Rohingya menekültek százezrei emlékeztek meg csütörtökön kivándorlásuk ötödik évfordulójáról Mianmarból Bangladesbe, miközben az Egyesült Államok, az Európai Unió és más nyugati országok azt ígérték, hogy továbbra is támogatják a menekültek igazságszolgáltatási törekvését a nemzetközi bíróságokon.
Csütörtökön jelentős fejlemény történt: az Egyesült Királyság újabb szankciókat jelentett be a hadsereghez köthető mianmari vállalkozások ellen.
Az Egyesült Királyság kormányának közleménye szerint a büntetőintézkedések érintik a Star Sapphire Group of Companies, az International Gateways Group és a Sky One Construction nevű céget, hogy korlátozzák a hadsereg fegyverekhez és bevételekhez való hozzáférését.
London is részt vesz a perben
Amanda Milling Ázsiáért felelős miniszter is megerősítette az Egyesült Királyság szándékát, hogy beszálljon a Gambia által Mianmar ellen 2019 novemberében indított perbe, mellyel a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon, az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfőbb bírói szervénél keresnek igazságot. A per dönt arról, hogy Mianmar megsértette-e a népirtásról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeit, amikor a katonaság 2016–17-ben fellépett a rohingyák ellen.
Banglades több mint egymillió rohingyát fogadott be, akik az elmúlt évtizedek alatt menekültek el Mianmarból. Közülük mintegy 740.000-en 2017 augusztusában lépték át a határt, miután a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletet” indított ellenük egy lázadó csoport támadásait követően. A mianmari biztonsági helyzet a tavalyi katonai hatalomátvétel óta romlott, és a visszaküldési kísérletek kudarcot vallottak.
Washington népirtásról beszél
Márciusban az Egyesült Államok úgy vélekedett, hogy a rohingyák elnyomása Mianmarban eléri a népirtás szintjét, miután a hatóságok megerősítették a civilek elleni tömeges atrocitásokról szóló beszámolókat. Ezeket a mianmari katonaság követte el az etnikai kisebbség ellen indított széles körű és szisztematikus hadjárata során. A muszlim rohingyák diszkriminációval szembesülnek a buddhista többségű Mianmarban, ahol legtöbbjüktől megtagadják az állampolgárságot és sok más jogot.
Bangladesi tisztviselők csalódottságukat fejezték ki a menekültek hazaszállítása miatt Mianmarba, miután 2017 óta legalább két visszaküldési kísérlet kudarcot vallott. Ám Sejk Haszina miniszterelnök azt mondta, hogy a repatriálás az egyetlen megoldás a válságra.
Banglades repatriálná őket
Az évforduló előestéjén Aszaduzzaman Kán bangladesi belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy országa azt szeretné, ha a menekültek biztonságosan visszatérnének Mianmarba.
„Banglades biztosítani akarja, hogy a rohingyák biztonságos körülmények közé térhessenek haza Mianmarba, ahol többé nem üldözik őket, és végre megkapják az állampolgárságot” – mondta.
„Sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy működjön együtt velünk a rohingya nép támogatásában, gyakoroljon nyomást Mianmarra a tömeges üldözés leállítása érdekében, és tegye lehetővé a rohingyák biztonságos hazatelepülését otthonukba” – mondta Kán.
A rohingyaválság ügye nemzetközi bíróságok elé került, ahol Mianmar tagadta a jogsértés vádját. A globális hatalmak azonban nem elégedettek a mianmari helyzettel.
A Nyugat aggódik
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is „elkötelezett az igazságosság és az elszámoltathatóság előmozdítása mellett” a rohingyák és minden mianmari esetében.
„Továbbra is támogatjuk a mianmari független nyomozói mechanizmust, a népirtásról szóló egyezmény hatálya alá eső ügyet, amelyet Gambia terjesztett a Nemzetközi Bíróság elé Burma ellen, valamint a világ olyan hiteles bíróságait, amelyeknek van joghatóságuk a burmai hadsereg atrocitásaival kapcsolatos ügyekben” – mondta Blinken.
A főképviselőnek az Európai Unió, valamint Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminisztere nevében is tett közös nyilatkozata kijelenti, hogy továbbra is aggódnak az ENSZ tényfeltáró missziójának megállapítása miatt, mely szerint az emberi jogok súlyos megsértése és a visszaélések következetes mintázata több esetben eléri azt a szintet, amely a nemzetközi jog szerint súlyos bűncselekménynek minősül.
„Elismerjük az elkövetők felelősségre vonására irányuló egyéb kezdeményezéseket is, köztük Gambia erőfeszítéseit a Nemzetközi Bíróság előtt, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy a mianmari hadsereg rohingyák ellen elkövetett atrocitásai népirtásnak minősülnek-e” – áll a közleményben.
„Megismételjük, hogy Mianmarnak eleget kell tennie a Nemzetközi Bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó végzésének” – teszik hozzá.
Az emberi jogi csoportok is
Emberi jogi csoportok, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch szintén cselekvést sürget.
A Human Rights Watch közleményében kijelentette: az évfordulónak arra kell ösztönöznie az érintett kormányokat, hogy tegyenek többet a mianmari hadsereg felelősségre vonása, valamint a rohingyák igazságszolgáltatása és biztonsága érdekében Bangladesben, Mianmarban és az egész térségben.
„A kormányoknak a rohingyák elleni pusztító hadjárat ötödik évfordulóját az elszámoltathatóság és az igazságszolgáltatás összehangolt nemzetközi stratégiájával kell emlékezetessé tenniük, a rohingyák hozzájárulásával” – mondta Elaine Pearson, a Human Rights Watch ázsiai ügyvezető igazgatója.
Banglades és Mianmar 2017 novemberében – Kína közvetítésével – kétoldalú megállapodást írt alá a menekültek hazaszállításáról. Banglades a hónap elején Kína segítségét kérte a rohingyák hazatelepítéséhez Mianmarba Vang Ji kínai külügyminiszter látogatásán.
