Ne hagyják magukat, lépjenek fel a jogellenes, környezetkárosító építkezések ellen – üzeni a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös kezdeményezése, amelyet pénteken mutattak be Balatonalmádiban. A civil szervezetek bevonásával indult kampány célja, hogy tájékoztassa a települések vezetőségét és lakosságát a meglévő jogszabályi lehetőségekről, hogy korlátozni tudják a Balaton védett területeit károsító, szabályellenes beruházásokat.
A Szabad Európa is rendszeresen beszámol olyan balatoni beruházásokról, amelyek rongálják a védett vízpartot és más természetvédelmi területeket. Az elmúlt években úgy tűnt, egy-egy kivételtől eltekintve az önkormányzatok vagy nem akarnak, vagy úgy érzik, nem tudnak fellépni a törvényellenes építkezésekkel szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Mit bír még ki a Balaton?
Több esetben a környezeti és építési jogszabályokból a szabadidejükben felkészülő helyi aktivisták nyomására sikerült egy-egy extrém méretű és/vagy a vízpartot károsító építkezést megakadályozni. Ennek ellenére sokan úgy látják, hogy a Balaton elesett, győztek a beruházók a környezetvédőkkel és a mindenki számára hozzáférhető vízpartok megmaradásáért küzdő helyiekkel szemben.
Ehhez kapcsolódóan: A Balaton túl van tűrőképessége határán
Ezen a helyzeten kíván most változtatni a Nagy Tavak Koalíciója és a TASZ közös kezdeményezése, a Balatoni Zöld Minimum. A két szervezet a június 9-i önkormányzati (és európai parlamenti) választásokhoz kapcsolódóan kéri a polgármester- és képviselőjelölteket, hogy támogassák a javaslataikat, amelyekkel segíteni szeretnék őket programjuk zöldítésében. A balatoni program lényegét Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke így fogalmazta meg: „Nem a partot kell az emberekhez igazítani, hanem az embereknek kell igazodniuk a parthoz!”
A civil szervezetek remélik, hogy így hozzájárulnak ahhoz, hogy az újonnan felálló önkormányzati képviselő-testületek jobban képviseljék a környezet- és természetvédelmi érdekeket a 2024 és 2029 közötti időszakban. Az önkormányzatok így olyan országos vállalásokhoz tudnak majd hozzájárulni, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében zöldfelületeink szénmegkötő képességének javítása és a biológiai sokféleség megőrzése. (Magyarország is jóváhagyta az EU biodiverzitási stratégiáját, amely szerint a biológiai sokféleség nem csökkenhet a Balaton vízgyűjtőjén sem.)
A Balatoni Zöld Minimum bemutatóján hat konkrét javaslatot ismertettek:
- Az új épületek parti sávban történő építésének megakadályozása és a harmincméteres törvényben rögzített parti sáv bővítése legalább száz méterre.
- A település területén található felszíni vizek, víztestek ökológiai állapotának javítása a természetesség növelésével.
- A meglévő zöldfelületek védelmével az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése és a hazai klímavédelmi törvényhez való hozzájárulás.
- A tó és a táj jó ökológiai állapotának csökkentése csak ott és olyan mértékben legyen megengedhető, ahol igazoltan kompenzálható a település határain belül más terület helyreállításával.
- A strandok klímaadaptációjában az árnyékolás mellett fontos, hogy a változó vízszinthez igazodó vízparti létesítmények és a partvédelem is elsődleges célkitűzés legyen.
- A településarculati kézikönyvekben meghatározott tájkarakter védelme, tekintettel a településre jellemző beépítésre és tájhasználatra.
Változtatási tilalom, környezetvédelmi bírság
A kezdeményezést elindító szervezetek emlékeztetnek rá: a javaslatok megvalósításához az önkormányzatok rendelkezésére állnak különböző jogi eszközök, mint például:
- általános helyi jogalkotás természetvédelmi szempontokkal;
- változtatási tilalom bevezetése az új helyi építési szabályzat elfogadásáig (maximum három év);
- telekalakítási és -beépítési tilalom a természet- és környezetvédelmi törvény érvényre juttatása érdekében bármikor az ehhez szükséges időtartamig;
- ideiglenes helyi védetté nyilvánítás három hónapig a terület károsodásának veszélye esetén vagy fokozottan védett élő szervezetek élőhelyének védelme érdekében;
- részvétel ügyfélként hatósági ügyekben (például környezetvédelmi, építési engedélyezési eljárás);
- demokratikus társadalmi részvételt erősítő intézkedések végrehajtása, például közmeghallgatások, lakossági fórumok tartása, részvételi jogalkotás, környezeti adatok közzététele;
- kisajátítás természetvédelmi és vízvisszatartási célokra;
- közterületi fák kivágásának tiltása és a magánterületen álló fás szárú növények kivágásának szabályozása;
- természetvédelmi, környezetvédelmi bírság kiszabása.
A TASZ szakértője, dr. Aujeszky Nóra a javaslatok megvalósításával kapcsolatban emlékeztetett: az önkormányzatoknak az alábbi törvényi kötelezettségei vannak:
- partnerségi eljárás lefolytatása a helyi építési szabályzat változtatásakor;
- új beépítési terület kijelölésekor a település területén a biológiaiaktivitás-érték nem csökkenhet, aminek érdekében a közigazgatási határon belül kompenzációs intézkedésre lehet szükség;
- az építési eljárásokat az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszerben kell megindítani;
- a környezetvédelmi törvény alapján települési környezetvédelmi program készítése, a környezet állapotának elemzése és értékelése, valamint a lakosság tájékoztatása évente legalább egy alkalommal;
- együttműködés a helyi és országos környezetvédelmi egyesületekkel, szakmai szervezetekkel;
- meglévő természeti értékek védelme, különös tekintettel a még meglévő természetes partszakaszokra.
A szakember kiemelte: az önkormányzati testületek például kötelező érvényű rendeletekkel (például azonnali hatályú ideiglenes védetté nyilvánítás, változtatási tilalom stb.) korlátozhatják a beépítéseket. Ráadásul ilyenkor az önkormányzat nem hivatkozhat a pénzügyi forrás hiányára. A jogász felhívta a figyelmet arra is, hogy védetté nyilvánítást bárki kezdeményezhet a település vezetésénél, és hogy természetvédelmi ügyek esetében csak a tényleges károkért jár kártérítés egy beruházónak (például egy meg nem épült szállodáért vagy lakóparkért nem).
Ehhez kapcsolódóan: A védett Balaton-part közelében szabálytalanul kezdhettek munkálatokba Örvényesen
A helyieknek lehetőségük van akár közérdekű bejelentésben felhívni az építési vagy környezeti hatóságok figyelmét a törvénysértőnek vélt ügyekre, akiknek harminc napon belül reagálniuk kell – így történt Pilismaróton a tervezett kavicsbánya ügyében. A képviselő-testületek helyi népszavazást is kezdeményezhetnek.
