Egy kazah női aktivistára hosszú börtönbüntetés vár, miután a múlt havi kormányellenes tüntetéseket élőben közvetítette Facebookon. A nő tagadja, hogy hivatalos személyekre és épületekre támadt volna, és azt állítja, azért csatlakozott a tüntetésekhez, hogy tudassa a tisztviselőkkel az emberek helyzetét.
A negyvenéves Karima Hajdarbekova azt állítja, hogy január 4-én csatlakozott a tüntetésekhez szülővárosában, a dél-kazahsztáni Simkentben, hogy tudassa a hatóságokkal az egyszerű emberek helyzetét.
Élőben közvetítette a gyűléseket és beszédeket a város központi terén, ahol több ezer ember gyűlt össze a békés demonstrációra, mielőtt erőszak tört ki, amelyet a biztonsági erők keményen levertek.
A jelentések szerint mintegy 227 ember halt meg a zavargásokban, amelyek leverésére Kaszim-Zsomart Tokajev elnök tűzparancsot adott ki.
Hajdarbekovát január 8-án tartóztatták le, miközben a hatóságok aktivistákra és kormánykritikusokra vadásztak, őket vádolva a véresre forduló zavargások szításával.
A Hajdarbekova ellen felhozott vádak között szerepel hivatalos személy megtámadása, köztulajdon szándékos megrongálása és kormányzati épületek megtámadása.
A kormánytisztviselő elleni támadásért maximum tizenöt év jár, míg a másik két vádpontért is kiszabható akár két, illetve hét év börtönbüntetés.
A többnapos tüntetések óta többtucatnyi aktivista ellen emeltek hasonló vádat az autoriter közép-ázsiai országban. A bírálók szerint így akarnak másokat is megfélemlíteni.
Hajdarbekova tagadja a vádakat, és kitart amellett, hogy nem támadott meg senkit és nem rongált meg semmilyen tulajdont.
A hatgyermekes, egyedülálló anya szerint az emberek azért vonultak utcára, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a társadalmi és gazdasági problémák miatt, és politikai változást követeljenek. A nő beszédet mondott a gyűléseken, amelyben felszólította a kormányt, hogy vegye figyelembe az emberek követeléseit.
„Az emberek nagy erőt képviselnek. Senki sem győzheti le a népet” – mondta január 4-én este az éljenző tömeg előtt.
Az országos gyűlések január 2-án a nyugati Zsanaozen városában az üzemanyagár-emelés elleni kisebb tiltakozással kezdődtek. Másnap a tüntetések az olajban gazdag ország más városaira is átterjedtek.
A tüntetések közül azonban sok erőszakba torkollott, és a kormány azzal vádolta a tiltakozókat, hogy rendőrökre támadtak és hivatalos épületeket foglaltak el, ami a hatóságok szerint arra kényszerítette a biztonsági erőket, hogy tüzet nyissanak a tiltakozókra. Tokajev elnök külföldön szervezett és külföldi terroristák bevetésével végrehajtott támadásnak minősítette a történteket.
Sok tüntető azonban azt állítja, hogy a tüntetések békésen zajlottak, amíg néhány ismeretlen csoport fosztogatni nem kezdett és nem támadt a biztonsági erőkre.
Egyes tüntetők azt gyanítják, hogy a hatóságok provokátorokat küldtek a gyűlésekre, hogy „ürügyet adjanak a tüntetések feloszlatására”.
„Az erőszak ellen vagyunk”
Hajdarbekova őrizetbe vétele előtt azt mondta a Szabad Európának, hogy tanúja volt annak, ahogy a rendőrség békés emberekre lőtt és több tüntetőt megsebesített.
„A tüntetés végéig ott voltam. Fegyvertelen emberekre lőttek – mondta. – Reggel a rendőrség vízágyúkat kezdett használni, majd a tömeg feloszlott.”
A simkenti tüntetések első napján Hajdarbekova azt mondta, hogy mindenki ellenzi az erőszakot.
„Támogatjuk a mai zsanaozeni tüntetők követeléseit, de nem akarjuk, hogy megismétlődjön az a vérontás és lövöldözés, ami egy évtizeddel ezelőtt történt ott” – mondta, utalva a 2011. decemberi eseményekre, amikor legalább tizennégy tüntetőt lőttek agyon, miközben összecsaptak a rendőrséggel.
„Nemcsak az üzemanyag, hanem az élelmiszerek ára is emelkedik, és ezek a problémák nemcsak Zsanaozenben, hanem az egész országban kihatnak az emberek életére” – mondta.
Hajdarbekova hat gyermeke közül kettő fogyatékos. Az anyának fel kellett adnia az állását, hogy gondoskodhasson róluk. Hajdarbekova szerint a család az államtól kapott havi közel száz dollárra szorul. Ez a pénz alig elég az alapvető élelmiszerekre, magyarázza.
A nőt egy előzetes letartóztatási központban tartják fogva, ahol nem látogathatják a családtagjai és barátai. Az egyetlen kapcsolata a külvilággal az állam által kirendelt ügyvédje.
Hajdarbekova idős édesanyja a Szabad Európának elmondta, hogy a lánya letartóztatása után a hatóságok árvaházba akarták küldeni a kiskorú gyermekeit. A helyi tisztviselők nem kommentálták azonnal az állítást, a Szabad Európa nem tudta független módon ellenőrizni.
Jelenleg a nagymama vigyáz a gyerekekre. Levélben kérte a hatóságoktól az ideiglenes felügyeletet.
„A gyerekek az édesanyjukról kérdezősködnek, én pedig megpróbáltam elmagyarázni a helyzetet a nagyobbaknak – mondta a nagymama. – De nem tudom, mit mondjak a kisebb gyerekeknek.”
A tüntetések alatt és után több mint tizenkétezer embert tartóztattak le. Sokukat napokon belül szabadon engedték, de több tucat aktivista továbbra is őrizetben van, sokuk ellen büntetőeljárás indult.
