Az út célja „a kommunikációs csatornák nyitva tartása” – értesült a Szabad Európa.
Belaruszba látogat Szijjártó Péter, hogy a Szergej Alejnikkel, a belorusz külügyminiszterrel találkozzon – értesült a Szabad Európa. Információink szerint a látogatás célja „a kommunikációs csatornák nyitva tartása” a két ország között. Szijjártó Péter nemsokára maga is beszámol a hírről saját közösségi csatornáján, ha megtörténik, frissítjük hírünket.
Rögtön, miután Minszkben kiszállt a repülőgépből, közölt egy rövid üzenetet a külügyminiszter. Szijjártó Péter azt írta, „Magyarország azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború meghosszabbodásának vagy eszkalációjának kockázatával járnak”.
A külügyminiszter szerint „a béke álláspontját” képviseli majd a tárgyalásokon, bár „nyilván sokan fognak támadni a látogatás miatt”. A külügyminiszter hangsúlyozta: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani. „Ha nem így cselekednénk, akkor a békére való felhívás üzenetét ma sem tudnám átadni” – zárult a bejegyzés.
Lapunk több szakértőt is megkeresett a látogatással kapcsolatban, de névvel senki nem szeretett volna nyilatkozni. Az egy irányba mutató vélemények eredője azonban a következő volt: a látogatás ténye annyiban érthetetlen, hogy éppen az Ukrajna ellen indított orosz invázió idején kifejezetten demonstratív kiállást jelez a belarusz fél mellett, így viszont közvetve akár Oroszországgal is.
Ez persze nem lenne példa nélküli, az agresszió óta Szijjártó Péter többször találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Mint korábban megírtuk, a tavaly novemberi ENSZ-közgyűlésen is belefért az idejébe egy belarusz és egy orosz külügyminiszteri tárgyalás, miközben V4-es kollégáival már nem volt ideje leülni.
Az eddig elhangzott hivatalos nyilatkozat „a kommunikációs csatornák nyitva tartása” a cél, de ez megvalósítható lenne egy sor más módon: alacsonyabb szintű kapcsolattartással (Minszkben most éppen az a Csutora Zsolt a magyar nagykövet, aki a bakui magyar nagykövetséget vezette, amikor 2012-ben a kormány kiadta Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért börtönben ülő Ramil Safarovot), vagy egy semleges helyen megszervezett találkozóval – például ismét egy ENSZ-rendezvény keretei között.
Érthetetlennek nevezték forrásaink, hogy a képek tanulsága alapján Lezsák Sándor is tagja a magyar delegációnak – a volt képviselő eddig semmilyen aktivitást nem mutatott ilyen téren. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy – az oroszokon kívül természetesen – a már említett kelet-ukrajnai offenzíváról nyilván a belarusz vezetés tudhat a legtöbbet, akár erről is informálódhatott Szijjártó Péter – kérdés persze, hogyan használjuk fel ezeket az értesüléseket.
Természetesen magyar gazdasági érdekek is lehetnek az út hátterében: korábban ismert volt, hogy az OTP terjeszkedne az országban, illetve voltak tervek egy magyar segédlettel Belaruszban nyíló sertésfeldolgozó üzemre is. (Ez akár a 2014-es krími annexió óta érvényben lévő, Oroszországgal szembeni mezőgazdasági szankciók kijátszására is alkalmas lehetett volna egy forrásunk szerint, mert magyar sertést szállíthattak volna Belaruszba, majd az feldolgozás után immár helyi termékként folytathatta volna útját az orosz piacra.)
Tudható, hogy az Európai Bizottságban vannak tervek Belarusz elleni szankciókra is az agresszió miatt, a magyar külügyminiszter akár „fel is mérheti a belarusz igényeket ezek felpuhítására”. (Belarusz ellen a 2020-as elcsalt elnökválasztás, majd az ezt követő tüntetések brutális leverése miatt már életben vannak büntetőintézkedések, de a magyar fél korábban is lobbizott ezek enyhítéséért, sikerült is elérni például, hogy a kisöblű kézifegyvereket levegyék a listáról.)
Végül még adódhat egy esetleges nukleáris együttműködés: a litván határhoz közeli Asztravjec város mellett épülő atomerőmű már majdnem kész, elképzelhető, hogy innen szakembereket irányíthatnak majd át Paksra.
