Nem csak a Fidesz riogat világháborúval Ukrajna kapcsán, más európai pártok is beszélnek erről a választási kampányukban. Brüsszel mégsem harcra, hanem békekonferenciára készül, csak ezt a magyar kormányfő nem szokta emlegetni. Esélylatolgatás és 7. cikkely a voksolás előtti utolsó podcastban.
Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:
Öt gondolat a podcastból:
(1) Brüsszelig nem hallatszik el a magyar kormányfő állítása, hogy a belga főváros és az EU döntéshozói „háborús pszichózisban” élnek. Akihez mégis eljut, az betudja a választásokat megelőző kampány egyik túlzó állításának. Bár a háború és béke kérdését ennyire feketén-fehéren lefestő kampány csak Magyarországon dübörög, de más tagállamokban is vannak olyan politikai erők, amelyek a háborús fenyegetéssel igyekeznek felhívni magukra a figyelmet.
(2) Erős túlzás azt állítani, hogy bármely vezető politikai erő az EP-ben vagy az Európai Bizottságban háborúpárti lenne. Tény, hogy akárhányszor tettek engedményt az orosz elnöknek, mindig visszaélt vele. Így most sem a háború pártján áll az EU, hanem azt vallja, hogy az vezetne a helyzet eszkalálásához, ha engednének az agresszornak.
(3) Aki kívülállóként békemegállapodást sürget, az Ukrajna szuverenitását kérdőjelezi meg, és elveszi az orosz támadás alatt álló országtól, hogy maga dönthessen a saját sorsáról. Nem igaz, hogy az EU ne törekedne a békére: ebben a hónapban például békekonferenciát szerveznek Svájcban, az erről szóló tanácsi határozatot a magyar kormányfő is elfogadta. Ha fegyverekkel nem is, de hibrid módszerekkel már háborúban áll Oroszország és a Nyugat: elég egyebek mellett a magyar külügyminisztériumot és más uniós intézményeket célzó kibertámadásokra, az álhírek terjesztésére, a választások befolyásolására tett orosz kísérletekre gondolni.
(4) Az elemzői vélemények megegyeznek abban, hogy a hétvégén zajló EP-választások után nem fog felborulni az Európai Parlament erősorrendje, de az arányokban lehet változás, várható egy jobbra tolódás, a néppárt–szociáldemokraták–centristák jelentette tömbnek többször kell majd engedményeket tennie a szélsőségesebb politikai csoportoknak akár a jobb-, akár a baloldalon. Nem szabad túlértékelni az EP szerepét: a hatalommegosztás elve szerint meghatározó marad az Európai Tanács, annak összetétele pedig nem változik jelentősen június után. A Mi Hazánk emlegette új szélsőjobboldali pártcsoport összeállása valószínűtlen, mert ahhoz hét országból minimum 23 képviselőnek kellene frakciót alakítania. Erre egyelőre kevés az esély, még az AfD néppárti kizárása után is.
(5) A Magyarországgal szemben zajló, 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítása inkább a saját választóinak szóló üzenet, semmint valós fenyegetés legutóbb az osztrák, előtte pedig a belga külügyminiszter részéről. Arról nem is beszélve, hogy Belgiumnak – most záruló soros elnökségi időszakában – lett volna lehetősége rá, hogy lépéseket tegyen ez ügyben.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
