Magyar Péter mindenhol: kormánypártnak és ellenzéknek is az elmúlt 15 évben nem látott kihívást okoz a NER-felső-középről dezertáló korábban sértett ember, ma már politikus. Történtek azért más dolgok is a héten a kampányban.
Szombaton hivatalosan is elindult a kampány, a következő két hétben gyűjthetik az ajánlásokat a jelöltek és a jelölő szervezetek az idén együtt tartott önkormányzati és EP-választásra.
Magyar Péter, Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra is a Széll Kálmán téren kezdte a kampányát szombat délelőtt, Márki-Zay Péter is ott volt. Hidvéghi Balázs, Szentkirályi kampányfőnöke nem fogott kezet Magyarral, akinek a standjánál jóval többen álltak sorban, mint a Fideszénél. Délre – több helyszínen gyűjtve – össze is szedte a szükséges 20 000 ajánló aláírást, ahogy a Fidesz is.
A kampány persze már hetek, hónapok óta tart. A regnáló polgármesterek turbófokozatba tették az eredménykommunikációt és az osztogatást. Hogy két szövetségest hozzunk példának: Karácsony Gergely hosszú posztokban tematikusan sorolja ciklusa eredményeit, a ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina pedig azt adta közre, hogy Ferencváros önkormányzata hatvanezer forinttal támogatja minden 23 év alatti nappali tagozatos, Ferencvárosban lakó diák jogosítványszerzését.
Magyar Péter mindent összezavart. Nemcsak EP-listát állít, de az önkormányzati választáson indulók mögé is odaáll. „Arra már nem lesz időnk, hogy saját jelölteket indítsunk az önkormányzati választáson. Viszont várjuk azon független polgármester- és képviselőjelöltek jelentkezését, akik úgy látják, hogy azonosulni tudnak a Talpra Magyarok Közössége és a TISZA párt céljaival és víziójával. Kérjük, hogy küldjék el a megkeresésüket egy önéletrajzzal és egy rövid koncepcióval a településük és hazánk kapcsán” – hirdette meg. Úgy tudjuk, jelentkeztek is civilek szép számmal.
Magyar Péter bejelentése szerint alig két nap alatt több mint 95 ezren szavaztak a Tisza Párt (Magyar pártja) EP-képviselőjelöltjeire. A szavazás alapján (de nem pont azt lekövetve, hiszen pl. Magyar lesz a listavezető, de ő nem megy Brüsszelbe) állították össze EP-listájukat, rajta csak civilekkel, akik Magyar felhívására jelentkeztek.
A Momentum megroggyant Magyar színre lépésétől, a Kutyapárt visszaesését fékezi pártelnöke fölényes győzelme a XII. kerületi előválasztáson, az „óbaloldal” pedig (kiegészülve Karácsonnyal és törpepártjával) összefogással reagált az új kihívásra: a Kutyapárt, majd Magyar fellépéséig az ellenzék vezető pártjának számító DK, az eltűnőben lévő MSZP és az igazából sosem létező Párbeszéd közös listával indul az EP-választáson, és terveik szerint 2026-ban az országgyűlésin is. Gyurcsány Ferenc visszaszerezte egykori pártját, az MSZP-t.
A két választás egy napon rendezése és Magyar felbukkanása megnövelte a választási kedvet. Az Európai Parlament utolsó, a júniusi választások előtti felmérése szerint tíz EU-s választóból hat szavazni készül az EP-választáson, ami tizenegy százalékkal magasabb részvételi arányt jelentene 2019-hez képest. Persze nem biztos, hogy tényleg szavazni is fognak – a részvétel nehezebben becsülhető meg a pártpreferenciáknál. Azt az állítást minden tagállamban nagy többséggel támogatták a megkérdezettek, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet még fontosabbá teszi a szavazást.
A magyar válaszadók hetven százaléka szavazna az európai választásokon – az uniós átlag hatvan százalék.
Pozitív képe az EU-ról viszont csak a magyarok negyvenhat százalékának van. Lassan azért erodálódik a magyarok EU-pártisága a kormány évtizedes, szívós propagandájának köszönhetően.
Fideszes készülődés
„Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos információ, átadsz?” Egy 2019 szeptemberében zajlott telefonbeszélgetésben Görgényi Ernő kormánypárti gyulai polgármester arra buzdította (ahogy manapság divatos mondani: passzív-agresszíven) Torma Béla fideszes helyi képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy szegje meg munkahelyi szabályzatát, és szóljon neki, mikor mit terjeszt helyben – fizetett megrendelésként – a posta (konkrétan egy polgármester-ellenes szóróanyagot). Hangfelvétel készült róla, ki is szivárgott, a Narancs meg is írta.
