Több mint két év kemény munka és a startupjába fektetett több tízezer dollár után Szergej Krupnyik orosz technológiai vállalkozó úgy érezte, kezdi látni a fényt az alagút végén. De az ukrajnai háború mindent felülírt.
Cége, a Travers, amely potenciális ügyfeleket kapcsol össze edzőkkel, egészséges téli szezont zárt. Mintegy 150 sí- és snowboardoktató és több ezer olyan ember iratkozott fel, akik remélték, hogy fejleszthetik a tudásukat – írta március 16-i bejegyzésében egy technológiával és kockázati tőkével foglalkozó weboldalon.
A projekt – amelynek Nyugaton olyan sikeres megfelelői léteznek, mint a SkiBro – kezdett gazdaságilag is életképesnek tűnni, és Krupnyik arra készült, hogy befektetőt keres a vállalkozás bővítéséhez. Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója azonban keresztülhúzta a terveit.
A nyugati országok megsemmisítő szankciókat vetettek ki Oroszországra az indokolatlan támadás miatt, a külföldi vállalatok pedig elkezdtek kivonulni az országból. Ez visszavetette a gazdaságot és toxikussá tette a technológiai szektorba történő befektetéseket. Három nappal később Krupnyik befagyasztotta a projektjét, és március 9-én Törökországba menekült, mivel otthon kilátástalannak látta a jövőt.
„Képzeljék el, mi lehet tíz év becsületes, kemény munka eredménye Oroszországban és mi lehet egy fejlett országban! Melyik esetben járna jobban az ember? Nem akarok többé csak azért futni, hogy egy helyben maradjak. Nem fogom a következő tíz évemet Oroszországban tölteni” – írta, hozzátéve, hogy az ország rossz befektetési klímája és a szólásszabadság hiánya miatt már régóta foglalkoztatja a kivándorlás.
Krupnyik csak egyike ama több tízezer orosz informatikusnak és vállalkozónak, akik a háború kezdete óta elmenekültek a hazájukból. Az elvándorlás folytatódik – és szakértők szerint ennek mélyreható következményei lehetnek Oroszország hosszú távú gazdasági növekedésére és kiberbiztonságára.
Artyom Szaprikin 28 éves szoftverfejlesztő Ufából, a Volga menti Baskortosztán régió fővárosából menekült március 15-én Örményországba. Ezzel sok barátját követte, mesélte a Szabad Európa egyik műsorában.
„Nem látok többé magamnak jövőt Oroszországban. Egy ilyen szankciósorozattal a Nyugat lényegében beverte az utolsó szöget az orosz informatikai ipar koporsójába – mondta. – Nem fog fejlődni, csak stagnálni.”
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és mások által bevezetett szankciók egy része Oroszország banki és csúcstechnológiai iparát célozta meg, beleértve az informatika szempontjából kritikus mikroprocesszorok exportjának betiltását.
Eközben olyan vezető technológiai cégek, mint az Apple, a Samsung, a Microsoft, az Oracle és a Cisco – amelyeknek termékei és szolgáltatásai nélkülözhetetlenek a technológiai ágazat számára – bejelentették, hogy kivonulnak vagy leállítják működésüket az országban.
A jövő hónapban már százezer?
Február vége óta ötven- és hetvenezer közötti informatikus dolgozó hagyta el az országot, mondta Szergej Plugotarenko, az Orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség vezetője egy március 22-i parlamenti meghallgatáson, amelynek az volt a célja, hogy segítsenek az IT-iparnak átvészelni a háború és a szankciók által kiváltott gazdasági válságot.
Az illetékes figyelmeztetett, hogy májusban akár százezer informatikai szakember is távozhat a második hullámban.
A moszkvai székhelyű Számítástechnikai és Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ACITC) 2020 szeptemberében közzétett jelentése szerint Oroszországban mintegy 1,8 millió IT-s, például programozó és kiberbiztonsági szakember dolgozik.
Oroszországban – sok fejlett országhoz hasonlóan – egyre nagyobb igény mutatkozik az informatikai szakemberekre, különösen az egyszerre több eszköz gyors internetes csatlakozását lehetővé tévő ötödik generációs mobiltechnológia és a mesterséges intelligencia terjedésével – közölte az ACITC.
