Bár hamarosan komoly áradások vonulhatnak le a Dunán, a bajai Petőfi-sziget árvédelme továbbra sem megoldott. Az ellenzéki városvezetés ugyanis hiába pályázott a terület fejlesztésére (mobilgátépítésre), a benyújtott dokumentációt a döntnökök javarészt bírálat nélkül visszaküldték, mivel Baja megyei jogú státuszt kapott, így a pályázati döntések parkolópályára kerültek.
„Baján a Duna mindenkori vízszintje már többször okozott komoly problémát, talán a legnagyobbat az 1956-os jeges ár idején. De később is éltünk meg védekezésre okot adó árvizeket” – idézte fel a bajai áradásokkal kapcsolatos emlékeit Széll Péter, Baja alpolgármestere. A város második emberét azután kerestük meg, hogy az elmúlt időszakban jelentős feszültség alakult ki a Petőfi-sziget árvízvédelme kapcsán, amit az elmúlt években pártoktól függetlenül szinte már mindenki próbált megszervezni, ám a helyiek által közkedvelt területet mégis rendre elöntötte a víz.
Tartós megoldás a területen nincs, a város a 20-25 éve meglévő ideiglenes, a zöld környezetbe belesimuló földgátakat használja, illetve az alkalmi védekezés nyújtotta eszközöket. Ezzel a sziget nagy részét sikerült biztonságossá tenni, ám néhány, mélyebben fekvő terület továbbra is nehezen védhető. Amikor 2013-ban az ’56-oshoz hasonló árvíz sújtotta Baját, az felszínre hozta az árvízvédelem összes problémáját.
„Az akkori önkormányzat pályázati forrás felhasználásával el is készítette a Petőfi-sziget árvízvédelmének tervét, ami a terület nagyobb részén kilencven centiméter magas, állandó beton mellvédfal megépítését írta elő, amihez nagyjából háromszor olyan mély, L alakú betonalap csatlakozott volna. Ilyen beton mellvédfal került volna a sziget város felőli oldalára is” – mondta Széll Péter. Ebből azonban a jelenlegi, ellenzéki polgármester (Nyirati Klára) által vezetett város nem kér.
A helyiek többsége nem akar betonfalat
A fideszes többségű Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által lelkesen támogatott betonfalak helyett ugyanis a helyi vezetés inkább a mobilgát kialakításában látja a jövőt. „Ez, bár jelentős földmunkával és betonalap készítésével járna, lényegében elkészülte után a földbe rejtve várná, hogy az addig egy raktárban várakozó mobil elemeket árvízi helyzetben felszereljék. Így a városkép és a látvány szempontjából mindenképpen előnyösebb lenne az alkalmazása ott, ahol szükséges” – indokolta meg az álláspontot Széll Péter. Hozzátette: az önkormányzat véleményével ráadásul a bajaiak többsége is egyetért, akiket korábban egy közvélemény-kutatás keretében kérdeztek meg arról, egyetértenek-e a korábbi terv által javasolt megoldással. Kiderült: a válaszadók nagy többsége nem kívánja az állandó betonfalat a Baját meghatározó városkép részeként viszontlátni.
Ez alapján az önkormányzat még 2020-ban úgy döntött, hogy csak a legnehezebben védhető terület mobilgáttal való védelmére és a sziget igencsak rozoga hídjának felújítására, illetve néhány ehhez kapcsolódó zöld elemre nyújtanak be pályázatot. Vagyis az előzetes tervezések során kalkulált 2,4 milliárd forintos árvízvédelmi összköltség helyett inkább 2,2 milliárd forintos támogatási összegre pályáztak, amihez a szükséges dokumentációt is benyújtották.
Megyei jogú város lett, visszadobták a pályázatát
Csakhogy a támogatási összeg helyett az illetékesek a benyújtott, részben bírálat nélküli papírokat küldték vissza, mivel az Országgyűlés döntése értelmében Baja megyei jogú státuszt kapott. „Ez természetesen nagyon megtisztelő, ám rövid távon azzal a következménnyel jár, hogy a városnak fenntartható városfejlesztési stratégiát kell készítenie, és amíg azt nem fogadják el, addig Baja pályázatait nem lehet benyújtani.” Sem az újakat, sem a régebbieket. Pedig a Petőfi-sziget árvízvédelme mellett az Attila utca teljes felújítása és a város turisztikai célú fejlesztése is kiemelten szükséges lenne.
Megkerestük a mobilgát ügyében a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot, valamint Zsigó Róbertet, a térség jelenlegi (fideszes) országgyűlési képviselőjét, Baja korábbi polgármesterét is. Elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy
- szerintük mi lehet az oka az árvízvédelem szempontjából bástyának tekinthető város gátépítéssel kapcsolatos késlekedésének;
- szerintük miért lenne a város szempontjából előnyösebb egy állandó betongát létesítése;
- szerintük várhatóan mikor rendeződhet a gátépítés ügye Baján.
Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