Egy Magyar Nemzet-cikk nyomán indítja első vizsgálatát a mentelmi joggal is védett, Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal. Lánczi ugyanis „gyanítja”, hogy „külföldről finanszírozzák” Magyar Péter mozgalmát. A Magyar Nemzet a 2022-es ellenzéki kampány kommunikációs munkáinak nagyobb részét végző Datadatot vélte fölfedezni Magyar mögött.
A Datadat Professional Kft. ügyvezetője, Szigetvári Viktor közleményben utasította vissza a Magyar Nemzet állításait. „Szemben a Magyar Nemzet ma megjelent hazug állításával, sem a Datadat Professional Kft., sem a korábbi Datadat GmbH jogutódja nem áll üzleti kapcsolatban sem Magyar Péterrel, sem pedig más, hozzá kapcsolható párttal vagy egyesülettel. Minden más ezzel ellentétes állítás hazugság. Társaságainkat a propagandasajtó nem kereste ezen téves információ közlése előtt” – írta.
Költségvetési csalás bűntette miatt rendelt el nyomozást a NAV a Civil Összefogás Fórum óriásplakátjait menedzselő cég ellen – ezt Polt Péter legfőbb ügyész árulta el. Ahogy a 24.hu írta, a legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére írta meg a nyomozás tényét.
Vadai már tavaly szeptemberben kérdezte Polt Pétert arról, hogy honnan van egymilliárd forintos plakátkampányra pénze a Kövess minket 2022 Kft. nevű, amúgy veszteséges cégnek, amely fideszes szervezethez köthető. A Kantar Media adatai szerint a cég több mint egymilliárd forintot költött az ellenzéki politikusok feje fölött Háborúpártiak felirattal operáló kampányra, miközben a Kövess minket 2022 Kft. háromszázmillió forint veszteséggel zárta első két évét.
„Ha normálisan viselkedik egy polgármester, és nem a különbözőségeket keresi és nem a feszültséget gerjeszti, akkor lehet együttműködést találni” – utalt 2019-ben elvesztett városa polgármesterére, Márki-Zay Péterre Lázár János miniszter.
Lázár szerint „a városnak van szüksége a kormányra, és nem a kormánynak a városra, ez legyen világos mindenki előtt”. Botka és Karácsony is meg tudott velük állapodni – tette hozzá.
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint mivel a június 9-i választások tétje óriási (háború vagy béke), „az EP-kampányok történetének legerőteljesebb kampányára készülnek”: ötvenezer aktivistával indulnak neki, szombattól több mint ezer helyen standolnak majd, szinte minden településen ott lesznek. Akik pedig „felhatalmazták őket erre”, azokhoz személyesen is elmennek.
Ha a budapestiek bizalmat szavaznak nekem, kiszabadítom a fővárost Gyurcsány fogságából – mondta zárt körű kampánynyitóján Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje.
Budapest főispánja, Sára Botond lesz a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje a VIII. kerületben a június 9-i önkormányzati választáson – jelentette be a józsefvárosi Fidesz Facebook-oldala. Sára 2018 és 2019 között volt már a VIII. kerület polgármestere. A 2019-es önkormányzati választáson újraindult, de mindössze 269 szavazattal kikapott az ellenzéki pártok és szervezetek által támogatott Pikó Andrástól. Aztán 2022-ben képviselőjelöltként is elindult a parlamenti választáson, akkor Jámbor András győzte le. Orbán Viktor 2020 januárjában kinevezte a fővárosi kormányhivatal vezetőjének; 2022 júniusa óta a tisztséget főispánnak nevezik.
Egyetlen regnáló kormánypárti kerületi polgármester és kompenzációs listáról a Fővárosi Közgyűlésbe bejutott képviselő sem kapott bejutó helyet a Fidesz még nem nyilvános budapesti listáján – tudta meg lapunk. EP-képviselői felét is lecseréli a párt.
Ellenzék
A szélsőjobboldali pártok brüsszeli kongresszusát – a főszereplők között Orbán Viktorral – egy helyi polgármester (aki egyébként török származású, és nagy híve Orbán barátjának, Erdoğannak) akadályozta egy napig, amíg a bíróság közbe nem lépett. A nyolcvanéves Koltai Róbert színész fellépését a helyi művházban pedig az ócsai fideszes polgármester. Ekkor a hatóság nem lépett közbe.
