Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendkívüli tárgyalásokat folytat csütörtökön Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói kormányfővel, így próbálva véget vetni az erőszakos incidenseknek a két ország határa mentén.
A huszonhét tagú közösség külügyi szolgálatának vezetője külön-külön találkozik a balkáni vezetőkkel.
„Sürgősen a feszültség csillapítására van szükség, valamint új választásokra északon a koszovói szerbek részvételével. Ennek kiemelkedő fontossága van a térség és az EU számára” – írta a megbeszélés előtt Twitteren.
Egyre erősebbek a félelmek azzal kapcsolatban, hogy kiújulhat a nyílt konfliktus a régióban. A napokban több robbantás is történt észak-koszovói rendőrőrsök közelében, miközben a szerb kisebbség folytatta az utcai megmozdulásokat.
Az EU külügyi főmegbízottja többször is Brüsszelbe hívta Vučićot és Kurtit, akik azonban egészen eddig rendre elutasították.
A szerb elnök hangsúlyozta, hogy nem fog tárgyalni a koszovói kormányfővel. „Nincs miről beszélnem vele. Csak filozófiai kioktatást kapunk tőle” – fogalmazott, hozzátéve, hogy addig nem kerülhet sor egyeztetésre, amíg szabadon nem engedik a koszovói rendőrök és NATO-katonák megtámadása miatt őrizetbe vett szerbeket.
Kurti is megerősítette részvételét, és közölte, hogy ragaszkodni fog a Szerbia által „túszul ejtett” három rendőr feltétel nélküli elengedéséhez.
A koszovói belügyminiszter múlt héten azzal vádolta meg a szerb hatóságokat, hogy behatoltak országa területére, és elraboltak három járőröző rendőrt. Belgrád ezzel szemben azt állítja, hogy az érintetteket mélyen Szerbia területén tartóztatták le.
Az őrizetbe vett koszovói rendfenntartókat fegyverek és robbanószerek engedély nélküli birtoklásával és csempészetével vádolták meg.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió a rendőrök haladéktalan szabadlábra helyezésére szólított fel.
A nyugati országok a feszültség csillapításán dolgoznak, amióta csak májusban erőszakba torkollott egy tüntetés Koszovó északi térségében. A szerb demonstrálók és a NATO helyi békefenntartó erői közötti összecsapásokban kéttucatnyi magyar katona is megsebesült.
Ehhez kapcsolódóan: Hazahozták a Koszovóban megsérült magyar katonák kisebbik részét
Az ügy előzménye, hogy április 23-án négy, szerb többségű észak-koszovói településen is előrehozott önkormányzati választást tartottak, miután az addigi vezetők tavaly lemondtak egy vitás kérdés miatt. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány csak 3,47 százalék volt. A leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek, akiket a tiltakozások ellenére később be is iktattak.
Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy a bojkott miatt ilyen alacsony részvétel mellett lezajló választást Pristina legitimnek nevezze.
Ehhez kapcsolódóan: Az észak-koszovói erőszak közepette árulónak bélyegzik a jószívű kávézótulajdonost
Szerbia magas készültséget rendelt el, katonákat sorakoztatott fel a határon, ezzel párhuzamosan a NATO is megerősítette koszovói kontingensét.
Koszovó még 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió évek óta próbál közvetíteni a szembenálló felek között, egyelőre azonban nem történt áttörés a megbékélési folyamatban. Mindössze néhány hónappal ezelőtt még elég ígéretesnek tűnt a helyzet számos szakértő szerint. Ekkoriban jelentette be Borrell, hogy a szerb és a koszovói kormány is kilátásba helyezte a blokk béketervének elfogadását, de ennek reménye mára teljesen elillanni látszik.
