Oroszországban 2023-ban nem voltak tömegtüntetések. Nem voltak olyan dermesztő jelenetek, amikor sisakos, pajzsos rohamrendőrök verik a diákokat, vagy idős tüntetőket tuszkolnak rendőrségi furgonokba. Ennek ellenére a másként gondolkodók durva elnyomása Putyin biztonsági erőinek mindennapos tevékenysége volt, de a konkrét lépéseket az előzetes letartóztatási központok, a bíróságok és a börtönrendszer végezte el.
„Ez visszatérés a Sztálin utáni időszak elnyomó rendszeréhez – mondta Alekszandr Cserkaszov, az Oroszországban betiltott Memorial civil szervezet emberi jogi aktivistája. – Ugyanaz a logika, mint a Szovjetunió idején” – tette hozzá.
„Putyin most visszatért ugyanehhez, a különbség az, hogy nem csak valamilyen stabilitást tart fenn, hanem társadalomszervező munkát végez, egy új országot épít – mondta. – Az elnyomás mértéke elegendőnek bizonyul: egy embert börtönbe zárnak, de azzal száznak kötik meg a kezét, mert már van szabálysértésük, a következő lépcső pedig börtönt jelentene. Ez működött a Szovjetunióban, és most is működik” – magyarázta az aktivista.
A legdrámaibb, hogy egyre hosszabb börtönbüntetéseket szabtak ki olyan ügyekben, amelyeket széles körben politikai indíttatásúnak tartanak. Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra augusztusban 19 év börtönbüntetést rendeltek el szélsőségesség miatt. Navalnij az ítéletet sztálinistának minősítette.
Ellenzéki politikustársát, Vlagyimir Kara-Murzát áprilisban 25 évre ítélték hazaárulás és más vádak miatt. Novemberben Alekszandra Szkocsilenko szentpétervári művészt hét év börtönre ítélték egy háborúellenes tüntetés miatt.
Az OVD-Info, az oroszországi elnyomást figyelő jogvédő projekt év végi jelentése szerint 2023-ban a háborúellenes vádakért kiszabott átlagos börtönbüntetések három és hat év között voltak. Az internetes posztokért kiszabott átlagos büntetések két év nyolc hónap és öt év négy hónap között voltak.
„Sátáni munka”
Az OVD-Info jelentése világos képet mutat arról, hogyan fojtja el a Kreml az alapvető szabadságjogokat új vagy nemrég módosított törvények kiismerhetetlen szövevényét használva, amelyek kriminalizálják a fegyveres erőkről szóló, az állam által hamisnak tartott információk terjesztését, a terrorizmus „támogatását”, a nácizmus „rehabilitálását” és így tovább. A törvények feltűnően homályos megfogalmazásúak, és kiszámíthatatlanul alkalmazzák őket.
A fegyveres erők lejáratásáról szóló törvény alapján 2023-ban legalább 2830 ügyet nyújtottak be. Ez kisebb visszaesést jelentett az előző évhez képest, amikor rendszeresen helyeztek vád alá e törvény alapján a háborúellenes tüntetéseken letartóztatott embereket.
Jelentősen megnőtt a büntetőeljárások száma a fegyveres erők „ismételt” lejáratása miatt. Ez a törvény öt évig terjedő börtönbüntetést ír elő azon vádlottak számára, akiket a hadsereg „lejáratása” miatt már megbüntettek. December 28-án például a 86 éves Viktor Pivovarov ortodox érsek ellen emeltek vádat a törvény alapján a Krasznodari területen.
„A kihallgatáson azt mondtam, hogy a jelenlegi kormány törvénytelenül cselekszik – mondta a Szabad Európának Pivovarov, akinek kis gyülekezete független az állammal szövetséges orosz ortodox egyháztól. – Az 1917-es bolsevik puccsot végrehajtók örökösei, és folytatják sátáni munkájukat” – tette hozzá.
2023-ban drámaian megnőtt az ukrajnai háborúról „hamis” információt terjesztők elleni törvény alkalmazása is, különösen a „politikai gyűlölet” által motivált esetekben. Legalább 794 vádlott ellen emeltek vádat ilyen állítólagos cselekmény alapján 2023-ban – jelentette az OVD-Info. Maria Ponomarenko szibériai újságírónő volt az egyik legismertebb vádlott, akit e cikkely alapján ítéltek el. Februárban hat év börtönbüntetést róttak ki rá, miután csaknem egy évet töltött előzetes letartóztatásban.
Májusban átvitték egy olyan börtönbe, amely több mint ezer kilométerre van kiskorú gyermekeitől, novemberben pedig azzal vádolták, hogy megtámadott egy börtönőrt, ami további öt évvel növelheti a büntetését.