Megnőtt a Fidesz esélye Ferencvárosban. Miután Baranyi Krisztina polgármester nem volt hajlandó tárgyalni az ellenzéki pártok kerületi képviselőivel (kivéve LMP-s alpolgármesterét), összefogtak, és ráindulnak Baranyi egyéni jelöltjeire – pontosabban újráznak képviselői helyeikért. Sőt már a kerületet húsz évig vezető, egykor szabaddemokrata polgármestert, Gegesy Ferencet is rábeszélték a polgármesteri visszatérésre (vagy a megkísérlésére). Gegesy konfrontáció és látványpolitizálás helyett szakmai városvezetést ígért indexes interjújában.
Fokozhatja a zűrzavart az ellenzéki szavazó fejében, hogy míg Karácsony Gergely Baranyit támogatja, a Párbeszéd helyi politikusa pártja elnökségi engedélyével megy szembe egyéni jelöltként Baranyi jelöltjével.
Pécsen is nagy a káosz. A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület (MPE) az LMP-közeli Pécs Most Egyesülettel összefogva minden pécsi választókerületben jelöltet indít az önkormányzati választáson. Az MPE 2019-ben még a jelenlegi városvezetés jelölőszervezete volt.
Péterffy Attilát, Pécs ellenzéki polgármesterét az MSZP, a DK, a Momentum és a Jobbik mellett civilek is támogatják, és minden választókerületben be is jelentették a jelölteket. A Fidesz–KDNP pártszövetség Pécsen az Összefogás Pécsért Egyesület jelöltjeivel egészülve indul, polgármesterjelöltjük Csizmadia Péter lesz.
A Mi Hazánk és a Kutyapárt is indul minden körzetben. Utóbbinak nincs polgármesterjelöltje, és lényegében ugyanezt jelentette be az MPE–PME-szövetség.
A DK – ami a momentumos jelöltet támogatta a hegyvidéki előválasztáson - minden egyéni körzetben jelöltet állít, és helyi képviselője, Élő Norbert elindul polgármesterjelöltként – jelentette be a politikus. Donáth Anna Momentum-elnök szerint „A XII. kerületben Kovács Gergő megnyerte az előválasztást. Ő a jelölt, akit támogatni kell, ő az az ember, aki jogot szerzett arra, hogy leváltsa a helyi Fideszt. A Kutyapárt egyéni jelöltjeivel szemben elindulni súlyos hiba, és a Fidesz malmára hajtja a vizet.”
A DK szerint viszont a Kétfarkú Kutyapárt saját korábbi ígéretével ellentétben sorra állít új polgármester-jelölteket a fővárosban – nemcsak a Fidesz vezette kerületekben, hanem például az I., a III. és a VII. kerületben is, ahol öt évvel ezelőtt győztes, sikeres ellenzéki polgármesterek dolgoznak.
Juhász Péter volt civil aktivista, majd a 2018-as választás után megszűnt Együtt nevű párt egykori elnöke nyerte a belvárosi előválasztást, így ő lesz a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter ellenzéki kihívója a júniusi önkormányzati választáson. Kovács Alex Gábort győzte le, akit a kerületi ellenzéki frakció, a Tiéd a Belváros támogatott.
A belvárosi részvétel jóval alacsonyabb volt, mint az egy héttel korábbi, XII. kerületi előválasztáson (ott 6275-en szavaztak, a választásra jogosultak 14 százaléka). A Belvárosban összesen 1227-en szavaztak érvényesen, ez körülbelül hatszázalékos részvétel. Juhász 711 szavazatot (58 százalék), Kovács 516-ot (42 százalék) kapott.
Szeged 22 éve regnáló polgármestere, Botka László hivatalosan is bejelentette, hogy ismét elindul Szeged városvezetői székéért. Azokat is megnevezte, akiket jelölőszervezete, az Összefogás Szegedért Egyesület támogat 2024-ben.
Vélhetően nem függetlenül a csalás miatt ellene folyó eljárástól és a börtönbüntetés lehetőségétől, valamint az igazságszolgáltatás Magyar Péter által hangfelvétellel is illusztrált politikai befolyásolásától, ráindul Botkára egykori szövetségese, Joób Márton. A már független városi képviselő egyesületet is gründolt, és mindenütt állít jelöltet – jelentette be.
Nem indul újra Molnár Róbert huszonkét éve regnáló kübekházi polgármester.
