Elvenné a jogot ahhoz az önkormányzatoktól Lázár János, hogy külsős közbeszerzési tanácsadókat alkalmazzanak, arra hivatkozva, hogy nem hatékony és pazarló a rendszer. Hódmezővásárhelyi polgármesterként és miniszterként korábban ő maga futtatott így kormányközeli cégeket.
„Decemberben tájékoztatott a rendőrség, hogy nyomozást folytat versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Ebben a levélben bekérték a bevont szaktanácsadókkal kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumokat is” – válaszolta nekünk Csőzik László érdi polgármester nevében az önkormányzat sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk, hogy áll az „óvodakartellként” jellemezhető ügy a városban.
Az Átlátszó írta meg tavaly év végén, hogy Csőzik László érdi polgármester feljelentést tett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon nyolc óvodaépítési beruházás miatt kartellezés gyanújával. (A polgármester az OLAF-nak is bejelentést tett.)
Alpolgármester oviközelben
Egy belső vizsgálat szerint ugyanis az óvodaépítési tenderekre ugyanazokat a cégeket hívták meg, a benyújtott pályázatok feltűnő hasonlóságot mutattak, a legnagyobb nyertes cég pedig kapcsolatba hozható az óvodaügyekért felelős volt fideszes alpolgármesterrel. A belső jelentésben szereplő egyik cég az Ész-Ker Zrt., így most ennek dokumentumai is a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon vannak.
Ehhez kapcsolódóan: A Transparency International korrupciós listáján idén Magyarország lett a legrosszabban teljesítő az EU-ban.
Az Ész-Ker alapesetben csak az egyik lenne a sok korrupciós ügy között, még azzal sem lenne unikális, hogy – mint később látni fogjuk – a társaság közbeszerzési tanácsadói működése erősen kötődik az állami vagy fideszes megrendelésekhez. (A cég 2019-ben WIT Zrt.-re változtatta a nevét.)
Amiért az Ész-Ker most külön is érdekes, hogy főszereplője volt annak a – Lázár János által hódmezővásárhelyi polgármesterként, majd Miniszterelnökséget vezető miniszterként is követett – gyakorlatnak, hogy állami/önkormányzati közbeszerzési pályázatok lebonyolítását külsős tanácsadókra bízták. Lázár János pedig immár építési és beruházási miniszterként komoly fordulatot hajt végre.
Szűkülő hatáskörök
A minisztérium törvénytervezete szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházások esetében nem az önkormányzat, hanem egy állami szervezet bonyolítaná le a közbeszerzést. Ez jelenleg építési beruházások esetében egymillió euró, vagyis körülbelül 390 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb önkormányzati építési beruházás tendereztetését államosítanák, amivel például Botka László szegedi polgármester szerint (a HVG idézte a véleményét) jelentősen csökkentenék az önkormányzatok hatáskörét.
A törvénytervezet indoklása szerint a kormány célja, „hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert annak érdekében, hogy Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön”.
Ezeket nem nehéz antikorrupciós célként interpretálni, ezért is érdekes felidézni az állami/önkormányzati közbeszerzések lebonyolításának eddig jellemző gyakorlatát – benne az Ész-Ker jelentős szerepével.
Ülőbútorból közbeszerzés: így változtass tevékenységet!
Valószínűleg kevés magyar vállalkozás vált olyan sikeresen profilt, mint az ÉSZ-Ker Zrt. A társaságot a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2003-ban még építőipari profillal alapították Csömörön, tevékenységei között olyanok szerepeltek, mint (főtevékenységként) épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, tároló fatermék gyártása, ülőbútor gyártása, emelő-, anyagmozgató gép gyártása, festés, vakolás.
Ehhez kapcsolódóan: Újszentiván polgármestere még a börtönből is bizniszelt a magyar állammal.
2006 februárjában aztán Ürömre helyezték át az Ész-Ker székhelyét, éppen oda, ahol Kárpáti Péter György (a 2020-ban elhunyt Kárpáti György olimpiai vízilabdázó fia) bejelentett állandó lakcíme is található. Róla régóta úgy ír a sajtó mint Lázár János régi barátjáról, és a minősítést egyik szereplő sem cáfolta. (De az Opten szerint köze van az Event Star Kft.-hez is, amely már – egy korabeli Origo-cikk szerint – 2002-ben megrendeléseket kapott az állami rendezvényeket szervező Happy Endtől.)
