Ahogy közeledik Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, és egyre több szó esik az ukrajnai harcok leállítását célzó összehangolt erőfeszítésekről, Oroszország fokozza hónapok óta tartó kezdeményezését a harctéren. Ukrajna küszködik.
Oroszország magához ragadta a kezdeményezést az ukrajnai frontokon, szeretné bebetonozni elért eredményeit az esetleges béketárgyalások előtt Kijevvel. A legalább nyár közepe óta tartó offenzívában az orosz erők felgyorsították az előretörést, gyengítik az ukrán csapatokat az 1100 kilométeres frontvonal mentén: délen Vuhledar és Pokrovszk közelében, északabbra Csasziv Jarnál és Kupjanszknál, és még Kurszkban is, abban az orosz régióban, ahol Ukrajna augusztusban meglepetésszerű inváziót hajtott végre.
Moszkva több mint 12 ezer észak-koreai katonát is a szolgálatába fogadott, és megkezdte a telepítésüket Nyugat-Oroszországba. Amerikai és ukrán tisztviselők szerint azért, hogy teljesen kiszorítsák Oroszország területéről az ukrán erőket. „Mindannyian tudjuk, nem árulok el katonai titkot, ha azt mondom, hogy a frontunk összeomlott” – mondta meglepően erős nyilvános értékelésében október 29-én Dmitro Marcsenko ukrán vezérőrnagy. Később bejelentette a lemondását, amiben sokan büntetést látnak az őszinteségéért.
Ukrajna a hétvégén bemutatót tartott vitézségből, rengeteg drónt küldött Moszkva és fél tucat másik orosz terület ellen. A támadás, amely miatt zavar keletkezett a légi forgalomban – de a károk egyébként csekélyek voltak – a maga nemében a legnagyobb volt azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját.
Mindez azt jelenti, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja újabb kritikus fordulóponthoz közeledik, nő a nyomás a tűzszünet vagy a békemegállapodás érdekében, ami szüneteltethetné vagy teljesen leállíthatná a közel 33 hónapja tartó harcokat. A nyomást fokozza Donald Trump megválasztása, aki hangosan bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek mértékét. Többször azt ígérte, hogy gyorsan véget vet a konfliktusnak, bár részleteket alig közölt.
Joe Biden elnök leköszönő adminisztrációja – amely közel hatvanmilliárd dollárnyi fegyvert és felszerelést juttatott Ukrajnának, és még sokkal többet más segélyek formájában – a türelmetlenség jeleit mutatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és győzelmi tervével szemben, amelyet az „igazságos béke” útjaként hirdetett meg.
„Oroszország megpróbálja a lehető legtöbb előnyt elérni, és bebizonyítani, hogy képes a belátható jövőben is fenntartani a harcok intenzitását; egyrészt hogy új valóságot teremtsen a helyszínen, másrészt hogy minél nagyobb befolyást gyakoroljon az olyan kérdésekre, mint Ukrajna NATO-tagságának kilátásai” – mondta Mikola Beljeszkov, az ukrán kormány által vezetett Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója.
„Nincs visszaút a normalitáshoz”
Eközben Moszkva és Kijev is rendkívül sok embert veszít. Oroszország széles társadalmi bázisból merítve, kivételesen magas bért és juttatásokat ígérve feltöltötte katonái sorát újoncok bevonásával, akiknek száma becslések szerint hatszázezerre nőtt. Tony Radakin tengernagy, brit védelmi vezérkari főnök a BBC-nek azt mondta, hogy az október volt a legrosszabb hónap az orosz áldozatok tekintetében: számuk napi 1500 körül volt. Ukrajna, ahol csak a halottak száma a becslések szerint meghaladja a nyolcvanezret, küszködik a toborzás fenntartásával és csapatai megerősítésével.
Míg a Kreml nagyobb célkitűzései ennél sokkal messzebbre mutatnak, az egyik következetes cél ukrán területek, köztük a jelentős iparral bíró Donyecki és Luhanszki terület, vagyis a Donbász teljes elfoglalása.
