Az elmúlt évben 17,6 százalékkal drágult az élet a hivatalos statisztikák szerint, amire negyed évszázada nem volt példa. Jó hír ugyanakkor, hogy a legfrissebb adatok szerint decemberre öt százalék közelébe lassult az áremelkedések üteme.
Az elemzők által vártnál is jobban csökkent az infláció decemberben. A gazdasági szakértők hat százalék körüli indexet vártak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) viszont 5,5 százalakos drágulást mért. Havi szinten, vagyis novemberről decemberre 0,3 százalékkal csökkent az infláció.
Mindezek ellenére a tavalyi éves átlagos infláció 17,6 százalék volt, ami 1997 óta az egyik legmagasabb érték. Hiába csökkent ugyanis öt százalék közelébe a pénzromlás üteme év végére, januárban és februárban még bőven 25 százalék felett volt, emiatt lett ilyen magas az éves átlagos index.
Jó hír, hogy az elemzők szerint elbúcsúzhatunk a magas inflációtól, mert a folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások. Horváth András, az MBH vezető elemzője szerint decemberben kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelen lévő, kiugró áremelkedés is az ötszázalékos drágulási ütem alá lassult.
„Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat, és az üzemanyagárak is csökkentek az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, amit a szolgáltatások továbbra is látványos drágulása ellensúlyoz negatív irányba” – vélekedett az elemző.
Bázishatások
Az elemző szerint az év utolsó hónapjában az erőteljes bázishatások, a lassuló kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, illetve a versenyt erősítő lépések, továbbá a forinterősödésből következő, a tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számítunk az év első hónapjaiban is. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
Horváth András szerint az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére is 4,1 százalék az idei éves inflációs ráta.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az erős lassulás két tényező következménye: az élelmiszerek és az üzemanyagok éves bázisú árváltozása. A vártnál nagyobb árcsökkenést regisztrált a statisztikai hivatal. „A történet másik fele a bázishatás: egy évvel korábban állt vissza az üzemanyagtöltő állomásokon a piaci árazás, óriási áremelkedést hozva. A 2022. decemberi piaci árhoz képest pedig egy évvel később már alacsonyabb is volt az üzemanyag egységára” – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint ennél azonban talán sokkal fontosabb az a tény, hogy az összes nagy kategóriában fékeződött az áremelkedés éves bázisú üteme, hol nagyobb mértékben (például élelmiszerek és egyéb cikkek, üzemanyagok), hol csekély mértékben (szolgáltatások). Az elemző szerint továbbra is széles bázisú dezinflációs folyamatról beszélhetünk, amelynek súlypontjai azonban olyan tételek, amelyek nem a maginflációs kosár részei (üzemanyagok, feldolgozatlan élelmiszerek).
A maginfláció, vagyis a gyakran változó termékek árát kiszűrő index még magasabban, 7,6 százalékon áll. Ennek oka a továbbra is jelentős szolgáltatásinfláció. Itt havi szinten 0,6 százalékos – a vártnál magasabb – árváltozást mért a KSH. „Vélhetően a szolgáltatók egy jelentős része áremeléssel reagált a minimálbér előrehozott emelésére és egyéb, küszöbönálló költségemelkedésre, például az üzemanyagok drágulására” – mondta.
Virovácz szerint év elején tovább fékeződhet az inflációs mutató, ugyanakkor még korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások hamar kifutnak. „Ennek hatására a jövő év második felében az infláció újbóli emelkedésére számítunk. Míg az év első felében átlagosan négy százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében öt százalék körül, év végén pedig hat százalék körül lehet” – tette hozzá.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a decemberi árakat közli, saját listánkkal már a januári árváltozásokat láthatjuk. Az általunk figyelt üzletben januárban kisebb árváltozások voltak. Egy kilogramm kristálycukor ára 379 forintról 365 forintra csökkent. Tíz forinttal olcsóbb lett a tojás is, a tízdarabos kivitelt 685 helyett 675 forintért lehetett megvenni. A benzin ára is 578 forintról 558-ra csökkent. Kismértékben, de emelkedett ugyanakkor a fogkrém, a vaj és a liszt ára.
Így változtak az árak
A KSH adatai szerint tavaly 2022-höz képest az élelmiszerek ára 25,9 százalékkal, a háztartási energiáé 22,1, az üzemanyagoké 18,6, a szeszes italoké, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6 százalékkal emelkedett.
Ha csak a decemberi adatokat nézzük, akkor 2023 decemberében 2022 utolsó hónapjához viszonyítva az élelmiszerek ára már csak 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1), a csokoládéé és kakaóé (17,2), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1), valamint a kávéé (14,1) nőtt. Csökkent ugyanakkor a tojás ára 18,1 százalékkal. A liszté 17,8, a sajté 15,5, a vajé és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11, a tejé 10,3 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, a gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12 százalékkal többe kerültek.
A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszeré, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért egy százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt.
