Kétnapnyi harc után fegyvernyugvási megállapodást kötött Azerbajdzsán és a vitatott státuszú régió örmény vezetése.
A tűzszünet helyi idő szerint délután 1 órakor lépett életbe. Csütörtökön tárgyalások indulnak a felek között az örmény többségű szakadár terület azerbajdzsáni „újraintegrációjáról”.
Az egyezséget a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók közvetítésével sikerült megkötni. Ennek értelmében ki kell vonni a térségből az örmény katonai egységeket és felszereléseket, valamint le kell fegyverezni a helyi védelmi erőket – közölték tisztségviselők.
Az azeri hadsereg előző nap indított „terrorellenes hadműveletet”, amelynek fő célja a szabotázsakciók megakadályozása, illetve a területen működő örmény katonai alakulatok leszerelése és kivonása.
Csaknem harminc halottról és több száz sebesültről írtak már az első nap után, akik között gyerekek is vannak.
Baku figyelmeztetett, hogy a harcok beszüntetésének előfeltétele a hegyi-karabahi fegyverletétel, és a szeparatista kormánynak is fel kell oszlatnia magát.
Ehhez kapcsolódóan: Azeri elnök: Addig folytatódik a hadművelet, amíg az örmények le nem teszik a fegyvert
Jereván ugyanakkor tagadta, hogy katonákat és fegyvereket állomásoztatna a térségben, hazugságnak nevezve a szabotázsakciókról és taposóaknákról szóló jelentéseket. Nikol Pasinján örmény kormányfő úgy vélekedett, hogy Azerbajdzsán bele akarja rángatni Örményországot a harcokba.
Azt állították, hogy csak legitim katonai célpontokat támadnak, a fővárosban, Sztepanakertben viszont jól láthatóan károk keletkeztek, üzletek és autók is megrongálódtak. Helyiek arról számoltak be, hogy pár percenként robbanások voltak hallhatók szerda reggel.
Sokakat aggodalommal töltött el az eszkaláció lehetősége, hogy újabb háború robbanhat ki a régióban.
Az orosz békefenntartók közölték, hogy több mint kétezer polgári személyt kimenekítettek.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülést hívott össze az ügyben csütörtökre, mivel a nemzetközi közösség a jelek szerint szeretné elkerülni a régóta fennálló, az utóbbi évtizedekben kétszer is intenzív háborúba torkolló konfliktus ismételt kiéleződését a két volt szovjet tagköztársaság között.
Ehhez kapcsolódóan: A blokád szigorításával Azerbajdzsán választás elé állítja a karabahi örményeket: megadják magukat, vagy éhen halnak
António Guterres, az ENSZ főtitkára a leghatározottabban felszólított az összecsapások haladéktalan beszüntetésére, továbbá a 2020-as tűzszüneti megállapodás és a nemzetközi humanitárius jog elveinek tiszteletben tartására.
Hasonlóan nyilatkozott az amerikai diplomácia vezetője is, aki egyúttal az Egyesült Államok „teljes körű támogatásáról biztosította Örményország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását”.
Ritka egyetértés körvonalazódott a helyzet kapcsán a Nyugat és Oroszország között azzal, hogy a Kreml is az erőszak, a vérontás leállítását, a civil áldozatok elkerülését sürgette mindkét fél részéről.
Örményország hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán „az etnikai tisztogatás politikájának végigvitelére törekszik”, és leszögezte, hogy az örmény hadsereg nincs jelen Karabahban.
Pasinján mindenekelőtt Oroszországot és az ENSZ-t szólította fel gyors cselekvésre a válság rendezése érdekében. A gyakran keleti NATO-ként is emlegetett, Oroszország által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének Örményország is tagja.
Ehhez kapcsolódóan: A baltás gyilkos esete után tíz évvel újraindultak a diplomáciai kapcsolatok Örményországgal
Az örmény fővárosban kedd este feldühödött tömeg gyűlt össze, a miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók összecsaptak a rendőrökkel. Sokan a kormányzati épületek elől oroszellenes szlogeneket skandálva átvonultak az orosz nagykövetséghez, azzal vádolva Moszkvát, hogy cserben hagyta őket.
Baku és Jereván évek óta vitában áll Hegyi-Karabah miatt. Az örmények által támogatott szeparatisták a kilencvenes évek elején egy háború során elfoglalták Azerbajdzsántól a főként örmények lakta régiót (és az azt körülvevő, etnikailag azeri hét körzetet). Mintegy harmincezer ember vesztette életét.
A konfliktus rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések eddig kevés előrelépést hoztak. A két fél 2020-ban újabb háborút vívott, amely mintegy hat hétig tartott. Az orosz közvetítéssel létrejött tűzszünet eredményeképpen Örményország elvesztette az ellenőrzést a régió egy része és hét szomszédos körzet felett.
