Szerbia és Koszovó vezetői Brüsszelben tárgyalnak az Európai Unió vezető tisztségviselőivel kapcsolataik normalizálásáról, egy hónappal a Koszovó északi részén fegyveres szerbek által elkövetett gyilkos merénylet után. Azt még nem tudni, hogy egymással is leülnek-e tárgyalni.
Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyaránt meghívást kapott Brüsszelbe egyéni találkozósorozatra az EU magas rangú vezetőivel, miközben az unió 27 tagállama október 26-án kétnapos csúcstalálkozót tart.
Kurtit és Vučićot külön-külön fogadja Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. A találkozókon részt vesz az EU külpolitikájának irányítója, Josep Borrell is.
A tárgyalások célja „a visszatérés támogatása a párbeszédhez” a kapcsolatok normalizálásáról – közölte Peter Stano, az EU külügyi szóvivője.
„Az EU üzenete az, hogy mindkét féltől, Szerbiától és Koszovótól elvárjuk: azonnal és akadálytalanul térjenek vissza a párbeszédből fakadó kötelezettségeikhez, haladéktalanul tegyenek lépéseket a feszültségek csökkentésére és a párbeszéd újraindítására” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Szerbia azt állítja, hogy visszavonta extra katonáit a koszovói határról
Találkoznak-e ők maguk is?
Stano azt mondta, hogy nem terveznek kétoldalú találkozót Vučić és Kurti között, de diplomáciai forrásokból a Szabad Európa balkáni szerkesztősége úgy értesült, hogy a végső döntés az uniós vezetőkkel folytatott különtalálkozók eredményétől függ.
Vučić és Kurti brüsszeli látogatására azután kerül sor, hogy az EU megbízottja, valamint az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Olaszország diplomatái múlt héten Belgrádba és Pristinába is ellátogattak, és bemutatták a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának tervét, amelynek alapjául egy idén februárban kötött megállapodás szolgál.
A terv részletei nem nyilvánosak, de Stano elmondta, hogy van benne egy „modern európai javaslat” a koszovói szerb többségű önkormányzatok szövetségének alapszabályára.
Egy ilyen szövetség megalakításáról, amelynek feladata a koszovói szerb többségű közösségek képviselete, 2013-ban állapodott meg Pristina és Belgrád, de azóta sem jött létre. Kurti ellenezte az ötletet, és ragaszkodott ahhoz, hogy először tegyék hivatalossá Koszovó elismerését.
Kurti hivatala október 25-én közölte: egyetért azzal, hogy az új terv „keretet jelent a szövetséges országokkal folytatandó további tárgyalásokhoz”.
Vučić is azt mondta, hogy Szerbia kész megvitatni a tervet, de hozzátette, hogy „a tervezett találkozók nem lesznek könnyűek”.
Közölte, hogy „a nagy hatalmú nyugati országok többsége” már elismerte Koszovó függetlenségét, és „csak azt fogják keresni, hogyan győzzék meg Szerbiát ugyanerről”.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszelbe hívták Szerbia és Koszovó vezetőit a nyílt konfliktus kiújulásának megelőzése érdekében
A kolostor elleni támadás hosszú árnyéka
Vučić hozzátette, hogy Szerbia helyzete még nehezebbé vált a szeptember végi észak-koszovói kolostortámadás után.
A feszültségek Belgrád és Pristina között szeptember 24-én új lökést kaptak, amikor mintegy harminc fegyveres szerb rohanta le Banjska faluját Koszovó túlnyomórészt szerbek lakta, északi részén, és elbarikádozták magukat egy szerb ortodox kolostorban. A rendőrség lövöldözés során foglalta vissza a kolostort, három támadó és egy koszovói rendőr életét vesztette.
Az összecsapás az egyik legsúlyosabb volt azóta, hogy Koszovó 2008-ban bejelentette függetlenségét Szerbiától.
Koszovó Szerbiát vádolta az „agresszív cselekedet” megtervezésével, és azt állítja: Belgrád arra törekedett, hogy a támadás után elcsatolja Észak-Koszovót. Szerbia tagadja mindezt, gyanúja szerint a koszovói szerb vezető, Milan Radoičić felelős az összecsapásokért.
Ehhez kapcsolódóan: Személyeskedő vádak, miután Pristina azonosította a banjskai támadás Vučić fiához köthető gyanúsítottját
Az unió 27 tagállamának vezetői várhatóan aggodalmukat fejezik ki a Koszovó északi részén kialakult biztonsági helyzet miatt október 26–27-i csúcstalálkozójukon a Szabad Európa által látott zárónyilatkozat-tervezet szerint.
A dokumentum – amely nem végleges, az EU vezetőinek még jóvá kell hagyniuk – elítéli a banjskai támadást, és arra szólít fel, hogy adják az elkövetőket az igazságszolgáltatás kezére, és Szerbia „teljes mértékben működjön együtt ebben”.
Enyhülés nélkül nincs haladás az EU-tagság felé
Már a támadás előtt is feszültek voltak a kapcsolatok Szerbia és a 2008-ban függetlenségét kikiáltó korábbi tartománya között.
Ez év februárjában elfogadtak egy EU-javaslatot a kapcsolatok normalizálására. E szerint Szerbia nem kérdőjelezi meg Koszovó területi integritását, Pristina pedig biztosítja az önkormányzás bizonyos szintjét a szerb többségű települések vezetésében, ideértve a szerb önkormányzatok szövetségének létrehozását is.
Ezt a megállapodást azonban nem hajtották végre, miután május végén Koszovóban összecsapások törtek ki a helyi szerbek által bojkottált önkormányzati választások után.
Szerbia és korábbi tartománya, Koszovó évtizedek óta táplál ellentéteket. 1998–99-ban vívott háborújuk több mint tízezer halottat hagyott maga után. 2008-ban Koszovó bejelentette függetlenségét, amelyet Belgrád nem ismer el.
Mind Szerbia, mind Koszovó reméli, hogy csatlakozhat az Európai Unióhoz, de nehézségekkel terhes viszonyuk zavarja a haladást. Brüsszel a kapcsolatok normalizálását szabta az előrelépés feltételéül.
