Az Egyesült Államok és az Európai Unió sürgősségi segélyt ígért Örményországnak, Németország pedig sürgette Azerbajdzsánt, hogy engedje be a nemzetközi megfigyelőket az azeriek által elfoglalt Hegyi-Karabahba, ahonnét tízezrével menekülnek az örmények.
Hegyi-Karabah ombudsmanja, Gegham Sztepanján közben arról számolt be, hogy a szeparatista régió egyik üzemanyagraktárában történt robbanás megerősített halálos áldozatainak száma 68, jóllehet a korábbi jelentések 125 halottról szóltak. Sztepanján a Szabad Európának azt mondta, hogy eddig mindössze 21 áldozatot azonosítottak.
A robbanás akkor történt, amikor az Örményországba menekülni szándékozó emberek sorban álltak a benzinkútnál, hogy feltöltsék autójukat üzemanyaggal. A robbanás okát nem közölték.
Több mint 28.000 ember érkezett Örményországba Hegyi-Karabahból – közölte a jereváni kormány szeptember 26-án. A tömeges kivándorlást az azeri offenzíva váltotta ki, amely teljes ellenőrzést biztosított Bakunak a hegyvidéki régió felett.
Ehhez kapcsolódóan: Washington az örmények védelmére szólítja fel Azerbajdzsánt, ezrek menekülnek Hegyi-Karabahból
Nemzetközi megfigyelők és segélyek
Annalena Baerbock német külügyminiszter szeptember 27-én felszólította Azerbajdzsánt, hogy engedjen be nemzetközi megfigyelőket Hegyi-Karabahba, és bejelentette, hogy Berlin fokozza a humanitárius segélynyújtást a menekülteknek.
„Úgy döntöttem, hogy ismét jelentősen megnöveljük humanitárius segélyeinket, és kettőről ötmillió euróra emeljük a Nemzetközi Vöröskeresztnek biztosított kiegészítő finanszírozásunkat” – mondta Baerbock.
Szeptember 26-án Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség vezető tisztviselője arról beszélt újságíróknak Jerevánban: „teljességgel életbevágó”, hogy a független megfigyelők és a segélyszervezetek eljussanak az emberekhez Karabahban, majd később bejelentett egy 11,5 millió dolláros humanitárius segélycsomagot Örményországnak.
Az Európai Unió is közölte, hogy a válság nyomán növekvő igényekre válaszul ötmillió euróval növeli a humanitárius segítségnyújtását.
Ehhez kapcsolódóan: Menekülnek Hegyi-Karabahból az ott élő örmények
Félnek a civilek
Az örmény kormány beszámolója szerint szeptember 26-án este 8 óráig 28.120-an lépték át a határt, közülük 20.800 menekültet már regisztráltak is. A kormány lakhatást biztosít mindenkinek, akinek nincs hova mennie.
Azerbajdzsán szeptember 24-én nyitotta meg a térségből Örményországba vezető egyetlen utat, négy nappal a tűzszüneti megállapodás után, amely véget vetett a villámhadműveletnek.
Baku egyenlő bánásmódot ígért a főként örmény lakosoknak, akik most menekülnek, ám a jereváni kormány esetleges „etnikai tisztogatásra” figyelmeztetett.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 26-án azt mondta İlham Əliyev azeri elnöknek, hogy meg kell védenie a civileket Hegyi-Karabahban.
Blinken telefonon beszélt Əliyevvel, és hangsúlyozta „a további ellenségeskedés leállításának sürgősségét”, illetve kijelentette, hogy „a civileknek feltétel nélküli védelmet és mozgásszabadságot" kell biztosítani – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője újságíróknak.
Blinken azt is közölte Əliyevvel, hogy a humanitárius segítségnek akadálytalanul el kell jutnia Hegyi Karabahba.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb magyar vétó Brüsszelben, ezúttal az Azerbajdzsánt elítélő uniós nyilatkozat ellen
Brüsszel után Granada – hogyan képzelik a jövőt?
Brüsszelben Baku és Jereván küldöttei az Európai Tanács diplomatáival tárgyaltak. Ez volt az első ilyen találkozó azóta, hogy Azerbajdzsán visszafoglalta Hegyi-Karabahot egy kilenc hónapos blokád után, amely az örmény tisztviselők szerint megfosztotta az enklávé lakóit az élelemtől, a gyógyszerektől és egyéb nélkülözhetetlen cikkektől.
Az EU nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy átláthatóságra és hozzáférésre van szükség a nemzetközi humanitárius és emberi jogi csoportok számára, valamint további részletekre arról, hogyan képzeli el Baku a karabahi örmények jövőjét Azerbajdzsánban.
A találkozón Hikmet Hajiyev, Əliyev külpolitikai tanácsadója ismertette Azerbajdzsán terveit a humanitárius segítség és biztonság nyújtására a helyi lakosságnak.
Szó esett arról is, hogy a Hegyi-Karabah sorsában érdekelt felek találkozót tarthatnak október 5-én Granadában.
„A résztvevők tudomásul vették Örményország és Azerbajdzsán közös érdekét, hogy az esetleges granadai találkozót a normalizálásra tett erőfeszítéseik folytatására használják fel” – áll a közleményben.
Örményország képviselője, Armen Grigorján és Hajiyev „megbeszéléseket folytatott az örmény–azerbajdzsáni békefolyamat előmozdítását célzó lehetséges konkrét lépésekről a soron következő lehetséges találkozón, egyebek mellett a határok kijelölését, biztonságát, az összekapcsolhatóságot, a humanitárius kérdéseket és az átfogóbb békeszerződést illetően” – fogalmaz a közlemény.
Egyben hozzáteszi: az EU úgy véli, hogy a találkozót Jerevánnak és Bakunak is arra kell felhasználnia, hogy nyilvánosan megerősítsék elkötelezettségüket egymás területi integritása és szuverenitása iránt a korábbi megállapodásokkal összhangban.
Három évtized, két háború
Örményország és Azerbajdzsán az elmúlt három évtizedben két háborút vívott a térségért, amely a Szovjetunió összeomlás óta főként örmények lakta enklávé volt Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határán belül.
A térség először az örmény hadsereg támogatását élvező ottani örmény erők ellenőrzése alá került az 1994-ben véget érő szeparatista harcok nyomán. A 2020-as háborúban azonban Azerbajdzsán visszavette Hegyi-Karabah egyes részeit a környező területekkel együtt, amelyeket az örmény erők a magukénak mondtak a korábbi konfliktusban.
A harcok az Oroszország közvetítésével megkötött tűzszünettel és orosz békefenntartók telepítésével értek véget. Ezek a békefenntartók azonban keveset tettek az azeri erők előretörésének megakadályozására.
