Javuló növekedési kilátások mellett az uniós referenciaértéket továbbra is jóval meghaladó államháztartási hiányra és 2024-ben az államadóssági ráta növekedésére számít Magyarországon legfrissebb makrogazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. Mindez előrevetíti a deficiteljárás júliusi megindítását hazánkkal szemben.
A tavalyi GDP-arányosan közel egyszázalékos (0,9 százalék) recesszió után idén 2,4 százalékra, jövőre pedig már három és fél százalékra gyorsulhat fel a magyar gazdaság fejlődésének üteme az Európai Bizottság legfrissebb, szerdán bemutatott, tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.
A testület fokozatos gazdasági kibontakozást jelez előre 2024-ben és 2025-ben a háztartások vásárlóerejének javulásával és a pénzügyi feltételek könnyebbé válásával párhuzamosan. 2023-ban a mezőgazdaság kivételével valamennyi gazdasági szektor teljesítménye romlott, de 2024 első negyedévében az előző negyedévhez képest a bizottság már 0,8 százalékra becsüli a GDP növekedését.
A kormány konszolidációs erőfeszítései és a kereskedelmi ingatlanüzletben tapasztalható túlkapacitás miatt a beruházási tevékenység visszafogott marad, de 2025-ben a javuló kapacitáskihasználás, a működő tőke által finanszírozott projektek és az állami lakásvásárlási és felújítási támogatási program új lökést adhat a beruházásoknak. Ezzel egy időben a bővülő globális kereslet és a folyamatban lévő külföldi működőtőke-beruházások felhajtóerőként hathatnak az exportra. A bővülő belső kereslet ugyanakkor várhatóan növeli majd a behozatalt; a folyó fizetési mérleg a 2023-as szerény többlet után 2025-re hiányba fordulhat (a GDP 1,4 százaléka körül).
Az Európai Bizottság az újra beinduló gazdasági növekedés hatására a munkaerő iránti kereslet és a reáljövedelmek dinamikus növekedésére számít 2024-ben és 2025-ben. A bérek jelentős növekedése, a fogyasztói kereslet bővülése és egyes szektorokban az utólagos árképzés miatt a testület 2024-ben is az inflációs nyomás fennmaradására számít. A harmonizált fogyasztói árindex a 2023 első negyedévében mért 25,9 százalékos csúcsról 2024 első negyedévére 3,6 százalékra esett vissza. Ha azonban a harmonizált fogyasztói árindexből leszámítjuk az energia, az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek árát, az idei év első három hónapjában továbbra is magas, 6,1 százalékon állt az infláció.
Összességében az Európai Bizottság a 2023-as 17 százalékos szint után 2024-re 4,1 százalékos, jövőre pedig még mindig elég magas, 3,7 százalékos inflációt jelez előre Magyarországon.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós források – Orbánnak az út körülbelül egyharmadát kellene még megtennie
Az államháztartás hiánya a GDP 2022-es 6,2 százalékáról 2023-ra 6,7 százalékra emelkedett. A számottevő növekedést a brüsszeli elemzők a bevételek elmaradásával, az előzetesen vártnál lanyhább gazdasági teljesítménnyel és a költségvetési kiadási keretek túllépésével magyarázzák, különösen a kamatfizetés, a nyugdíj és a közszférában kifizetett bérek terén.
A 2024-es államháztartási hiányt a prognózis a GDP 5,4 százalékára becsüli, elsősorban a gazdasági talpra állásnak és a közműcégeknek a hatósági árszabályozás miatt keletkezett veszteségeit kompenzáló szubvenciók tervezettnél alacsonyabb szintjének köszönhetően. A deficit változatlan kormányzati politika esetén a bizottság meglátásai szerint 2025-re a GDP 4,5 százalékára csökkenhet csak.
Mind a 2024-re, mind a 2025-re előre jelzett államháztartási hiány jóval túlszárnyalja a GDP három százalékának megfelelő uniós referenciaértéket, és szinte bizonyossá teszi a túlzott mértékű hiányeljárás megindítását a közeljövőben Magyarországgal és körülbelül tizenkét további tagállammal szemben. Erre értesülésünk szerint éppen a magyar soros elnökség alatt, a júliusi pénzügyminiszteri tanácsülésen kerülhet sor, bár a konkrét ajánlások a költségvetési szabályok módosításával összefüggő eljárással összhangban csak ősszel várhatók.
A bizottsági előrejelzés egy további érdekessége, hogy 2024-ben az államadósság szintjének növekedését jósolja Magyarországon a 2023-as 73,5 százalékról 74,3 százalékra. Ennek elsődleges oka a nominális GDP alacsonyabb mértékű növekedése és a magas államháztartási hiány. Az éppen aktuális prognózis szerint az államadósság szintje 2025-re 73,8 százalékra csökkenhet, ami még mindig magasabb a 2023-as rátánál.
