Kamala Harris alelnök lehet az első színes bőrű nő, akit az egyik nagy amerikai párt elnöknek jelöl, miután főnöke, Joe Biden vasárnap visszalépett. A június 27-i vita nyomán egyre többen aggódtak a kora miatt, és kérdőjelezték meg éleslátását és képességét a második ciklus elnyerésére.
Az 59 éves Harris a párt augusztus 19–21-i chicagói konvencióján nyerheti el a demokraták jelölését, ha elegendő számú küldött dönt úgy, hogy szavazatát Bidenről átruházza rá. Ilyesmire a modern amerikai elnökválasztások történetében még nem volt példa.
Ő a legesélyesebb, hogy jelölt legyen, bár sok minden bizonytalan, és más jelöltek is felbukkanhatnak még.
Harris lehetséges jelölése átírhatja a versenyt, amely visszavágónak ígérkezett Biden és a republikánusok jelöltje, Donald Trump között, bár sok amerikai jelezte az igényét új arcokra. Harris belépése visszahozhatja a politikát és az elért eredmények felmutatását a kampány frontvonalába, ahol az utóbbi időben Biden állóképességének kérdése volt a fő téma, illetve az, hogy birtokában van-e a Donald Trump legyőzéséhez szükséges adottságoknak, miután összefüggéstelenül beszélt és zavarodottnak tűnt június 27-i vitájukon.
Teljesítménye nyomán a kongresszusban ülő vezető demokraták és az adományozók közül is egyre többen kérték Bident, hogy szálljon ki a versenyből.
Harris nagyjából Trumppal fej fej mellett szállhatna be a küzdelembe, amelyben olyan fontos kérdések sorsa a tét, mint a bevándorlási reform, az abortuszjogok és az Ukrajnának az Oroszország elleni védekezéshez nyújtott segélyek. Az ingadozó államok, mint Pennsylvania, Michigan és Wisconsin bizonytalan szavazói eldönthetnék, hogy ki nyer.
Miközben a jelöltek ezekre a döntő államokra összpontosítják az idejüket és az erejüket, Trump valószínűleg támadja majd azt a munkát, amit Harris a bevándorlással kapcsolatban végzett, és a Demokrata Párt „radikális baloldalához” igyekszik őt sorolni.
Harris a maga részéről az elmúlt négy évben elért kormányzati eredményekre fókuszálhat, ideértve a munkahelyek erőteljes növekedését, a gyógyszerárak csökkentését és a diákhitelek elengedését.
Valószínűleg központi témává teszi a szavazati és az abortuszjog védelmére tett kísérleteit is. Trump elnökként 2017–2021 között három konzervatív tag kinevezésével jobbra billentette a kilenctagú legfelsőbb bíróságot. A bíróság két évvel ezelőtti, mérföldkőnek számító döntésével hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ügyben 1973-ban hozott ítéletet, amely alkotmányos jogként ismerte el az abortuszt.
Harris valószínűleg Trump bűnvádi történetét is beveti, olyan politikusként igyekszik majd bemutatni, aki méltatlan az ország legmagasabb posztjára. Trumpot májusban az esküdtszék elmarasztalta pénzügyi nyilvántartások meghamisítása miatt. Az ítélethirdetés év vége előtt várható, bár nagyon valószínűtlen, hogy börtönbe csuknák. Trumpot vád alá helyezték két másik eset miatt is, ezek egyike a 2021. január 6-i washingtoni capitoliumi zavargással függ össze, amikor érvényteleníttetni akarta 2020-as választási vereségét Bidennel szemben.
A demokraták azt hangoztatják, hogy Trump fenyegetést jelent a demokráciára, egyebek mellett éppen azért, mert bátorította a zavargás résztvevőit. A republikánus jelölt ellen elkövetett múlt heti merényletkísérlet azonban – legalábbis rövid távon – tompíthatja ezeket a hangokat.
