Csak akkor állítják le a „terrorellenes műveletet” a vitatott státuszú Hegyi-Karabahban, ha az örmény alakulatok leteszik a fegyvert – szögezte le İlham Əliyev.
A bakui védelmi minisztérium arról számolt be szerda reggel, hogy sikeresen folytatódik az előző napon bejelentett művelet, amelynek fő célja a szabotázsakciók megakadályozása, illetve a területen működő örmény katonai alakulatok leszerelése és kivonása.
Aláhúzták: csupán legitim katonai célpontokat támadnak, civileket és infrastrukturális létesítményeket nem.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb összecsapások az örmény–azeri határon
Később az azeri elnöki hivatal közleményt adott ki, amely szerint İlham Əliyev telefonon beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, és közölte, hogy a hegyi-karabahi örmény erők fegyverletétele az előfeltétele a „terrorellenes intézkedések” leállításának.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülést hívott össze az ügyben csütörtökre, mivel a nemzetközi közösség a jelek szerint szeretné elkerülni a régóta fennálló, az utóbbi évtizedekben kétszer is intenzív háborúba torkolló konfliktus ismételt kiéleződését a két volt szovjet tagköztársaság között.
Sajtójelentésekben csaknem harminc halottról és több száz sebesültről írtak már az első nap után, akik között gyerekek is vannak.
Az örmény többségű régió de facto emberi jogi biztosa tudatta, hogy két civil vesztette eddig életét, és huszonhárom megsebesült, köztük legalább nyolc kiskorú.
Ehhez kapcsolódóan: A blokád szigorításával Azerbajdzsán választás elé állítja a karabahi örményeket: megadják magukat, vagy éhen halnak
António Guterres, az ENSZ főtitkára a leghatározottabban felszólított az összecsapások haladéktalan beszüntetésére, továbbá a 2020-as tűzszüneti megállapodás és a nemzetközi humanitárius jog elveinek tiszteletben tartására.
Hasonlóan nyilatkozott az amerikai diplomácia vezetője is, aki egyúttal az Egyesült Államok „teljes körű támogatásáról biztosította Örményország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását”.
Ritka egyetértés körvonalazódott a helyzet kapcsán a Nyugat és Oroszország között azzal, hogy a Kreml is az erőszak, a vérontás leállítását, a civil áldozatok elkerülését sürgette mindkét fél részéről.
Kiadott közleményében a moszkvai külügyi tárca arra is kitért, hogy orosz békefenntartók segítik Hegyi-Karabah polgári lakosságát, egyebek mellett orvosi ellátást nyújtanak a rászorulóknak, valamint a kimenekítésben is részt vesznek.
Örményország hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán „az etnikai tisztogatás politikájának végigvitelére törekszik”, és leszögezte, hogy az örmény hadsereg nincs jelen Hegyi-Karabahban.
A jereváni védelmi minisztérium rámutatott, hogy ezzel az offenzívával megsértették a fegyvernyugvási egyezményt.
Nikol Pasinján örmény kormányfő mindenekelőtt Oroszországot és az ENSZ-t szólította fel minél előbbi cselekvésre a válság rendezése érdekében. A gyakran keleti NATO-ként is emlegetett, Oroszország által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének Örményország is tagja .
Ehhez kapcsolódóan: A baltás gyilkos esete után tíz évvel újraindultak a diplomáciai kapcsolatok Örményországgal
Az örmény fővárosban kedd este feldühödött tömeg gyűlt össze. A miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók összecsaptak a rendőrökkel. Sokan a kormányzati épületek elől oroszellenes szlogeneket skandálva átvonultak az orosz nagykövetséghez, azzal vádolva Moszkvát, hogy cserben hagyta őket.
Baku és Jereván évek óta vitában áll Hegyi-Karabah miatt. Az örmények által támogatott szeparatisták a kilencvenes évek elején egy háború során elfoglalták Azerbajdzsántól a főként örmények lakta régiót (és az azt körülvevő, etnikailag azeri hét körzetet). Mintegy harmincezer ember vesztette életét.
A konfliktus rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések eddig kevés előrelépést hoztak. A két fél 2020-ban újabb háborút vívott, amely mintegy hat hétig tartott. Az orosz közvetítéssel létrejött tűzszünet eredményeképpen Örményország elvesztette az ellenőrzést a régió egy része és hét szomszédos körzet felett.
