévé vált.
Soha nem voltak esküdt ellenségek, de a legszívélyesebb szomszédok sem. Bukarest és Kijev ma valószínűleg közelebb áll egymáshoz, mint évek, ha nem évtizedek óta valaha. Az ok? Oroszország teljes körű inváziója Ukrajnában.
A területi és nyelvi problémákat félretették, Románia ma Ukrajna egyik legmeghatározóbb szövetségese, júliusban tíz évre szóló biztonsági megállapodást írtak alá. Bukarest nemcsak katonai segélyt nyújt – bár biztonsági okokból ennek nagy része továbbra is titkos –, hanem ukrán vadászpilóták és tengerészgyalogosok kiképzését is vállalta.
Ráadásul az ukrán kereskedelmi útvonalak elzárásával Románia vált az ukrán gabona és egyéb áruk globális piacának kulcsfontosságú csatornájává.
A támogatások miatt, illetve mert közel fekszik a konfliktushoz, a média szerint az Ukrajnával több mint 650 kilométeren határos Románia több orosz katonai drónt látott átrepülni a területe felett, vagy becsapódni oda, mint bármely más, a konfliktus peremén lévő állam.
Románia, amely minden korábbinál többet költ most védelemre, stratégiailag is egyre inkább a NATO szerves része lesz, ahogy a nyugati katonai szövetség Kelet felé fordul, miközben azzal néz szembe, amit a legnagyobb veszélynek tart az európai biztonságra: Oroszországgal. „Szerintem teljesen egyértelmű, hogy Románia stratégiai jelentősége rendkívüli mértékben megnőtt a háború kezdete óta” – mondja Oana Popescu-Zamfir, a GlobalFocus Center nevű bukaresti agytröszt igazgatója.
Patriottal is segít
A román védelmi minisztérium szóvivője október 3-án megerősítette a Szabad Európa román szolgálatának, hogy Ukrajna Patriot légvédelmi rendszert kapott Bukaresttől. Románia 2017-ben írt alá szerződést az amerikai Raytheon céggel, és 2020-ben érkezett meg az első szállítmány. Most már csak egy bevethető rendszere van.
Zelenszkij, aki személyesen mondott köszönetet Romániának, régóta próbálja elérni, hogy Ukrajna több Patriot rendszert kapjon. Azzal érvel, hogy ezek segíthetik a haderejét annak a csaknem háromezer bombának a kivédésében, amelyet Oroszország havonta indít az ország ellen. Ukrajnának becslések szerint eddig öt Patriotja volt: kettő az Egyesült Államoktól és három Németországtól.
A Patriot-szállítással ellentétben a Románia által Ukrajnának biztosított katonai eszközök listája nagyrészt titkosított. Médiajelentések és elemzők szerint azonban a katonai segélyek APRA–40 rakétavetőket, TAB–71 páncélozott járműveket és tüzérségi lövedékeket is tartalmaztak. Emellett Bukarest megkezdte ukrán pilóták kiképzését; ezt az ukrán védelmi minisztérium szeptember 12-én meg is erősítette. Ukrajna régóta kér F–16-os vadászgépeket a szövetségeseitől, hogy megerősítse légierejét, amelyet a szovjet korszakból származó és fogyatkozó MiG-flotta ural.
Az ukrán pilóták a 2023 novemberében megnyílt Európai F–16-os Kiképzőközpontban (EFTC) kapnak kiképzést Románia délkeleti részén, Fetești közelében, a román hadsereg légi támaszpontján. Ez regionális F–16-os kiképzőközpontként is szolgál majd a NATO-szövetségesek és partnereik számára. Románia azt is bejelentette, hogy ukrán tengerészgyalogosok kiképzését tervezi.
Románia gazdasági szempontból is kulcsfontosságúvá vált Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre számára. Ukrajna Románia fekete-tengeri kikötőjét, Konstancát kezdte használni, miután Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója miatt nem tudott szállítmányokat indítani a saját fekete-tengeri kikötőiből. 2023-ban 14 millió tonna gabonát exportált Konstancán keresztül, szemben a 2022-es 8,6 millió tonnával. Ez a kikötő évi teljes gabonaforgalmának nagyjából negyven százaléka.
A konstancai tranzitforgalom azonban az év második felében visszaesett, miután Oroszország többször lőtte a romániaiakkal szemben fekvő ukrajnai dunai kikötőket. Ukrajna másik útvonalat is használ gabonaszállításra a Fekete-tenger partjai mentén. Ez az útvonal most jelentéktelenebbé teszi Konstancát Ukrajna számára, de így is a két ország erősödő együttműködését mutatja.