Elina Ribakova, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Intézet helyettes vezető közgazdásza a hónap elején egy jelentésében azt mondta, hogy a jól képzett oroszok, köztük az informatikai szakemberek nagyarányú kivándorlása hosszú távon kihat az ország gazdasági növekedésére.
„Ez az agyelszívás az egyik oka annak, hogy úgy véljük, hogy az orosz termelékenység növekedése tovább fog csökkenni a már most is alacsony szintről” – mondta.
Vannak jelek arra, hogy a kormány aggódik az elvándorlás miatt
Vlagyimir Putyin elnök több gazdasági intézkedést is aláírt, köztük hároméves adómentességet és támogatott hiteleket az informatikai vállalatoknak. Emellett kedvezményes jelzáloghiteleket hagyott jóvá az informatikai dolgozók számára, és felmentést adott a katonai szolgálat alól minden hadköteles korú technológiai szakembernek.
Eközben a Concord nevű cég, amelyet Jevgenyij Prigozsin, a Kremlhez közel álló üzletember irányít – állítólag ő áll a hírhedt szentpétervári trollfarm mögött –, állítólag az IT-szakemberek kivándorlásának korlátozására szólított fel Oroszország stratégiai érdekeinek védelme érdekében.
A gazdaságra gyakorolt hatásokon túl Putyinnak a nagyszabású ukrajnai invázióról szóló döntésével összefüggő informatikuselvándorlás várhatóan aláássa Oroszország kibervédelmi képességeit is.
„Az informatikusok kiáramlása Oroszországból katasztrófát jelent a gazdaság számára, ártani fog Oroszország kibervédelmi képességeinek – mondta James Lewis, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szakértője. – A kibervédelmi szakemberek hiánya mindenhol probléma, az elvándorlás rossz helyzetbe hozza Oroszországot.”
Lewis szerint a szakemberek elvándorlása nem fogja mérsékelni az Oroszországból kiinduló kiberbűnözést és nem befolyásolja majd Oroszország azon képességét, hogy államilag támogatott kibertámadásokat hajtson végre. Ez utóbbi a Nyugat egyik fő aggodalmává vált, mivel az ilyen tevékenységekben részt vevő emberek a letartóztatást kockáztatják, ha el akarják hagyni az országot.
Korszakváltás a kiszervezésben?
Míg egyesek – például Krupnyik – maguktól távoznak, hogy elkerüljék a szankciók és az egyre inkább diktatórikus állam megélhetésükre és életükre gyakorolt hatásait, addig sokan, akik nyugati cégeknek dolgoznak, arra kényszerülnek, hogy más országba települjenek át.
Az elmúlt két évtizedben egyre több nyugati cég szervezte ki a technológiai munkákat Oroszországba, Ukrajnába és Belaruszba, ahol nagy létszámban álltak rendelkezésre a technológiai szakemberek, akiket az amerikai vagy európai bérköltségek töredékéért lehet dolgoztatni.
Szakértők szerint egy oroszországi régiókban dolgozó vezető informatikus mindössze az egynegyedét-egyharmadát keresi annak, amit egy hasonló képzettséggel rendelkező IT-s kap az Egyesült Államokban.
A Gartner kutatócég szerint Oroszországban, Ukrajnában és Belaruszban akár kétszázötvenezer olyan informatikai szakember is lehet, aki a volt szovjet államokon kívüli ügyfeleket kiszolgáló tanácsadó vagy kiszervezett cégeknél dolgozik.
Az olyan amerikai technológiai cégek, mint az EPAM és a DataArt, amelyeket belarusz, illetve oroszországi bevándorlók alapítottak, nagymértékben támaszkodtak a régió informatikai dolgozóira, és ennek segítségével próbálják bővíteni vállalkozásukat az Egyesült Államokban és világszerte.
A pennsylvaniai székhelyű EPAM szoftverfejlesztő cég a háború előtt több mint harmincezer informatikai dolgozót foglalkoztatott Oroszországban, Belaruszban és Ukrajnában.
A vállalat egyik vezetője, aki névtelenséget kérve nyilatkozott a Szabad Európának, elmondta, hogy a vállalat arra kéri az oroszországi alkalmazottakat, hogy költözzenek át másik országba. Az utazási lehetőségek miatt sokan Georgiát és Örményországot választják.