A közvélemény-kutatások korábban mérték egy hipotetikus Harris–Trump-küzdelem lehetséges kimenetelét, és a számok ellentmondásosak voltak: néhányan Harris csekély előnyét mutatták ki Trumppal szemben, míg mások pont az ellenkezőjét.
Ehhez kapcsolódóan: Ezért lenne nehéz a demokratáknak lecserélniük Bident az elnökválasztás előtt
Alelnöki munkássága
Biden Harrist bízta meg azzal, hogy felügyelje a latin-amerikai országokkal folytatott diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek célja az volt, hogy lelassítsák a migránsok áramlását az USA déli határára. Hivatalba lépésekor Biden enyhített a Trump-korszak bevándorlási szabályain, ezzel migránsáradatot indított el a határon keresztül. Harris a probléma gyökereinek kezelésére összpontosított – például a szegénység és a munkalehetőségek hiánya az érintett országokban –, de a jobboldalról, sőt a saját pártjából is bírálták, amiért hetekbe telt, hogy ellátogasson a határra.
Harris portfóliójába tartozott a szavazói és reproduktív jogok védelme is. Miután a legfelsőbb bíróság felülbírálta a Roe kontra Wade ítéletet, körbeutazta az országot a 2022-es kongresszusi választások előtt, hogy támogassa a demokrata jelölteket, és azt ígérte, hogy elsődlegesnek tekintik és megvédik az abortuszjogokat. A demokraták jobban szerepeltek a vártnál, választói bázisukat ugyanis aktivizálta a bíróság döntése miatt érzett aggodalom.
Alelnökként Harris nagyon aktívan lépett fel a külpolitikában, tíznél többször utazott a tengeren túlra, több mint százötvennel találkozott a világ vezetői közül. Júniusban ő képviselte az Egyesült Államokat az ukrajnai békefórumon Svájcban. Politikai elemzők szerint azonban a választók továbbra sem tartják nemzetközi politikusnak.
Harrisnek egy Trumppal folytatott vitában lehetősége lenne demonstrálni az ismereteit a külügyekkel kapcsolatban – amelyek az idei választási év egyik fő témáját adják az ukrajnai és a gázai háború miatt –, ezzel potenciálisan átalakítani a szavazókban róla élő képet. A mélyreható nemzetközi tapasztalatok hiánya volt az egyik oka annak, hogy 2020-ban a demokraták nem őt választották elnökjelöltjüknek.
Harris szavazatokat tudna szerezni, ha a kormányzattól eltérő álláspontot képviselne néhány külpolitikai kérdésben – mondják szakértők. Biden elidegenítette a demokrata bázis egy részét, különösen a fiatal progresszíveket Izrael-párti politikájával, beleértve fegyverek küldését. Tavasszal az egyetemek környékén tiltakozások törtek ki az Izraelnek nyújtott támogatás miatt. Harris, aki nem kötelezte el magát a kérdésben, megpróbálhatna visszaszerezni néhány szavazót, ha kritikusabb álláspontra helyezkedne az izraeliek gázai légicsapásait illetően.
Hogyan befolyásolja Harris neme és etnikai hovatartozása 2024-es választási esélyeit? Míg egyes amerikaiak azt mondják, hogy az ország nem áll készen egy női elnökre, Harris újra megnyerhet néhányat a Demokrata Pártban csalódott fekete szavazókból.
Bevándorlók lánya
Kamala Devi Harris 1964. október 20-án, az amerikai faji zavargások idején született diplomás szülőktől a kaliforniai Oaklandben.
Édesanyja, Shyamala Gopalan biológus néhány évvel korábban Indiából emigrált az Egyesült Államokba, hogy a tekintélyes Kaliforniai Egyetemen tanuljon, Berkeley-n.
Édesapja, Donald Harris 1961-ben költözött Kaliforniába Jamaicából közgazdaságtant hallgatni a Berkeley-n, majd egy másik kiemelkedő amerikai egyetem, a Stanford professzora lett.