„Nagyjából konszenzusos vagy legalábbis többségi vélemény, hogy nem szeretnének a debreceniek ilyen mérgező gyárakat” – mondta a Debrecenben épülő üzemekről Mándi László, az ellenzéki pártok debreceni polgármesterjelöltje az ATV-ben. Mándit a Momentum jelölte, de az MSZP, a DK, az LMP és Jakab Péter pártja is beállt mögé. A képviselőjelöltekről is könnyű volt megállapodni, mert Debrecen nagy város, 23 egyéni körzet van, volt mit leosztani.
A Momentum budapesti listáját – hasonlóan az EP-listához – a párt elnöke, Donáth Anna vezeti majd. Több mérés szerint a párt most csak egy EP-mandátumot szerezne a jelenlegi kettő helyett. Még van 50 napjuk rá, hogy Cseh Katalin is bejusson.
Dobrev Klára szerint „repedeznek az alapok a Fidesz környékén, ma nehéz kormánypárti szavazónak lenni, mert nehéz mire büszkének lenni”. A DK EP-lista-vezetője azt is mondta az ATV-ben, hogy „egy erős politikai közösség el fogja érni, hogy megroppanjon a Fidesz”.
A hármas pártszövetségre gondolt, nem Magyar Péterre, pedig az utóbbinak egyelőre nagyobb hatása van a választókra (az ellenzékiekre biztosan), mint a baloldali szövetségnek. Fel is állt a DK a kétfrontos harcra.
„Magyar Péter bevallotta: inkább a Fidesszel kötne koalíciót, mint az ellenzékkel” – ezzel a szöveggel indított fizetett hirdetést a DK-közeli Nyugati Fény múlt héten. Egy rövid videórészletet vágtak ki Magyar egyik partizános interjújából, amelyben arról beszélt: pártvezetőként soha nem kötne koalíciót Gyurcsány Ferenccel. Az elmúlt harminc napban a lap hárommillió forintot költött el a Magyar Péter elleni 78 Facebook-hirdetésre.
A Fidesz is plakátkampánnyal, lejárató cikkekkel és hatalmas erőforrásokkal igyekszik hitelteleníteni Magyart. A Megafon egy hónap alatt 143 millió forintot égetett el Facebookon, ennek nagy részét a Magyar Pétert gyalázó videók tették ki.
Egyébként a magyar politika az elmúlt öt évben összesen 12 milliárd 448 millió forintért vett hirdetéseket a két óriáscégnél. 2019 óta napi átlagban közel hétmillió forintot költött Facebook- és YouTube-hirdetésekre – számolta ki a Telex. Térségünkben ezzel mindenkit megelőzünk, még Ausztriát is. Az egy lakosra vetített reklámköltségben az egész EU-ban csak a dánok és a svédek előznek meg.
Az viszont egyedülálló, hogy – ahogyan a teljes reklámpiacon – ezeken a platformokon is Magyarország kormánya a legnagyobb hirdető, ami természetesen jórészt pártpolitikai hirdetés, kevés a közszolgálati tartalmú. Mark Zuckerbergnek 676.381.000 forintot adott a kormány a Facebookon keresztül.
A magyar politikai hirdetők közül az első négy a Fideszt reklámozza:
1. Megafon (+ Aktuális + Budapest Beszél): 2.297.795.000 Ft.
2. Fidesz (+ Fidelitas): 1.434.942.000 Ft.
3. Mediaworks: 1.349.557.000 Ft.
4. Magyarország kormánya (+ Miniszterelnökség): 856.462.000 Ft.
Utánuk a sorrend:
5. Ezalényeg (+ vidéki hálózat és egyéb oldalak: ellenzéki): 787.874.000 Ft.
6. Márki-Zay Péter: 450.310.000 Ft.
7. Demokratikus Koalíció: 321.944.000 Ft.
8. Erősítő: 271.843.000 Ft.
9. Kormányváltás 2022: 235.320.000 Ft.
10. Momentum: 229.929.000 Ft.
„A Megafon + Fidesz + kormány + Mediaworks négyes hatmilliárd forintos számlája önmagában kiteszi a teljes, több mint húszezer hirdetőből álló magyar mezőny reklámköltésének majdnem a felét” – foglalta össze a Telex.
A miniszterelnök a Millenárison ismertette a Fidesz választási manifesztumát, újdonságok nélkül. Ami viszont szokatlan, hogy kevesen voltak rá kíváncsiak.
A Facebook-oldalán 800-an, a YouTube-on 600-an, a Fidesz Facebook-oldalán pedig csak 400-an nézték a beszédet a felszólalás közepén.