A több mint 660 ezer ukrajnai menekültből szerdáig mintegy 125 ezren jöttek Magyarországra, a rendőrség adatai szerint. Ellátásukat civil szervezetek, köztük a „sorosisták” és magánemberek mellett a nagy segélyszervezetek végzik. Utóbbiak mögött ott az állam, ami egyébként – a tankokat leszámítva – láthatatlan. Viszont az érkezők közül szinte senki nem igényli a menedékes státuszt.
Az Ukrajnából eddig érkezőknek mindössze egy ezreléke – vasárnap estig 66-an – igényelte a frissen megnyitott menedékes státuszt.
A legtöbben tranzitállomásként használják Magyarországot, aki pedig maradna, és itt dolgozna, az pár éve munkavállalási engedély és speciális státusz nélkül is megteheti ukránként is.
A menedékeseknek (akik egyelőre lényegében nincsenek) biztosít ellátást a magyar állam. Furcsa módon inkább a magyar útlevéllel érkező, olyan magyar állampolgárok vannak bajban, akik szegények és nincsenek kapcsolataik. Ők ugyanis csak a hajléktalanellátást vehetik igénybe. Például a kárpátaljai romák, akik közül sokan napokat aludtak gyerekeikkel a záhonyi vasútállomáson.
Jogi helyzetük rendezve
Ahogy megírtuk, a menedékjogi törvény rendeleti módosításával az orosz katonai invázió elindulásának napján, csütörtök estére rendezte a kormány a menekülők jogi státuszát. Saját, EU-eljárás alá vont szabályozását (miszerint csak két külföldi képviseleten, köztük pont Kijevben lehet beadni menedékkérelmet, a határon nem) módosította, lehetővé téve az Ukrajna területéről érkező ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajna területén jogszerűen tartózkodó, ukrán állampolgársággal nem rendelkező emberek számára, hogy Magyarországon is benyújthassák menekültügyi kérelmüket. A magyar hatóság ideiglenes védelemre jogosult menedékesként ismeri el őket. „Érdekes, hogy a menedékes – soha nem használt – kategóriát alkalmazzák, amelyet eddig mások nem érdemeltek ki” – mondta kérdésünkre Tóth Judit menekültjogi szakértő, a Szegedi Egyetem tanára.
Mit kaptak az afgánok?
A tavaly kimenekített afgán menekülteknek (körülbelül négyszáz ember) nincs nyoma a menekültügyi statisztikában, így feltehetőleg rövid idejű tartózkodási engedélyt kaptak, például az „egyéb célú”, bármire kiadhatót – mondja Tóth Judit.
Hasonlóan a kopt keresztényekhez vagy a venezuelai menekültekhez, feltehetőleg ők sem a rendes menekültügyi eljárás után és nem menekültstátuszt kaptak. Az egészet, ahogy a két másik esetet is, szigorúan titokban tartják a hatóságok, nekünk sem sikerült akkor információt szereznünk róla. (2017-ben egyébként úgy módosították a menedékjogi ellátásokról szóló kormányrendeletet, hogy szakhatósági véleményt adhat az üldözött keresztényekről a Hungary Helps működéséért felelős miniszter – de feltehetőleg nem tudott ilyet produkálni). Ez azért gond, mondja Tóth Judit, mert kevesebb joguk van a menekülteknél.
Másfelől előny, mert ezek a „rejtetten behozott migránsok” különböző, nem nyilvános megállapodások alapján kaphatnak szállást, ellátást, tolmácsot, oktatást (ezt a Máltai és az Ökumenikus Szeretetszolgálat és az általuk fenntartott vagy a BM-hez tartozó szállásokon végzik hírzárlat mellett), amit a menekültek nem. 2016 után ugyanis leépítették a menekültek ellátását, arra hivatkozva, hogy azonosak a jogaik a magyar állampolgárokkal – mondja a menekültjogi szakértő.
Az ukrajnai menekültek között viszont érkeztek olyan honosított magyar állampolgárok is, akiknek csak állampolgárságuk van, támaszuk, jövedelmük nincs. Ők alszanak napok óta Záhonyban a padon, mert rájuk a menedékjogi törvény nem vonatkozik.
„A kiterjesztett magyar állampolgársággal jókora szociális konfliktus lehet a tartós (nem egy-két napig tartó tea és szendvics) ellátás hiánya miatt – válaszolta kérdésünkre Tóth Judit. – Nekik a hajléktalanellátás adhat valamit, ha értenek magyarul: mert ott sincs sem a házirend, sem a tűzvédelmi szabály lefordítva ukránra vagy bármilyen nyelvre, így – formálisan – emiatt nem fogadhatók be.” Persze valószínűleg befogadják őket.
„Most körvonalazódó probléma a sokgyerekes, szegény roma családok érkezése magyar útlevéllel – mondja Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója. – Akik hatalmas buzgalommal várják a menekülteket a határon, amikor egy ilyen családot látnak, gyorsan elmúlik a tenniakarásuk.”