„Sokkal keményebben”
2023-ban legalább 16 büntetőeljárás indult „terrorizmus támogatásának” vádjával a büntető törvénykönyv 205. cikkének (2) bekezdése szerint. Az ügyek sok olyan embert érintettek, akik kommentálták az orosz katonai toborzóirodák ellen elkövetett támadásokat vagy az Oroszországot a megszállt Krímmel összekötő híd elleni akciókat.
Szintén 2023-ban a törvényhozók kriminalizálták a „szélsőségesség támogatásának” bűncselekményét, ami az OVD-Info elemzői szerint a vádemelések következő hullámát hozhatja mindazok számára, akik olyan személyekről vagy szervezetekről nyilvánítanak pozitív véleményt, amelyek szerepelnek a Kreml által összeállított állítólagos szélsőségesek listáján.
A törvényhozók 2023-ban a büntető törvénykönyv 280.4. cikkelyét is megalkották, amely kriminalizálja a nemzetbiztonsággal ellentétes kijelentéseket vagy cselekedeteket. Az elmúlt hónapokban legalább 134 ügyet indítottak az új szabályozás alapján, amelyek közül legalább tíz olyan kijelentésekkel függött össze, amelyek Oroszország 2022-es katonai mozgósítását bírálták az Ukrajna elleni háború miatt.
Legalább 43 újságíró ellen indult eljárás különféle vádak miatt általában az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyilatkozatok alapján. 2023-ban letartóztattak Oroszországban két amerikai újságírót, Evan Gershkovichot (The Wall Street Journal) és Alsu Kurmashevát (Szabad Európa). Továbbra is előzetes letartóztatásban vannak.
2023-ban 217 személyt és szervezetet vettek fel az igazságügyi minisztérium „külföldiügynök-listájára”. 53 szervezetet nyilvánítottak nemkívánatosnak Oroszországban, míg 2022-ben 23-at. Szélsőséges szervezetként november 30-án betiltották a nem létező „nemzetközi LMBTQ-mozgalmat”. 2023-ban legalább 75 Jehova tanúja ellen emeltek vádat „szélsőségességgel” kapcsolatos bűncselekmények vádjával.
A „nácizmus rehabilitációját” büntető törvények alapján legalább 45 esetben jártak el, köztük egy kurgani ügyben, ahol egy férfit kétmillió rubel (7,2 millió forint) pénzbírságra büntettek, mert rágyújtott egy cigarettára a helyi háborús emlékműnél. A betiltott Memorial emberi jogi csoport önkéntesei ellen is vádat emeltek e cikkely alapján, miután kiderült, hogy a sztálini elnyomás áldozatairól vezetett adatbázisban szereplő több tízezer név között három olyan is volt, aki a második világháború alatt együttműködött a nácikkal.
„Idén jelentősen szigorították a nyilvános nyilatkozatokra, a »külföldi ügynökökre« és a »terrorista tevékenységre« vonatkozó törvényeket” – mondta Jelizaveta Stiglic, az OVD-Info elemzője.
„Nyilvánvalóan ez utóbbi a toborzóközpontok és vasútvonalak elleni támadásokra válaszul történt. Új törvényeket fogadtak el a nyilvános nyilatkozatokra vonatkozóan, beleértve a felhívást kormányellenes tevékenységre vagy a tiltott szimbólumok ismételt felmutatását és így tovább” – tette hozzá.
Mit tartogat a jövő?
Áprilisban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Mariana Kacarova bolgár aktivistát nevezte ki az emberi jogok oroszországi helyzetével foglalkozó első ENSZ-különmegbízottnak.
A Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű csatornának, a Current Time-nak nyilatkozva azt mondta, hogy az oroszországi helyzet „nagyon nehéz”.
„Ez nem azt jelenti, hogy az aktivisták és a jogvédők ne dolgoznának még mindig Oroszországban” – mondta, megjegyezve, hogy eddig több mint kétszáz jelentést kapott az orosz aktivistáktól.
„Dolgoznak, de a civil társadalom alapjait lerombolták” – fogalmazott. Moszkvának az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborúja óta „olyan helyzetet tapasztalunk (…) amelyben minden törvényhozási és állami tevékenység arra irányul, hogy elfojtsa az emberek, a civil társadalom hangját és a háborúellenes véleményeket” – tette hozzá.
„Úgy vélem, hogy a háború az orosz társadalmon belüli hatalmas elnyomás miatt vált lehetővé” – mondta Kacarova.
Ezek a tendenciák 2024-ben is folytatódni és erősödni fognak – mondta Stiglic, az OVD-Info munkatársa. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt évben egy egész sor új törvény került a biztonsági szervek arzenáljába, amelyek lehetővé teszik, hogy még aktívabban üldözzék a véleménynyilvánítást vagy az együttműködést különböző szervezetekkel. Az állambiztonság elleni bűncselekményekre vonatkozó törvények jelentősen szigorodtak” – tette hozzá.