Kárpáti Péter György be is szállt ekkor a cégbe, amelynek tevékenysége hamarosan kibővült például üzleti tanácsadással, mérnöki tanácsadással, máshova nem sorolt egyéb gazdasági tanácsadással. A Kárpáti Péter György felbukkanása előtti évek mérlegadatai még egy tipikus magyar kisvállalkozást mutatnak nagyságrendileg háromtól tizennégymillió forintig terjedő pénzforgalommal, pár százezertől szintén bő tízmillió forintos nyereséggel vagy éppen mínuszokkal.
Mertek nagyok lenni
Aztán hirtelen megindul a hajó, 2008-ban már 110 millió forintot meghaladó bevételei vannak az Ész-Kernek (32,6 millió forint adózott eredménnyel), egy évvel később pedig 140 millió forint fölé kúszik a mutató, 34,8 milliós adózott eredménnyel. Mára pedig az Ész-Ker/WIT Zrt. milliárdos nagyságrendben nyert el kormányzati vagy állami szervektől megbízásokat, főleg közbeszerzési tanácsadásra.
A cég felfutása erős párhuzamot mutat Lázár János politikusi tevékenységével. Az első igazán komoly megbízást, egy 129,6 millió forintos közbeszerzési tanácsadói szerződést is a hódmezővásárhelyi önkormányzattól kapta az Ész-Ker a Népszava cikke szerint (Lázár János 2002–2012 között volt Hódmezővásárhely polgármestere) még 2007-ben, amelyet 2010-ben egy 288 milliós megbízás követett. Az Ész-Ker 2009-ben telephelyet is létesített Hódmezővásárhelyen, amely 2017. szeptember 30-ig működött.
Ehhez kapcsolódóan: A korrupt közbeszerzések képzik az egyik fő forrását az illegális pártfinanszírozásnak, erről háromrészes tényfeltáró cikksorozatban számoltunk be.
Az Ész-Ker hamar szintet lépett, mostanra számos nagy állami szervezetnek teljesít(ett) megbízásokat, köztük a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, a Nemzeti Választási Irodának, a Nemzeti Fejlesztési Programirodának és a Miniszterelnökségnek.
Utóbbinál érdemes megállni egy kicsit. Lázár János 2012–2014 között előbb államtitkár volt a Miniszterelnökségen, majd 2014 után négy évig miniszter. Az Ész-Kerhez ekkor kezdett csak dőlni a közpénz. Mint a 24.hu akkor megírta, 2015–2017 között a Miniszterelnökség a közbeszerzési ellenőrzések zömét, a közbeszerzési felügyeleti ellenőrzési főosztály ellenőrzési feladatainak 78–91 százalékát kiszervezte.
Sokat akart a…
A legnagyobb dobás kétségtelenül az a 4,8 milliárd forintos keretmegállapodás volt, amelyet a 24.hu cikke szerint az Ész-Ker az SBGK Ügyvéd Irodával konzorciumban nyert el uniós közbeszerzések felügyeletére. Egy másik, 4,99 milliárd forintos keretszerződés fő kedvezményezettje szintén az Ész-Ker–SBGK-konzorcium volt, de ez hazai finanszírozású pályázatokra szólt.
Az SBGK arról ismert, hogy Bajkai István volt terézvárosi alpolgármester, Fidesz-képviselő irodája, amely Orbán Ráhel jogi képviseletét is ellátta már. Csakhogy ez a jelek szerint túl nagy falat volt: mint az idézett 24.hu-cikkben olvasható, egy utólagos uniós auditorvizsgálat kimutatta, hogy 29 uniós pályázatból 24-ben súlyos hibák voltak, ezért több mint százmilliárdos közösségi forrás került veszélybe.
Gulyás Gergely takarít
Talán ennek is volt köszönhető, hogy miután a 2018-as választásokat követően Gulyás Gergelyhez került a Miniszterelnökség, az új tárcavezető egyik első dolga volt megszüntetni a külsős tanácsadói szerződéseket a közbeszerzéseknél. A 4,8 milliárdos uniós keretszerződésből addig 3,5 milliárd forintot használtak fel.
Kárpáti Péter Györgyéknek nem kellett sokáig bánkódniuk: a következő évben – mint a Népszava megírta – a Magyar Turisztikai Ügynökség nettó 1,9 milliárd forintos közbeszerzési tanácsadói tenderét nyerték el. A lap úgy fogalmazott, az MTÜ ráadásul éppen olyan területeken kérte a cég szakértelmét – kempingberuházásoknál, kikötő- és hajóparkfejlesztésekhez kötődő közbeszerzéseknél –, amelyekben Orbán Ráhel férje, Tiborcz István az elmúlt években aktív volt üzletileg.
Ehhez kapcsolódóan: 35 évre Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek a magyar autópálya-koncessziók, az erről szóló szerződésnek éppen a lényege titkos.