Azoknak pedig, akiknek nincs magyar állampolgárságuk, csak ukrán, a menedékjogi törvény helyett annak rendeleti módosítása két dolgot mond:
– nem kell őket a szerbiai kerítéshez kísérni, mint más, papírok és jogcím nélkül az országba belépőt, tartózkodót;
– menedékes jogállást kérhetnek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság központjában vagy regionális kirendeltségén, vagy akár már a határon is.
„Csak éppen ott nincs ügyintéző és tolmács, de szállás sem – teszi hozzá Tóth Judit –, ezért vonatozzanak ingyen oda, ahol van.” (MÁV-tájékoztató ukránul nincs, kivéve keddtől a Nyugatiban.)
A menedékes státusz ideiglenes védelmet jelent maximum egy évig, bár az EU vasárnaptól már három évre engedi a tartózkodásukat, segítésüket.
Mit kaphat a menedékes? Szállást, ellátást, egészségügyi ellátást. Vámosszabadiban és Balassagyarmaton működik már csak ilyen BM-szállás. Ott persze csak pár száz embernek lenne helye, mert a többi intézményt már fölszámolta a kormány.
Munkát pedig munkavállalási engedély alapján kaphatnak. Ebből a szempontból tehát nem éri meg ukrán állampolgároknak menedékes státuszt kérni, hiszen a munkaerőhiány miatt 2017 óta az ukrán polgároknak nem kell munkavállalási engedély, munkáltatói bejelentés után máris foglalkoztathatók egy évig.
Vagyis – foglalja össze Tóth Judit –
- „a menedékes kap okmányt, ételt, szállást, sürgősségi egészségügyi ellátást, oktatást, sőt akár magyar nyelvtanfolyamot is (csak nincs tolmács és tanfolyam sehol, ahogy tanár sem), sőt havi létfenntartást is a szállásról kiköltözve;
- a magyar útlevéllel beutazó magyar állampolgár maximum hajléktalanellátást kaphat;
- a dolgozni akaró pedig jobb, ha nem kér menedékjogot, mert így szabadon kereshet munkát, míg menedékesként hosszabb/merev munkaügyi eljárás várna rá.
Ha pedig szeretne tovább utazni, azt nem fogja gátolni a magyar hatóság, akár a határig elviszi.”
Mert a lényeg ez: legtöbben itt csak tranzitálnak, mennek tovább Csehországba vagy valamelyik nyugat-európai országba – és majd ott fognak lejelentkezni.
A nem ukrán állampolgároknak (jöttek kijevi egyetemisták például) a menedékes státusz szintén ad tartózkodási engedélyt, de kérdéses, hogy kérnek-e – mondja Tóth Judit. „Ha nem tud tanulni, nem kap költőpénzt, nincsenek megfelelő okmányai, inkább ő is továbbáll más EU-országba – amit nem fognak akadályozni a hatóságok.”
A menekültügyi ellátást valóban lebontották, de egyelőre ebben a tömeges migrációs válsághelyzetben nem is élnének vele a menekülők.
Van, amit elvégeznek az állam helyett, de van, amit nem
Ha ideiglenesen tartózkodnak is Magyarországon, vagy maradnának dolgozni, a határon átkelő tízezreknek átmenetileg akkor is szükségük van szociális szolgáltatásokra. Az ilyen feladatokat – hasonlóan a szegény- vagy a romaügyhöz – az állam kiszervezte, átadta nagyobb karitatív, egyházi vagy ahhoz közeli szervezeteknek.
A Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Győri Dani Lajos igennel felelt videós kollégám kérdésére, miszerint mostani munkájuk állami feladat lenne-e. „Enni, inni adni, szállást biztosítani – ezek mind állami feladatok. Az a kérdés, hogy vannak-e az államnak ebben partnerei. A Málta partner volt mindig, és most is az.”
Elmondta azt is, hogy ők most inkább a Kárpátalján maradottakra, nemcsak a magyarokra, hanem a belső menekültekre fókuszálnak.
Helyi forrásaink azt mondták, hogy Kárpátalján most nincs tanítás, de az iskolákat megnyitották a Kelet-Ukrajnából érkező menekültek elhelyezésére, és többek között az ott tanítók biztosítják a felügyeletet. Információink szerint viszont a belső menekült családok nem mernek ezeken a "hivatalos" helyeken megszállni, mert innen a férfiakat elvihetik a frontra. Ezért inkább magánszállásokra, hotelekbe mennek, vagy egyenesen a határnak - ahol állítólag párszáz dollárért a férfiak is átjutnak.
Nincs hír arról, hogy a magyar kormány bármely intézménye (az állami vállalat MÁV kivételével, amely ingyenessé tette a menekülők utazását) bármilyen intézkedést tett volna. Nincsenek állami hotspotok (helyi önkormányzatok és a főváros nyitottak), az oktatásügyért felelős minisztérium, az Emmi sem lépett. (Emlékeztetőül: a járvány 2020. tavaszi, első hulláma idején március 14-én zártak be az oktatási intézmények, de csak április 27-től biztosítottak ügyeleti rendszerben felügyeletet. Külön támogatást sem hoztak létre ez idő alatt azoknak a szülőknek, akik nem tudták otthonról ellátni a munkájukat, és emiatt szorultak volna segítségre a gyermekfelügyelet megoldásában vagy a munkapiaci távolmaradás kompenzálásában.)