Annak ellenére, hogy többször visszaverték őket, az orosz csapatok jelenleg Ukrajna területének mintegy húsz százalékát birtokolják, és napról napra többet foglalnak el. Oroszország tágabb politikai céljai közé tartozik az ukrán kormány megdöntése, ami a belátható jövőben kevéssé valószínű. Kijev NATO-csatlakozásának megakadályozása továbbra is fő prioritás. Ugyancsak valószínűtlen belátható időn belül az, hogy Ukrajna elérje a célját, és visszaszerezze az irányítást az egész ország felett, beleértve a Krímet. Kijev igyekszik meggátolni Oroszország további területszerzését Ukrajnán belül, és meg akarja tartani az orosz területeket a kurszki régióban.
„Mindkét fél előnyhöz akar jutni az esetleges tárgyalások előtt – mondta Eric Ciaramella, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának Oroszországgal és Ukrajnával foglalkozó tisztviselője. – Az ukránok számára Kurszk nagy szerepet játszik ebben – bár végül nem hozta azt az előnyt, amit Kijev remélt, és most Ukrajna ottani pozíciói egyre gyengébbnek tűnnek.”
Ukrajna első számú katonatisztje, Olekszandr Szirszkij vezérezredes november 12-én közölte, hogy a Kurszki területre utazott, amely Zelenszkij szerint alkualapként szolgálhat bármilyen tárgyaláshoz Oroszországgal. Szirszkij védeni látszott a kurszki behatolásról hozott döntést, amelyet több külső megfigyelő megkérdőjelezett, amiért tapasztalt ukrán egységeket vont el a harctér más részeiből – különösen három olyan pontról, amelyekre komoly orosz nyomás nehezedik. „Ez a több tízezer ellenséges katona a legjobb orosz rohamegységekből megrohamozta volna az állásainkat Pokrovszk, Kurahove vagy Toreck irányában, ami jelentősen rontotta volna a fronthelyzetet” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Medvegyev szerint Európa próbálja eszkalálni az ukrajnai konfliktust Trump győzelme után
A béke ára
Trump és leendő alelnöke, J. D. Vance jelezte, hogy keményebben próbálják majd rábírni a tárgyalásokra Ukrajnát. Nem jelentettek be konkrét tervet a két oldal tárgyalóasztalhoz ültetésére, a legmagasabb rangú orosz tisztségviselők – köztük Putyin – pedig jelezték, hogy a Kreml álláspontja nem enyhül.
Az az ember, akiről Trump bejelentette, hogy új nemzetbiztonsági tanácsadója lesz, közben előállt egy ötlettel arra, hogyan bírhatnák rá a Kremlt a tárgyalásokra. „Amerika gazdasági befolyást gyakorolhat, beleértve a cseppfolyósított földgáz exportjának szüneteltetését és a jogellenes orosz olajeladás visszaszorítását, hogy asztalhoz ültesse Putyin urat – közölte Michael Waltz a The Economistban megjelent november 2-i véleménycikkében. – Ez a terv jobb a Fehér Ház jelenlegi megközelítésénél, amelynek nincs kinyilvánított célja, viszont holtponthoz vezet, ha Oroszország elfoglal néhány ukrán területet. (…) A jelenlegi út csak több időbe, vérbe és pénzbe kerül.”
Olekszandr Daniljuk egykori ukrán katonai és hírszerzési főtanácsadó azt állítja: naivitás azt gondolni, hogy Oroszországnak egyáltalán szándékában áll bármiről tárgyalni. „Az ő politikai céljuk a világbiztonság szerkezetének lerombolása vagy legalább újragondolása – mondja. – Azt jósolom, hogy Oroszország arra fogja használni a tárgyalásokat, hogy visszafogja a nyugati támogatást Ukrajnának, és folytassa szentségtelen keresztes hadjáratát a Nyugat ellen. (…) Nincs visszaút a normalitáshoz – véli. – Ez egy globális háború, amelyben a Nyugat nyerhet vagy vereséget szenvedhet.”
Ukrajna attól tart, hogy a Nyugaton úrrá lesz a türelmetlenség. Sok tisztviselő attól fél, hogy a Trump-adminisztráció hajlandósága a támogatás mérséklésére végül Kijev feláldozásához vezet. „Sok szó esett arról, hogy engedni kell Putyinnak, meg kell hátrálni, engedményeket kell tenni – mondta Zelenszkij az Európai Politikai Közösség november 7-i ülésén. – Ez elfogadhatatlan Ukrajnának és öngyilkosság egész Európa számára.”