A cég és Tiborcz István egyébként korábban szoros kapcsolatban állt: az Index még 2016-ban írta meg, hogy az Ész-Ker volt az egyik főszereplője az Elios-botránynak is. Mint ismert, Tiborcz István cége számos önkormányzatnál kapott lehetőséget ledes közvilágítási rendszerek telepítésére.
Az új világítótestek azonban sok helyen kiverték a biztosítékot a lakóknál, mert nagyon gyenge fényt adnak, ráadásul az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is súlyos szabálytalanságokat talált, megállapította többek között, hogy a magyar hatóságok még azután sem vonták meg a kedvezményezettektől a kifizetett támogatást, hogy a csalások kiderültek.
Az Ész-Ker Vácott, Siófokon és Miskolcon adott közbeszerzési tanácsokat. A kormány végül ötszázmilliárd forintnyi uniós forrás visszatartását vállalta be annak érdekében, hogy ne keletkezzen hosszú jogvita a bizottsággal. Az Ész-Ker most már egy rendőrségi feljelentésben is szerepel.
Számokba fojtva
„Mi 2020-ban tudtuk késedelmes teljesítésre hivatkozva felbontani a szerződést az Ész-Kerrel, miután sorra hozták ki eredménytelennek a közbeszerzési pályázatainkat, így nem tudott fejlődni a város, nem tudtunk dolgozni. Számomra egyértelmű, hogy ez Lázár János utasítására vagy legalábbis az érdekei szerint történt, ő akkor azt akarta bebizonyítani, hogy ha nem ő vezeti a várost, akkor nincs fejlődés” – mondta a Szabad Európának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, aki egy 2018. februári időközi választáson győzte le a Fidesz jelöltjét.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint az Ész-Ker nagyon drágán és nem jól dolgozott. 2015-ben 52,4 millió, egy évvel később 2,2 millió, 2016-ban 23,96 millió, végül 2018-ban, megválasztása évében is „a megörökölt szerződések alapján” 28,4 millió forintról állított ki számlát az önkormányzat felé.
„Lázár János és az Ész-Ker idejében előre lehetett sejteni, hogy ki nyeri az egyes pályázatokat, még ha formálisan többen is indultak a tenderen. Lázár János alig néhány baráti cége olyan területeken is nyert feltűnően magas árai ellenére, ahol semmilyen tapasztalattal és referenciával nem rendelkezett. Ráadásul a Lázár minisztériumához sorolt Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzések lebonyolításában érintett Ész-Kert vonta be a szakterület ellenőrzésébe, ami összeférhetetlen, és az Európai Unió előírásainak sem felelt meg” – mondta Márki-Zay Péter.
A polgármester a Korrupciókutató Intézet értékelését is idézte lapunknak, amely szerint ezekben az években kilencvenszázalékos volt a korrupciós kockázat a hódmezővásárhelyi önkormányzat működésében, ami az ő megválasztása után gyorsan lement tíz százalék alá. Márki-Zay Péter nem tudta megmondani, miért kellett az Ész-Kernek telephely a városban, „hacsak nem azért, hogy újabb kiszervezett tevékenységeket lássanak el Lázár János érdekében”.
Mint mondta, sokat spórolnak azzal, hogy már nem a cég bonyolítja a közbeszerzéseket, hanem az önkormányzaton belül erősítették meg a négyfős beszerzési csoportot, „a város mostani jegyzője pedig egy korábbi kiváló közbeszerzési tanácsadónk. (…) Így például volt olyan projektünk, ahol nyolcvanmillió forintot, mintegy harminc százalékot tudtunk spórolni ahhoz képest, mint amire a munkát még az Ész-Ker idején bonyolított közbeszerzésben taksálták.”
Természetesen megkerestük az Építési és Beruházási Minisztériumot is, hogy kérjük Lázár János véleményét, amint kérdéseinkre válasz érkezik, közölni fogjuk.
Cikkünk megjelenése után megkereste lapunkat a Közbeszerzési Döntőbizottság Márki-Zay Péter nyilatkozatával kapcsolatban, amiben a hódmezővásárhelyi polgármester azt mondta: “Ráadásul a Lázár minisztériumához sorolt Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzések lebonyolításában érintett Ész-Kert vonta be a szakterület ellenőrzésébe, ami összeférhetetlen, és az Európai Unió előírásainak sem felelt meg”. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint ezzel szemben a valóság az, hogy „a Közbeszerzési Döntőbizottság az Országgyűlés alá rendelt független, országos hatáskörrel rendelkező szerv, feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslati eljárás lefolytatása és soha nem szervezett ki ellenőrzést”.