Szlovákia és menekültjei
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának keddi közlése szerint 38.000 menekült érkezett Szlovákiába, akik ideiglenes menedékes státuszt kapnak a határon – írja az Új Szó.
A számukra megnyitott hotspotok már meg is kezdték a működésüket, egyelőre négy kelet-szlovákiai településen.
„Készen állunk segíteni minden tanulónak, aki Ukrajnából érkezik az iskolába” – jelentette ki Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter. Már elérhető az iskolák számára kidolgozott irányelv, amely az Ukrajnából Szlovákiába érkező gyerekek problémamentes befogadását hivatott támogatni. A tanintézetek egy újonnan létrehozott e-mail-címre küldhetik el az aktuális helyzet kapcsán felmerült kérdéseiket.
A minisztérium weboldalán külön rész foglalkozik ezzel. Elsősorban arra vonatkozó útmutatók jelentek meg, hogy miként járulhatnak hozzá az intézmények, illetve a pedagógusok ahhoz, hogy a diákok feldolgozzák a szomszédos országban kitört háborút és annak hatását a mindennapi életükre.
A Gyermekpszichológiai Kutatóintézet szakértői podcastban mondják el, mire figyeljünk, ha óvodáskorú vagy tizenéves gyerek előtt beszélünk a háborúról. Kitérnek arra is, hogyan magyarázzuk el a gyerekeknek a menekülthullámról szóló híreket. Az iskolák vezetői egy rövid összefoglalót is találnak, amelyből megtudhatják, milyen eljárás szerint javasolt az ukrán diákok befogadása, illetve miként könnyíthetik meg a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését a szlovák iskolarendszerbe.
Készülőben van egy anyag, amelyet az ukrán szülők részére dolgoznak ki ukrán nyelven, és az iskolába való beilleszkedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A miniszter szerint a háború kitörése óta kapcsolatban vannak a határ menti iskolákkal, illetve azokkal az önkormányzatokkal, amelyeket érinthet a menekültcsaládok érkezése.
„A kormány által partnerként kezelt nagy segélyszervezetekből álló Karitatív Tanács állami felügyelettel és támogatással foglalkozik az átmenekültekkel – mondja Kováts András szociálpolitikus, a Menedék Egyesület igazgatója. – Ők – a Máltaiak, a Vöröskereszt, a Református, az Ökumenikus és a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Katolikus Karitász – felosztották egymás között a határátkelőket. Mögöttük van állami koordináció és pénz.”
Kollégámnak a máltaiak ügyvezető alelnöke, Győri Dani Lajos azt mondta, hogy mostani munkájukra még nem kaptak külön forrást, de sok a felajánlás, egyelőre azt használják. (A kormány már jelezte, hogy Brüsszel nem ad pénzt a menekültek helyzetének kezelésére.)
Kováts András értékeli, hogy a kormány ilyen gyorsan megnyitotta a menedékes státusz lehetőségét. Az elbírálásra 45 napja van a hatóságnak, ugyanakkor a kormányrendelet ezt a lehetőséget a járványhelyzet miatti vészhelyzet június 1-jei határnapjáig biztosítja. Az ukrán útlevéllel érkezőket viszont simán beléptetik a határon (ahogy értelemszerűen a magyar útlevéllel érkezőket is), és ők eleve kilencven napig maradhatnak, és munkavállalási engedélyre sincs szükségük.
„Annak lehet ez a státusz fontos, aki nem megy tovább és nem egyértelműek a papírjai. Dicséretes, hogy a határon senkit nem fordítanak vissza, akár egy születési anyakönyvi kivonattal vagy lejárt személyivel is be lehet lépni – őket veszik lajstromba” – mondja Kováts András.
„Még nem látjuk, hogyan tud működni a menekültellátás, mert nincs rajta nyomás – mondja. – Nem kell senkinek. Belépnek ukrán útlevéllel, és mennek tovább. Ukránként pedig engedély nélkül vállalhatsz munkát. Ha nem vagy közvetlen szociális ellátásra szoruló, mert van rokonod vagy pénzed a párhetes tartózkodásod fedezésére, akkor nem éri meg, mert akkor ez lesz a jogi státuszod.”
Ugyanakkor jó, hogy a menedékes jogi lehetőség nyitva van, mert szükség lehet rá, amikor már sokkal többen jönnek, és nem olyanok, akik jól eladják magukat a munkaerőpiacon, és helyismeretük sincs – teszi hozzá.
A menekültügyi ellátórendszer formálisan egyébként amúgy sem tudná az ukrán állampolgárokat ellátni, mert a menekültügynek nincs hatásköre egy kilencvennapos vízummal belépő ukránra, hiszen ő jogszerűen tartózkodik Magyarországon. Ettől még kérhetne ilyen státuszt, de mint láttuk, nem áll érdekében.