Polgárjogi aktivistaként találkoztak a Berkeley-n. Harris gyerekként egy kaliforniai fehér környéken járt iskolába, mielőtt – szülei válása után – az édesanyjával és nővérével Montrealba költözött.
Később visszatért az Egyesült Államokba, hogy a Howard Egyetemen tanuljon, amely egy történelmileg fekete intézmény a fővárosban, Washingtonban. Politológus- és közgazdászvégzettséget szerzett, majd a Kaliforniai Egyetem jogi karán is diplomázott 1989-ben.
Harris gyorsan nevet szerzett magának a kaliforniai jogászok közösségében. 2003-ban a főnökét legyőzve lett kerületi ügyész San Franciscóban. Egy évvel később kivívta a bűnüldöző szervek haragját, amikor nem volt hajlandó halálbüntetést kérni egy rendőrgyilkossággal megvádolt bandatagra.
Kerületi ügyészként 2004 és 2011 között keményen lépett fel a bűnözés ellen, nőtt a bűncselekmények és drogügyletek miatt elítéltek aránya. Részben ez tette lehetővé számára, hogy 2010-ben megnyerje a főügyészválasztást Kaliforniában.
Egyik ellenlábasa a 2020-as demokrata előválasztáson azért bírálta, mert sokan kerültek rács mögé marihuána miatt, amikor ő volt Kalifornia legfőbb ügyésze, jóllehet saját bevallása szerint ő is kipróbálta.
A rekreációs marihuánát azóta legalizálták Kaliforniában. Kezdeti ellenkezése után Harris kiállt a kannabisz dekriminalizálása mellett, ami az országos igazságszolgáltatás megújítását szorgalmazó felhívások kulcsfontosságú elemévé vált. A feketéket aránytalanul nagy számban ítélik el marihuánával kapcsolatos bűncselekményekért az Egyesült Államokban.
2020-as előválasztás
Az a hat év, amikor Harris az Egyesült Államok legnépesebb államának főügyésze volt, a faji nyugtalanságok ideje volt. Az indulatokat rendőrségi lövöldözések váltották ki több államban, köztük New Yorkban és Missouriban. A történtek miatt reformokat kezdtek sürgetni Kaliforniában is.
Harris elfogultság elleni képzést kínált az állami bűnüldöző szerveknek, de nem volt hajlandó támogatni a testkamerák kötelező használatát, ami segíthetne tisztázni, hogy indokolt volt-e a rendőri erő használata az egyes esetekben.
Azzal is magára haragította a progresszíveket, hogy nem támogatta azt a törvényjavaslatot, amely a rendőrségi lövöldözések kivizsgálására kötelezte volna az irodáját.
Miután 2020 májusában egy rendőr letartóztatás közben megölte George Floydot Minnesotában, Harris igyekezett finomítani az álláspontját a rendészeti reformmal kapcsolatban. Azt mondta, hogy az országnak „újra kell rajzolnia” a közbiztonságot, ám nem állt ki határozottan a Demokrata Párt progresszívebb tagjainak felhívása mellett, amely azt szorgalmazta, hogy vonjanak el pénzt a rendőrségtől.
Harrist 2016 novemberében beválasztották az Egyesült Államok szenátusába – ő lett a második fekete nő az Egyesült Államok történetében, aki helyet kapott a kongresszus felsőházában.
Négy szenátusi bizottságban dolgozott, a hírszerzési, a költségvetési, az igazságügyi, illetve a belbiztonsági és kormányzati ügyek bizottságában, így rendelkezik némi külpolitikai tapasztalattal is.
Kemény kérdéseket tett fel a szenátusi meghallgatáson a Trump-kabinet tagjainak, leginkább Jeff Sessions és William Barr főügyésznek és a legfelsőbb bíróságba jelölt Brett Kavanaugh-nak.
Ha őt nevezik meg elnökjelöltnek, olyan alelnökjelöltet kell találnia, aki kiegészítheti őt, és segíthet megnyerni a kulcsfontosságú választókerületeket, különösen a döntő csatatérállamokban.