„A viszonylag zökkenőmentes együttműködés Románia és Ukrajna között a Fekete-tengeren és a Duna-deltán áthaladó exportútvonalak bővítésében elősegítette a kölcsönös bizalmat. Románia Ukrajnának az a szomszédja, amely messze a legnagyobb volumenű agrárexportot bonyolítja – mondta a Szabad Európának Simon Schlegel, a Nemzetközi Válságcsoport (International Crisis Group) vezető elemzője, akinek Ukrajna a szakterülete. – Jóllehet e kulcsfontosságú exportútvonalak hozzáigazítása a háborús időszak terheihez nem volt súrlódásmentes, Kijev és Bukarest közös érdeke a romániai kikötői infrastruktúra megerősítése.”
Románia és a NATO: erősödő kapcsolatok
Mindeközben Románia kapcsolata erősödött a NATO-val is. Bukarest év elején bejelentette, hogy megkezdődött a fekete-tengeri Mihail Kogălniceanu légi támaszpont korszerűsítése. Az először 2019-ben ismertetett projekt célja, hogy nagy NATO-központtá alakítsa át a bázist, amely korszerű sugárhajtású vadászgépek és akár tízezer NATO-katona befogadására képes. „Ez lesz a legnagyobb NATO-támaszpont török területen kívül” – mondta Popescu-Zamfir a török szorosokon, a Boszporuszon és a Dardanellákon áthaladó tengeri forgalmat szabályozó dokumentumra hivatkozva.
Moszkva nincs elragadtatva a légi támaszpont átalakításának tervétől. Minél nagyobb egy NATO-bázis, és „minél közelebb van az orosz határokhoz, annál valószínűbb, hogy a megtorló csapások első célpontjai között szerepel majd – mondta Andrej Klimov orosz szenátor márciusban. – Nem lesz ebből semmi haszna Romániának, de a fenyegetettsége nőni fog. Ez tény.”
Románia hozzászokott az orosz fenyegetésekhez. 2016-ban Vlagyimir Putyin elnök arra figyelmeztetett, hogy az amerikai rakéták telepítése olyan szomszédos országokba, mint például Románia, megtorló intézkedésekhez vezet. Akkor beszélt erről, amikor Románia amerikai rakétavédelmi rendszert telepített az ugyancsak fekete-tengeri deveselui katonai támaszpontra.
De Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója újabb félelmekhez, nagyobb katonai költségvetéshez és szorosabb integrációhoz vezetett a NATO-val és tagországaival. A szövetséghez 2004-ben csatlakozó Románia 2024-ben rekordösszeget, 19 milliárd eurót különít el védelmi kiadásokra, ami meghaladja a NATO kétszázalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célját.
Romániának van ma a második legnagyobb hadserege a NATO keleti szárnyán (75 ezer katonával, szemben Lengyelország 122.500 katonájával), de sok katonai eszköze a szovjet korszakból származik, bár ez változóban van. Az eddigi egyik legnagyobb korszerűsítési ügylet keretében Románia 32 darab F–35-ös vadászrepülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól – jelentette be szeptemberben a Pentagon –, a megállapodás összértéke 7,2 milliárd dollár. 2023 májusában Románia az utolsó MiG repülőgépét is nyugdíjba küldte, és jelenleg főleg F–16-osokkal repül.
Románia és Ukrajna viszonya nem volt mindig felhőtlen, és Romániában a közvélemény sem egységes Ukrajnát és Oroszország háborúját illetően, részben a történelem miatt – mondja Popescu-Zamfir.
Románia 1940-ben elveszítette Bukovina északi részét és a mai Ukrajnában fekvő Besszarábia egyes vidékeit a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében, amelyben a náci Németország képviselői arról állapodtak meg a szovjetekkel, hogy nem támadják meg egymást, és befolyási övezetekre osztják fel Kelet-Európát. Ez a történelem olyan része, amely mindmáig hullámokat vet. Amikor Zelenszkij 2019-ben egy beszédében román megszállásként említette Észak-Bukovina Romániához csatolását az első világháború után, 1919-ben, a román külügyminisztérium hivatalos úton tiltakozott.
A két ország között a kisebbségek jogai miatt is voltak nézeteltérések, ám a közvélemény-kutatások szerint a románok többsége támogatja az ország részvételét a nyugati intézményekben. Popescu-Zamfir hozzáteszi, hogy az ország politikai elitjének nagy része héja, amikor Ukrajnáról van szó, vagyis támogatja Kijevet az oroszok ellen vívott háborújában. „Úgy hiszem, most tényleg konszenzus van arról, hogy a mi érdekeink elválaszthatatlanul összefüggenek Ukrajnáéval – mondja. – A dolgoknak ugyanazon az oldalán állunk, mert Oroszország a másik oldalon áll. Ez sokkal egyértelműbbé, fekete-fehérebbé teszi a dolgokat. Nekünk ott kell állnunk, ahol most állunk.”
