Azerbajdzsánban vasárnap parlamenti választást tartanak, amelyet szinte biztosan Aliyev szövetségesei és gyerekei fogják megnyerni, akik már alig várják, hogy mindent megtegyenek Aliyev elnök dinasztikus uralmának bebetonozásáért.
A gondosan felügyelt szavazás csak nagyon korlátozott alternatívát kínál Azerbajdzsán több mint hatmillió választópolgárának az Aliyev-hűbéresekkel szemben. Az elnöknek már az ötödik ciklusa kezdődik, amely évtizedek óta a kőolaj- és földgázvagyon kitermelésére és a gondosan koreografált választásokra épül, nemrég pedig Hegyi-Karabah visszafoglalásával eljutott a csúcspontjára.
Sok azeri és mások remélték, hogy a karabahi kérdés megoldása – ami véget vet a posztszovjet világ leghosszabb ideje tartó befagyasztott konfliktusának – esélyt adhat a demokratikus folyamatoknak Bakuban, még akkor is, ha Aliyev megerősödik.
Miután azonban a 62 éves elnök februári újraválasztásakor sem volt valódi alternatíva, Baku összeütközésbe került az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével (PACE), és Moszkva melletti kiállása is mást sugall.
Korábbi cikkünk a témában: Elsöprő győzelmet aratott Aliyev a valós kihívók nélküli azeri elnökválasztáson
Ráadásul az idősödő, a hatalomhoz kötődő képviselők gyerekei apjuk helyére pályáznak a hétvégi parlamenti választásokon, ami az Aliyev rendszere iránt elkötelezett azerbajdzsáni elit egy teljesen új generációját hozhatja létre.
Az egy évtizeddel korábbi, hírhedt bebörtönzésekhez és zaklatásokhoz hasonlítják a Hegyi-Karabah tavalyi visszavétele óta tartó kemény fellépést az újságírók és civil aktivisták ellen, csak szélesebb körben.
„Úgy tűnik, hogy mindenki mást ki akarnak söpörni – mondta a Szabad Európának Michael Runey, a Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Nemzetközi Intézet (International Institute for Democracy and Electoral Assistance, IDEA) tanácsadója. – Ez valóban egy olyan kormányra utal, amely megpróbálja kiiktatni az összes független szervezetet a társadalomból.”
A nemrég történt letartóztatásokat is kiemelte, köztük a 29 éves, külföldön orvosnak tanuló Bahruz Samadov ügyét, akit hazaárulással vádolnak, egyértelműen a 2020-as háborúval és a Hegyi-Karabah körüli 2023-as katonai műveletekkel kapcsolatos kritikus kijelentései miatt.
Runey szerint az olyan mutatókban, mint a képviselet, a jogállamiság és a részvétel, Azerbajdzsán már régóta rosszul teljesít. Reménykedtek abban, hogy a karabahi konfliktus megoldása után demokratikusabb út jön, de „az emberek azt tapasztalják, hogy nem így van” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Azerbajdzsán ingyenes egyetemmel és laptopokkal csábítja a diákokat az elfoglalt Hegyi-Karabahba
Ehelyett – figyelmeztetett – „a kormány megpróbálja megszilárdítani a hatalmát és elzárni a demokratizálódás minden lehetséges útját”.
Runey szerint – különösen Hegyi-Karabah tavalyi visszafoglalása óta – a bakui kormány úgy érezheti, hogy már nem igazán kell megfelelnie a Nyugatnak.
A szigorúan felügyelt bakui elemzők rendre független külpolitikának nevezik Aliyev közelmúltban megtett lépéseit.
A nyugati megfigyelők határozottan kritizálták az Aliyev uralmát bebetonozó, nem demokratikus választásokat, amelyeket erőszak szegélyezett 2003-tól kezdve 2020-on át egészen mostanáig.
Ennek eredményeképp Aliyev Új Azerbajdzsán Pártja – amelynek vezetője a first lady és egyben alelnök, Mehriban Aliyeva – és a hozzá lojális pártok uralják a 125 fős parlamentet.
A vezető ellenzéki Azerbajdzsáni Népi Front Párt (AXCP) hetedik alkalommal marad távol a választásoktól, mert csalásnak tartja. A Musavat párt azonban a sorozatos visszaélések és szabálytalanságok ellenére részt vesz rajta, mondván, hogy „még ha csak öt vagy tíz ember jelenik is meg, a választást érvényesnek tekintik”, mivel 2003 óta nincs részvételi küszöb.
Várhatóan a hatalomhoz lojális új generációs elit több tagja is bejut a parlamentbe. A vasárnapi választáson az indulók között van Samir Ahmadoglu Valiyev, Ahmad Valiyev volt képviselő és egyetemi rektor fia; Mahir Tahiroglu Suleymanli, Tahir Suleymanov befolyásos volt képviselő fia és Gunay Agamali, akinek apja, Fazail Agamali csaknem három évtizedes parlamenti veterán és az Anyaföld Párt vezetője.
Aliyev 2003-ban vette át a hatalmat haldokló apjától. Azóta mindig újraválasztják a nemzetközi megfigyelők szerint szabálytalan választásokon. Legutóbb februárban nyerte meg az előrehozott elnökválasztást.