A New York-i székhelyű DataArt, amelynek legalább négy orosz városban volt irodája, azt mondta, hogy leállított minden beruházást, felvételt és üzletfejlesztési tevékenységet az országban, és teljesíteni fog minden kötelezettséget az alkalmazottaival és ügyfeleivel szemben.
Külföldre mozgatják orosz dolgozóikat
A DataArt honlapján már nem szerepelnek oroszországi irodák. A cég néhány oroszországi alkalmazottjának közösségimédia-fiókja arra utal, hogy más országokból dolgoznak.
A DataArt március 21-én jelentette be, hogy új irodát nyitott Szerbiában, amely a jövő hónapban kezdi meg a teljes körű működést; az irodában jelenleg negyven alkalmazott dolgozik. A következő hónapokban több mint kétszeresére, százra növelik a létszámot. Szerbia az orosz informatikai dolgozók kedvelt célpontja volt Belgrád Moszkvához fűződő baráti viszonya miatt.
A DataArt álláshirdetései szerint Grúziában és Örményországban is keresnek IT-szakembereket.
Ez a két dél-kaukázusi állam, valamint a közeli Törökország még népszerűbb célpont az országukból menekülő orosz technológiai dolgozók számára, mondta a Szabad Európának Nyikolaj Sevcsuk, szentpétervári IT-vállalkozó és blogger, aki létrehozta az Udaljonka i Relokacija, azaz Távmunka és áttelepülés nevű Telegram-csatornát.
Elmondása szerint az országok viszonylag alacsony megélhetési költségekkel, liberális vízumrendszerrel rendelkeznek, és rendszeres járatokat kínálnak Oroszországba és Oroszországból. (Az oroszok egy évig vízummentesen élhetnek Grúziában, hat hónapig Örményországban, két hónapig pedig Törökországban.) Grúziában és Örményországban, a két volt szovjet köztársaságban, valamint Isztambulban is sokan beszélnek oroszul.
Sevcsuk február 28-án, négy nappal az invázió után hozta létre a Telegram-csatornát, hogy segítsen az orosz, belarusz és ukrán informatikusoknak euróban vagy dollárban fizető külföldi munkát vagy hazai távmunkát találni.
A chatnek már több mint negyvenezer feliratkozója van. Egyike a február 24-e óta létrehozott, az Oroszországból való kivándorlásnak szentelt csatornáknak.
Sok orosz – valamint ukrán és belarusz – informatikai dolgozó Izraelbe költözik, ahol erős a technológiai szektor és ahol sok orosz ajkú dolgozik.
Szofia Tupoljev-Luz moszkvai születésű izraeli állampolgár, aki Tel-Avivban szoftvercégek kommunikációs és befektetői kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa volt, elmondta, hogy röviddel az invázió kezdete után néhány oroszországi és ukrajnai ismerősétől üzenetet kapott , hogy Izraelbe költözik.
Rájött, hogy nem egyedi esetekről lesz szó, ezért hamarosan társalapítója lett a The Reboot Startup Nation nevű nonprofit kezdeményezésnek, amely a régióból menekülő informatikai dolgozók és a technológiai szakembereket kereső izraeli technológiai cégek kapcsolatfelvételét segíti. A Globes, egy helyi pénzügyi napilap szerint Izraelben krónikus hiány van technológiai dolgozóból – jelenleg tizenötezerre becsülik a hiányzó létszámot.
A háború első négy hetében több mint 11.000 orosz bevándorló érkezett Izraelbe, és azóta is naponta több ezren érkeznek – írja a Globes.
Az orosz vállalatok is áthelyezik alkalmazottaikat Izraelbe. A Globes arról számolt be, hogy a Yandex, amelyet néha az orosz Google-nak is neveznek, fontolgatja, hogy alkalmazottai egy részét izraeli irodájába telepíti át.
Sevcsuk elmondta: arra számít, hogy a gyorsan távozó orosz IT-munkások közül sokan visszatérnek, amikor minden megnyugszik. Ami őt magát illeti, azt tervezi, hogy hosszú időre vagy végleg elhagyja Oroszországot, amint barátnőjével minden dokumentumot előkészítettek.
Krupnyik eközben arról beszélt, reméli, hogy az Egyesült Államokban vagy Európában kap munkát. Ha nem sikerül, Törökországban fog tartózkodási engedélyt kérni.
